 |
Óvónő válaszol - Gyermeksziget
Kérdezni szeretnék
Egy aggódó apuka vagyok. 5 éves kisfiam két éve jár óvodába. Másfél évig járt az elsõ helyre, ahonnan a feleségem munkahelyváltása miatt kellett elhoznunk. Már abban az óvodában is probléma volt vele. Nem hajlandó enni, tornázni és verset mondani. Ezt a három dolgot nevezte ki magának, amire nem hajlandó. Az új helyen ugyanezt folytatja. Sem fenyegetéssel, sem jutalmazással nem tudjuk eltántorítani ettõl. Más foglalkozásokban részt vesz; rajzol, gyurmázik, ...
Kis súllyal született (2 kiló alatt), és majd egy hónappal korábban.Nem szopott, mert már akkor sem lehetett rábeszélni, hogy szívja a tejet. A kedvenc meséi alatt is alig bir nyugton maradni. Valamilyen részének mindig járni kell. Ha visszakérdezek a tartalomra van amikor semmit sem tud válaszolni.
Véleményét kérdem, mert mi már kifogytunk minden ötletbõl. Az édesanyja tanítónõ, és azt mondja, hogy így az eltérõ tantervûben fog kikötni.A verseket elsõ hallásra megjegyzi, úgy tasnult meg kivonni, hogy munka közben megmagyaráztam neki.
Egy neveletlen gyerekrõl van szó, vagy valami Önnek ismerõs problémáról?
Válasz >>>
Kedves óvonõ!
Én egy 6 éves kislány anyukája vagyok és olyan problémánk van, hogy nem hajlandó egyedül aludni csak velem.
Ez miatt elég sok vita van kösztünk a párommal.
Válasz >>>
Kedves Ovónõ!
Öt gyermekem van ebbõl ketten járnak oviba, mindketten egy csoportba. Az elsõ gyerek januárban lesz hét éves, komoly gondok vannak a beszédével,logopédus nincs az oviban.Mit tanácsol, hogyan fejleszthetném a beszédét? Aggódom az iskolakezdés miatt hiszen szeptemberben iskolaköteles lesz. Köszönettel: László Árpádné
Válasz >>>
Kedves Ovónõ,
Kisfiam épp ezen a héten lesz 3 éves. Oviba is felvették már, és úgy néz ki, november közepén el is kezdheti. természetesen a "felvételi követelménynek" számító szobatisztaságot nagyjából már sikerült elérnünk - minden megy szépen a bilibe, a délutánt átalussza pelus nélkül stb. Csak az az egy gond van, hogy állva nemigen tud pisilni. Két nõvére van ugyanis, s az õ látványukon nõtt fel. Ezért a legnagyobb erõfeszítések árán sem igen sikerült - akárcsak egyszer is - állva megpisiltatni.
Ez - amellett, hogy az oviban ragaszkodnak hozzá - azért is fontos, mivel, ha önmaga ül rá a WC-re, akkor gyakran nem jól helyezkedik el, s akijövõ pisi mind a ruhára megy.
Próbáltuk már együtt, nagyon élvezte a dolgot, de a pisilés kb 15 perc elmúltával mégis csak ülve sikerült. Mit tud ajánlani? Van-e egy "tuti módszer"? Vagy csak szépen ki kell vrni. Félek azonban, hogy az ovi esetleg nem lesz olyan türelmes.
Válaszát elõre is köszönöm.
Egy apuka
Válasz >>>
Tisztelt Óvonõ!
