 |
Óvónő válaszol - Gyermeksziget
Kérdezni szeretnék
Kérdés: (2006-08-23 07:47:00)
Kedves Óvónő!
Remélem, meg tudom fogalmazni viszonylag röviden a mondanivalómat.
Kisebbik lányom 4 és fél éves, ennek megfelelően másfél éve óvodás, előtte 1 évig bölcsibe járt. Mindigis bújós, szeretgetős kislány volt, nyugodt, csendes, kicsit "mimóza".
Eleinte nem talált magának barátokat a csoportban, inkább őrá találtak rá a gyerekek. Először egy kisfiú, aki néhány hónap sülve-főve együttlét után úgy döntött, hogy ő inkább fiú barátokat keres. Nem is lett volna ezzel gond, csak sajnos az én lányomat ez a "szakítás" nagyon megviselte.
Ekkor talált rá a csoport ikerpárja, két vele egykorú kislány, aminek sajnos azóta sem örülök. Néha az ő anyukájukkal együtt megyünk a gyerekekért délután, és mindig megdöbbenek, milyen módon bánik azokkal a lányokkal. Káromkodik, kiabál velük, ha úgy adódik, pofon üti őket, vagy a hajukat húzza. Elképesztő!
Sajnos - gyanítom, hogy ennek a bánásmódnak köszönhetően - ezek a gyerekek durvák, csúnyán beszélnek és meglehetősen neveletlenek, szemtelenek.
Természetesen ebből adódik a problémám: nem nézem jó szemmel, hogy az én lányom, akinek a nevelésére igen nagy odafigyelést fordítunk, ezzel az ikerpárral barátkozik.
Néha panaszolja, hogy mennek utána, és nem engedik mással játszani őt, de azért én azt hiszem, hogy mivel nem nagyon van más barátja, "beéri velük", és nem igazán tiltakozik.
Már az óvónők is kezdenek panaszkodni, hogy sok butaságot tanul tőlük, és persze ez nekem sem tetszik. Mit tehetnék vajon? Hogyan magyarázhatnám el neki, hogy nem a megfelelő társakkal barátkozik? Vagy nézzem tétlenül, és mindig figyelmeztetgessem, hogy például ne használjon csúnya szavakat, hiába hallja tőlük?
Válaszát nagyon várva kívánok további eredményes, örömet adó munkát Önnek!
Tisztelettel: egy bizonytalan anyuka...
Válasz >>>
Kérdés: (2006-08-22 13:31:30)
Kedves Óvonéni! Kislányom 3 és fél éves.Nagyon szeret rajzolni és nagyon szépen is rajzol.Már rajzpályázaton is volt díjazott,ahova én küldtem be a rajzát.Az oviban nem igazán foglalkoznak ilyen téren vele.Szeretném megkérdezni Öntől,hogyan lehetne fejleszteni rajztehetségét?Milyen könyvek,vagy bármi egyéb lenne erre a célra?Mit tudna javasolni Ön?Válaszát előre is köszönöm.Pintérné V.Zsuzsa
Válasz >>>
Kérdés: (2006-08-22 10:37:47)
Kedves Óvónő!
Kisfiam júliusban múlt 3 éves. Körülbelül fél éve szobatiszta és a délutáni alváshoz sem használ pelust. Az éjszakai szobatisztaságot nem forszíroztam nála, egyszer-kétszer megkérdezetem tőle kér-e pelust éjszakára, de az igen válasz után nem foglalkoztunk vele többet. Nyaralásunk alatt az egyik este minden előzmény nélkül kijelentette, hogy ő már nagyfiú, nem kell éjszakára peleneka (a témát ő hozta fel, mi nem melítettük). Mi elfogadtuk az ő döntését és azóta pelenka nélkül alszik.
A problémánk az, hogy a pisit egész éjszaka még nem tudja tartani. A bölcsődében az egyik gondozónő azt javasolta, hogy este 6 óra után csak minimális folyadékot adjunk neki. Ezt az első nap tapasztalata után gyorsan elvetettük. elvetettük.
A másik gondozónő javaslata az volt, hogy keltsük fel éjszakánként pisilni. Megpróbáltuk ezt is, de egy idő után nem volt szívem egy édesen alvó gyereket felzavarni mély álmából.
Ön szerint mit tegyünk ebben az esetben, hogy a heti 4-5 éjszakai bepisilést csökkentsük,keltsük fel éjszakánként kisfimat vagy várjunk türelemmel, az idő majd megoldja a gondunkat?
Válaszát előre is köszönöm:
Anikó
Válasz >>>
Kérdés: (2006-08-22 10:16:25)
Kedves Óvónő!
A kisfiúnk éppen 3 éves, és nem egyáltalán nem akar szólni sem a pisilésnél, sem a kakilásnál. Volt egy időszak 30 hónapos kora körül, hogy egy pár napig szólt a pisinél. Egyszer még hajnalban is kiabált, hogy apa pisilni kell. Már nagyon örültünk, és aztán minden a régi lett. Ha figyelmeztetjük pisilésre, az első válasza az hogy nem jön, aztán egy kis rábeszéléssel, a játszótéren való versengés színlelésével, pisil. Szóval irányítani szerintem a pisilést tudná. A kakilással vannak kétségeim, hiszen 2,5 éves korától figyel csak a kakilásra, azóta áll meg a játékkal, addig észre sem vette, hogy bement. A szüleim nagyon erőltetnék nála, és ha rájuk szólok, hogy hagyják már, akkor meg én kapok. Türelmesek vagyunk, de egyre jobban aggódunk. Már ha megkérdezem hogy miért nem szólt a kakinál, hiszen a nagyfiúk már szólnak, azt válszolja, hogy belemerült a játékba, de ezt csak tőlünk hallja. Egyébként nagyon kiegyensúlyozott gyermek, egész napja játszásból áll, ráadásul szuper apukája van, minden róla szól nálunk. Na meg a testvéréről, aki fél éves. Sokan mondják, hogy a tesó is hatással van rá, de én ezt nem tartom valószínűnek. Egyáltalán nem volt féltékeny, mert olyan okos. Úgy érzem, ezeket mindenképpen le kellett írnom ahhoz, hogy a teljes képet láthassa, mert lehet az is befolyásoló tényező,hogy semmit nem erőszakolunk rá. Minden amiről le kellet szoknia olyan könnyen ment, a cumisüveg, a cumi,soha nem sírt ezekért. Nem gondolom, hogy lelki problémaja van, de kíváncsi vagyok a véleményére.
Egy aggódó anyuka.
Válasz >>>
Kérdés: (2006-08-22 09:56:42)
Kedves óvonő!
Először fordulok Önhöz, mert egy kicsit most elbizonytalanodtam/tunk. Kislányunk 3 és fél éves, idén januártól jár óvodába. Külföldön élünk, így idegennyelvű ovit kezdett, melyet nagyon nehezen fogadott el, talán fél év kellett hozzá. 2 hónapig otthon voltunk szabadságon, ezalatt sikerült nappalra a pelenkáról leszoktatni (addig bár kíválóan tudta tartani, érezni ragaszkodott a pelushoz). A kakilás viszont továbbra is kizárólag pelusba megy. Ilyenkor általában félrevonul, hosszabb ideig tart. Ezt elfogadtuk, nem erőltetjük. viszont amikor visszajöttünk és elkezdett ismét oviba járni, nem hajlandó pelus nélkül elindulni. Hisztizik, sír. S igazán én sem tudom mi lenne a helyes. Félek, ha ráhagyom soha nem szokik le. (Az oviban sürgetik a leszokást, de nem erőltetik. A wc-jük tiszta, színes, de pl. nincs függöny, már erre is gondoltam, hogy nem csak biztonság érzetet ad, hanem szégyenlős is.)Ebben kérném a tanácsát, hogy hogyan viselkedjem.
A másik kérdésem pedig e hosszú levél után az lenne, hogy mit tanácsol a dacossága ellen. "Csak azért is" ellenkezik velünk, még önveszélyes helyzetekben is. Már próbáltuk szép szóval, nem vagyunk a híve, de igen még a kifenekelést, zuhanyozást, büntetést (édesség megvonás)is. De igazából semmi nem használ. Néha az ellenkezőjét mondom, hogy mit csináljon, mert akkor végrehajtja (ilyenkor fejreesést, sérülést próbálok megelőzni). Köszönöm előre is, hogy tanáccsal lát el minket.