3 év házasság után a férjem itt hagyott egy 2 éves kisfiúval. Ez három hónapja történt, és õ azonnal összeköltözött a "harmadikkal". Legutóbbi találkozásunk alkalmával bejelentette, hogy õ többet nem nálam szeretne találkozni a fiával, hanem elvinné õt magukhoz, egész hétvégékre. Nagyon megdöbbentett ez a bejelentés, és a véleményemben nyilván benne van az én fájdalmam is, de egy 2 éves kisgyerek érzelmi biztonságának megalapozásához (amihez tudtommal az életének elsõ éveiben történt események leginkább hozzájárulnak) talán nem a legjobb eszköz egy hirtelen jött másik "anyuka", akihez az apja nem fokozatosan szoktatja hozzá, hanem egyszerûen csak elkezdik a kéthetente egy hétvége címû "közös életet". Hogyan kell ezt úgy csinálni, hogy a kicsi gyerek lehetõleg ne zavarodjon össze? Most szokik bölcsibe, az sem megy túl könnyen, és hamarosan kisebb lakásba is kell költöznünk, mert ezt nem bírjuk majd fizetni. Úgy ítélem, túl sok változás ez egyszerre neki. Sajnos én is nagyon feszült vagyok, sokszor ok nélkül kiabálok vele. Nehéz ez neki is és nekem is. Hogyan kell ezt úgy csinálni, hogy valamelyest "jó" legyen...?
Válasz >>>
kedves Óvónõ!
4 éves kislányom kapcsán szeretném Öntõl megkérdezni a következõket: Aggódunk gyermekem viselkedése miatt. Ha férjem édesanyjánál tartózkodik 1-2 napot, miután hazajön szinte senkivel sem kedves, az én szüleimet, akik alattunk élnek, szinte likvidálja, semmisnek tekinti õket, sokszor minket is. Ezzel a kérdéssel kapcsolatosan kérem tanácsát. Mit tehetünk, hogy viselkedjünk? Köszönettel anyuka
Válasz >>>
Kérdés: (2006-11-03 14:54:00)
Kedves Óvónő!
Kislányom most 2,5 éves, okos, értelmes, cserfes leányzó, de a szobatisztaság mintha egyáltalán nem érdekelné. Próbálkoztam azzal, hogy szóljon ha pisilni vagy kakilni kell, de sajnos még akkor is letagadja a kakit, ha már benne van a pelusban. Nyáron sokszor adtam rá bugyit, de egyáltalán nem figyelt se a kakira, se a pisire, sőt amikor egyszer bekakilt képes volt rajta ülni fél óráig. Mivel próbálkozhatnék még? Várjak türelemmel? Hozzátartozik a dologhoz, hogy most született egy kisöccse (1 hónapos) és arra gondoltam, hogy hanyagolni kellene egy ideig a témát? Önnek mi a véleménye?
Előre köszönöm a segítéségét.
Sebestyén Réka
Válasz >>>
Kérdés: (2006-11-02 14:55:38)
Kedves Ovoneni.
Harom honapja nem jelentkeztem, de most ismet velemenyet szeretnem kerni Isabel lanyommal kapcsolatban. A tema: Isa nem hallgat az ovonokre, azt csinal amit o akar. En vagyok az elso aki bevallja hogy a problema valoban fennall. A helyzet az viszont hogy ket nevelesi forma all egymassal szemben.
En megkerem hogy csinaljon valamit, de felvazolom hogy utana mi van. Most elobb elmegyunk bevasarolni, es ha Isa egyuttmukodik, akkor utana jatszunk stb. Most felszedjuk a jatekokat, utana mehet biciklizni. Ha nem csinalja, szamolunk haromig, es ha akkor sem, akkor kovetkezmenye van a dolognak, ami valami jo megvonasat jelenti. Az esetek 99%-aban addig el sem jutunk. Vacsorakor neha fogom magam, felsegitem a foldrol, elkiserem kezet mosni, utana az asztalhoz terelem. Vita nelkul megvan az asztalhoz ules.
Az ovodaban 1. Nem lehet (allitolag) megvonni semmit a gyerektol, 2. 20 gyerek mellett nem tudnak egyedul foglalkozni Isabel nemakaromsagaval. Ha nem akar reggelizni barhogy konyorognek, felrojak neki hogy nem hallgatott rajuk. Ha nem jon foglalkozasra, szolnak neki megegyszer, es utana kozlik hogy a gyerek nem hallgat rajuk. Ha nem eszi az ebedet, valogat. (Edesanyam amikor Isara vigyazott, folyton konyorgott neki, amit gyorsan megkertem hogy hagyjon abba, mert nyilvanvaloan nem hasznalt, es csak feszultseg lett belole).
A gyerek nem erzi ugy hogy o engedetlen, es higgye el nekem, kedves ovoneni, Isa tudja mikor csinal rosszat. Ez viszont azt jelenti hogy nem tudatositjak benne elegge hogy a viselkedese nem helyenvalo. Ez gond. Ha en mondom neki hogy a Ms. Naomi azt mondta hogy Isa nem hallgat ra, megbantom a lelkivilagat (amivel semmi gond nincs, kibirjuk), de latszik hogy o nem erezte ugy! Folyton azt nezi hogy az emberek szomoruak, mergesek, vagy boldogok. Es az nagyon szamit neki. Ugyhogy ha nem erzekeli hogy valaki nem elegedett vele, akkor o ugy veszi minden rendben van.
En tudom hogy nem tudnak ugy foglalkozni vele mint en egyedul otthon, es vannak megszoritasaik abban hogy mit csinalhatnak vele, de muszaj nekem alkalmazkodni az o modszerukhoz? Ha nem engednek ki jatszani ket delutan egymasutan mert nem csinalt meg valamit, fogadok hogy ugy csinalna a dolgat mint a kisangyal. De ezt allitolag nem lehet.
Nekem kell most 100%-ban alkalmazkodnom? Es ha raszoritom az o modszerukere a rendelkezesemra allo idoben, kivel szurok en ki igazan? Nagyon nehez egy ilyen valtast megcsinalni ha az embernek amugy is csak napi harom es fel oraja van a gyerekkel plusz a hetvege. Es en szeretek vele kirandulni, muzeumba menni, ocenahoz menni………..ha letiltom, ismet kerdezem, ki jar rosszul? Mindkettonk. En mar javasoltam technikakat az ovononek, dolgokat amit en csinalok Isaval. Szerintem nem hasznaljak. A csoportban egyre tobb gyerek van, penteken allergiaoltas utan delelott tizkor becsattogtunk es kb 18 gyerek volt a teremben. A szabalyok szerint egy tanar max 10 gyerekre vigyazhat. Ami nagyon sok. Marmint a gyerek, ha ha ha.
On szerint mit tegyek? Amig Isa nem erzi hogy valamit rosszul csinal, addig en otthon mondhatom neki napestig, nem fog hasznalni. Ha szigorubbra veszem a kezelest, akkor meg folyton csatazni fogunk harom honapig. Ha ez kell, akkor ezt teszem. Van kozeput?
Meg annyit, hogy Tegnap kezdte az ovasasorakat, kulon foglalkozas egyedul 20 perc hetente haromszor az ovonovel. Ott es akkor es addig semmi gond nem volt vele!
Tisztelettel varom velemenyet, eddig mindig sokat segitett. Az agyam kisul ha megegyszer kozlik hogy a gyerek nem hallgat rajuk. Tisztelettel:
Muranyi Eszter
Válasz >>>
Kérdés: (2006-10-27 12:18:42)
Kedves Óvónő!
Kislányom januárba tölti a 3. életévét.Már több alkalommal voltunkaz óvodába a barátjáért. Úgy láttam tetszett a dolog neki. Óvodai fényképeszkedés után otthagytam, hogy szokja a környezetet. Előtte mondtam naki hogy dolgom van, elintézem, utána megyek érte vissza.Másfél óra után mentem érte és láttam, hogy nincs a többi gyerekkel az udvaron.Ekkor mondta az óvónő, hogy nagyon sírt a kislány és bement a dadával az óvi épületébe. Bementem és láttam a kisírt szemét és teljesen elbizonytalanodtam abba, hogy kell e a gyermekemnek az ovi. Azt mondta, hogy hozzám akart jönni. A délutáni alváskor is felsírt, azt moondta, hogy anyához akar jönni.Teljesen magam alatt vagyok.Mi van ha ez alapján fogják a kicsit beskatulyázni?Segítő tanácsát várom!