J. Zsuzsa
Válasz >>>
Kérdés: (2006-08-20 17:21:08)
Kedves Óvónő! Az öcsém kisfia januárban volt 5 éves és a kakiláshoz még pelenkát kér. Önállóan pisil a WC-be otthon, óvodában, bárhol. Északára is kap pelust, mert reggelre mindig van pisi. Ha estig nem kap pelenkát a kaki miatt, akkor másnap reggel addíg nem kel fel, amig nem sikerül elintéznie a dolgot. Előfordult, hogy a kisfiú vendégségben (gyerekzsúron) pelenka hijján a nadrágba kakilt. Nagyon kínos lehetett neki is, a többi gyerek előtt. Hozzátartozik a történethez, hogy van egy a kishúg (áprilisban volt 3 éves), aki nappalra teljesen szobatiszta. A kisfiú, ha felhívják a figyelmét a huga szobatisztaságára, vállrángatva csak azt mondja, hogy ő is tudna bilibe/WC-be kakilni, de nem akar: WC-n/bilin ülni unalmas. (Van WC szükítő)Próbáltak már mesélni, könyvet, játékot adni a kezébe. Tény, hogy elég nyüzsi gyermek, amellett pedig nagyon okos és érdeklődő, mindemellett igazi kis zsarnok. A szülők nagyon türelmesen kezelik a kakiproblémát, de most már kezd elfogyni a türelmük és összeszidják a kicsit, aki duzzogással reagál. (A család Németorszában él, és az anyuka német.)
Elolvastam a régebbi kérdésekre adott válaszait, de ilyen korú gyermekkel kapcsolatban nem láttam kérdést.
Menjenek vele pszihológushoz?
Várom tanácsát.
Üdvözlettel. F.Kata
Válasz >>>
Kérdés: (2006-08-20 08:48:14)
Tisztelt Óvónő!
Kislányom két és háromnegyed éves, hamarosan elkezdjük a bölcsödét. Egyetlen egy dolog zavar egy kissé, hogy a bölcsödében nem mosnak fogat a gyerekek. Az lenne a kérdésem, miért nem??? Miért nem lehetne rászoktatni a gyerekeket arra, hogy ebéd után, lefekvés előtt mossanak fogat (úgy hallottam, van, amikor túrórudit is kapnak az ebédhez.) ?? Csak azért kérdezem, mert mi otthon így szoktuk, és most erről majd leszoktatják a lányomat, nem hiszem, hogy ez a legjobb a gyereknek. A szakemberek állandóan panaszkodnak, hogy milyen rosszak a gyerekek fogai - de ne csodálkozzunk ezen, ha semmilyen intézményben nem mosatnak velük fogat, már a bölcsödében sem. A fogmosás olyan nagyon nagy dolog?????
Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelettel:
Bea
Válasz >>>
Kérdés: (2006-08-13 12:55:23)
Kedves Óvonő!
Én azzal a kérdéssel fordulnék Önhöz, hogy az én kisfiam február 24-én betölti a 3. életévét, akkor az azt jelenti, hogy 25-étől akár mehet óvodába? Az óvodába való beiratás bármikor történhet? Vagy esetleg már elkéstem vele?
Várom mihamarabbi válaszát: Szatmáriné Kovács Katalin
Válasz >>>
Kérdés: (2006-08-13 12:31:58)
Kedves Óvónö!
Kisfiam 6 éves, a húga pedig 2,5 éves. A problémám föleg a kisfiammal van. Még csak 6 éves, de már eljutottunk arra a szintre, hogy bármit mondok neki, egyik fülén be, a másikon ki. Nem fogad szót, nem is figyel arra, amit mondok neki. Ha bármire megkérem, vagy valamire azt mondanom neki, hogy nem lehet, a válasz minden esetben így kezdödik: "Jó, csak..." , "Igen, de..." Egyszerüen nem fogadja el, amit mondok neki. De igaz ez olyan esetekre is, mikor pl. a testi épségét veszélyezteti azzal, amit csinál, rászólok, hogy ezt nem , és akkor jön a fent említett válasz és a magyarázat, és csinálja ugyanúgy tovább. Másokkal általában nem viselkedik így. Ha pl. valamelyik Mama elviszi, ott semmi gond nincs vele, ha Apával van, szintén jól viselkedik, de én nem találom vele a hangnemet. Reggelente kb. 2 órát(!) vesz igénybe, mire felöltözik és fogat mos. Hiába kérem szépen, könyörgök neki, hogy menjen öltözni, mosson fogat, egyszerüen nem. Próbáltam azt is, amit itt olvastama honlapon, hogy "Mutasd meg, milyen nagyfiú vagy, lepjél meg azzal, hogy felöltözöl..." Kb. kettö napig müködött is. Aztán megint nem. Mikor aztán kiakadok, és kiabálni kezdek, akkor ö is sírva fakad. valahogy érzi azt, hogy nem kell neki megcsinálnia semmit, mert úgysincs következménye. Soha nem szoktam bántani, kiabálni szoktam vele (csak tudnám minek, mert semmit nem érek el vele), most már ott tartunk, hogy hiába küldöm be a szobájába, nem érek el vele semmit. Beküldöm, leültetem, fél perc múlva kirohan, hogy: "Átgondoltam, anya! Nem csinálom többet." Ennyi.
Most nyáron pár napig vendégeskedtünk egy ismerös családnál, ahol volt még 2 kislány. Egyik gyerekkel sem volt probléma, de az én fiammal igen. Kiette az összes csokit a szekrényböl, fürdésnél ki kellett küldenem többször a vízböl, mert hiába mondtam neki, hogy ne ugráljon, egyszerüen nem érdekelte. Az volt az érdekes, hogy általában, ha valaki más szól rá, az szokott hatni. De hiába próbált beszélni vele az ottlévö másik anyuka, neki is ugyanúgy feleselt, mint nekem. Tudom azt is, hogy minél jobban megszidom, annál dacosabb lesz, de nem igazán tudom, hogyan hathatnék rá.
A másik gond vele, hogy borzasztóan falánk. Ha pl. süti van, ott van a két kezében egy-egy süti, tele van a szája, és azt kérdezi, hogy: "Ha megettem, kaphatok még?" Tegnap Mama sütött pogácsát, küldött belöle a gyerekeknek. Mikor Papa ideért vele, éppen akkor kezdtek dinnyét enni. Kapásból nem kellett a dinnye, pogácsát kért. Kapott is, evett belöle, azt mondta, nem kér többet. El kezdett megint dinnyét enni, de meglátta, hogy a húga vesz egyet a pogácsából. Abban a pillanatban félrelökte a dinnyét és magához ragadta a zacskót, hogy ö pogácsát is és dinnyét is eszik. Nem értem, hogy mi van a viselkedése mögött. Csak remélni tudom, hogy az oviban nem csinálja ezt. talán az lenne a megoldás, hogy nem ehetne annyit, amennyit szeretne, csak annyit, amennyit elé teszek?
Örülnék, ha elmondaná a véleményét, hogy Ön hogy látja ezt a dolgot, és mivel tudnám Öt "megszelídíteni"?
Elöre is köszönöm: H. Lili
Válasz >>>
Kérdés: (2006-08-09 13:25:00)
Kisfiam 4 éves és még mindíg nem akar bilibe illetve wc-be kakilni. Nagyon sok mindent megpróbáltunk már, de csak egyre rosszabb a helyzet. Volt olyan, hogy már be is pisilt, pedig azzal már régen nincs nagyobb probléma. Volt rá példa, hogy nagy nehezen rá tudtuk venni, hogy bilire üljön, de néhány perc múlva közölte, hogy már nem is kell neki kakilni, sőt volt olyan, hogy sírva toporogott, hogy neki a pelenka kell. Egyszerűen tehetetlenek vagyunk, nem tudjuk mi lenne a jó megoldás! Hány éves korig "természetes" ez az állapot? Ön mit javasol, mit tegyünk?
Válaszát előre is köszönjük,
P.né Emese
Miskolc
Válasz >>>
Következõ 10 Óvónõ válaszol
|
|