Tisztelettel:Jucus
Válasz >>>
Kérdés: (2006-10-26 05:33:25)
T Óvónéni!
Az én fiam 5 éves lesz januárban.
Az utóbbi időben magatartási problémák adódtak nála az óvodában (Szerintem azért mert unatkozik.) amit az óvónénik már nem igazán tudnak kezelni.
Ha valami rosszat csinált és ezért megbüntetik akkor megígéri ugyan hogy ilyent többet nem tesz, de miután vége a büntetésnek ugyan ott folytatja a megkezdett rossz tevékenységet ahol abbahagyta.Ezek a büntetések sajnos már mindennaposak.
Itthon ha valami rosszat csinál igen is rászólunk és nekünk szót fogad, bár néha csak a testi fenyítéssel tudjuk ezt elérni.
Magatartási problémáji abban nyilvánulnak meg az óvónénik szerint, hogy "állandóan" piszkálja a többieket a foglalkozások ideje alatt nem figyel, a meseolvasás ideje alatt nem tud nyugodtan megülni,(ovónéniét idézve még 5 percig sem) ezáltal szintén zavarja a többieket,
a "nagyokat " kineveti, ha azok verset mondanak, bohockodik, hogy ő kerüljön a figyelem központjába. Egyébként a verseket mondókákat kicsinek sem szerette, és ha rákérdek, hogy milyen verset tanultatok az óvodában azt válaszolja, hogy nem tudom. Ha mégis oda figyel mert érdekli az a vers, akkor akár 3-4 versszakosakat minden erölködés nélkül itthon elmondja és én ha ennek a tényét közlöm az óvónénivel akkor közlik velem, hogy neki még ezt nem kellene tudni mert ő még kicsi.
Elalvásnál az óvónéninek ott kell ülnie az ágya mellett és csak úgy hajlandó elaludni, nem tud huzamosabb ideig koncentrálni egy dologra.
Egyébként vannak barátai akikkel szívesen játszik, nagyon érdeklődő, de mivel "vegyes" csoportba jár ahol ő a legkisebb ezért az óvónénik főleg az idősebbekkel (iskolaérettekkel )foglalkoznak.
Amig itthon voltam vele (3 éves koráig)
addig nagyon sokat foglalkoztam vele, és lehet, hogy ez lehet a baj forrása.
Sok foglalkoztató füzetet oldottunk meg, mert az ezekben lévő feladatokat a gyerek nagyon élvezte és ezeket a mai napig szívesen töltögeti, ha leülök vele.Ilyenkor képes akár 10-15 percig is a feladatokra koncentrálni. Ezek között már volt olyan ami nagycsoportosoknak készült de mivel játszi könnyedséggel megoldotta őket
úgy gondoltam, hogy ezzel ártani nem ártok a gyereknek, ha engedem ezeket is megoldani.Ebből adódóan szerintem a gyerek bizonyos területeken jóval fejlettebb mint a csoporttársai, de sokmindenben meg az életkori sajátosságoknak felel meg.
Ha itthon foglalkozunk vele vagy esetleg mesét olvasunk azt végig hallgatja és a tartalmát el tudja mondani.
Mikor óvodába ment korához képest sokkal szebben rajzolt, már 1,5 évesen kialakult nála a ceruzafogás amit nem is tanítottunk.
Ezek a dolgok most nagyon visszafejlődtek nála, habár a rajzai színesedtek, díszesebbek lettek.
Azt szeretném kérdezni, hogy az itthoni foglalkozásokat ha felfüggesztem és megpróbálunk sokkal következetesebbek lenni itthon vele akkor ez a gyereknél eredményezhet valami változást, vagy esetleg forduljunk vele szakemberhez, hogy az óvodában tanúsított magatartási problémája megoldódjon, és későbbiekben az iskolában már ne kelljen ezekkel a problémákkal szembesülnünk.
Válaszát és tanácsát előre is köszönöm:
Fné T. Andrea
Válasz >>>
Következõ 10 Óvónõ válaszol
|
|
