 |
Óvónő válaszol - Gyermeksziget
Kérdezni szeretnék
Kérdés: (2006-08-09 11:33:58)
Kedves Óvonő!
Kisfiam novemberben tölti be a 4.életévét.Szeptembertől felvették a helyi önkormányzati óvodába.Én jelenleg gyeden vagyok a kicsivel ,úgyhogy csak délig szeretném vinni,ebéd után hazahoznám.Azt hallottam,hogy mivel helyhiány van,felülvizsgálják az óvodába felvett gyerekek körülményeit,és mindenkitől kérnek munkáltatói igazolást.Én nem tudok ilyet hozni,mivel itthon vagyok,kitehetik emiatt a kisfiamat az óvodából,hogy én itthon vagyok?
idáig nem járt közösségbe,azért gondoltam ,hogy az jó lenne neki,ha egy fél napot mégiscsak járna.Válaszát előre is köszönöm.Tisztelettel Brigi
Válasz >>>
Kérdés: (2006-08-08 16:09:37)
Kedves ovono!
Koszonom hasznosnak tuno tanacsait. Sajnos a hajmosasi problémak a kislanyomnal nem nagyon mulnak. Viszont a férjem is belatta, hogy nem szabad agresszivnek lennie, de a biztonsag kedvéért csak én furdetem a picurt. A hajmosasra visszatérve, addig eljutottam, hogy nedves kézzel megmosogatom az arcat. Még van hogy o is megmossa maganak. De ha csak a hajahoz érek... akar nedves kézzel és ugy hogy elterelem jatékkal a figyelmét... ott megakadtam. Egyszer nem vette észre, hogy bevizeztem a hajat, de a sampont mar észre vette és akkor mar tudta, hogy azt lefogom obliteni és nagyon kétségbe esett. Pedig figyelek arra, hogy az arcara ne follyon. Azt is tudom, hogy ez idot igényel mig megszokja vagy ami megbaratkozik ezzel, de az nem lehet hogy hetekig talan meg se tudom mosni a hajat? Azt hozza teszem, hogy neki van az a sarga valami hamlas... nem tudom pontosan mi az, de az orvosunk azt javasolta, hogy amig el nem mulik naponta meg kell mosni a hajat. Na akkor estem teljesen kétségbe. A masik, hogy o hiaba lany nem babazik csak plussoket szeret. Probaltam azt amit mondott, hogy az egyik babajanak a hajat megmosni és ugy eljatszani vele, de hidegen hagyta. Amit szeret plusst annak meg nincs haja. Mar kezdek nagyon elszomorodni. Valamit nem jol csinalok? Nagyon varom mihamarabb valaszat!
Koszonettel: N.R.
Válasz >>>
Kérdés: (2006-08-08 14:04:25)
Kedves ovoneni! Ez nem kerdes, csak visszajelzes. Nagyon koszonom a nekunk, es mas szuloknek adott valaszait, nagyon hasznosak. Az amerikaiak kicsit maskepp nezik az ovodai nevelest mint mi, magyarok, de figyelmesek es hajlandoak kozremukodni ha szolok nekik. Amugy azt csinaljak amit a szulo mond nagyreszben, ami nem feltetlenul egeszseges, HA HA HA.
Koszonom valaszat Isabel ovodakezdesevel kapcsolatban. Tulvagyunk az elso heten, es a masodik hetfon is. Beszeltem az ovonovel az elso nap az etkezesi dolgokrol meg a tnaulasi elvarasokrol. Megbeszeltuk Isabel alapveto szokasait is. Tegnap este az ovono azt mondta hogy Isabel jol illeszkedik be, emlekszik nehany gyerekre (mar volt ott harom honapig November-Januar idoszakban mielott edesanyam atvette a szerepet). A nagy fegyverteny az, hogy eszik. SZENDVICSET!!!!!! Gondolom ez normalis, Isa mar het honapos koraban kettos eletet elt, bolcsi meg otthon viszonylataban. Az egyetlen dolog amit eszrevettem, es megprobalok nem ugyet csinalni az a takaro szorongatasa. Nem hajlando ott hagyni az oviban a hetre, naponta cipeljuk, a kedvenc pizsamajaval es babajaval egyutt. Isa sosem ragaszkodott targyakhoz, nem volt pelenkaszorongatas, macizas vagy cumi. A takarora, miutan hazaertunk, ra sem nez. Azaz nem tunik kronikusnak a dolog. Kerem javitson ki, ha tevednek. Remelem feloldodik a dolog beavatkozas nelkul.
Szoval igy allunk, Nincs ejszakai bepisiles, es egy-egy otperces "Nem akarok oviba menni!!! Aludni akarok!"-kal meguszom a reggelt. Ha tenyleg nem akarna, husz kilojaval igazan ellen tudna allni. Es ami a fo, "MAMII!!!!!" felkialtassal rohan amikor meglat delutan. Es elmeseli mi tortent vele. Ez utobbi a napjaink fenypontja, le is irjuk hogy mi volt. Hetfon es kedden, a mult heten, meg a szomoru arcot valasztotta, de szerda ota a mosolygos arcot valasztja ha kerdezem hogy erezte magat Isabel.
Koszonettel ismet, es tovabbra is maradok hu olvasoja.
Muranyi Eszter
Válasz >>>
Kérdés: (2006-08-08 12:02:58)
Az én problémám az , hogy a férjem az utóbbi időben nagyon önző lett.Eltitkol elöttem pénzeket,ha kiderűl mindig azt mondja elgépezte.Mind a ketten dohányzunk ha elfogyott a cigaretta ő saját zsebből szív úgy hogy én ne tudjak róla.elöbb vesz magának joghurtot mint a gyerekeinknek.Ez csak egy pár példa volt a sok közűl.Tizen két éve élünk együtt sok probléma volt a nőügyei miatt.Ezek mindig elcsitultak, egy-két év múlva megint megbotlott. Ha tudnám mit tegyek a család legyen neki az első ne legyen önző, mindent megváltoztatna.Gabi
Válasz >>>
Kérdés: (2006-08-04 19:54:48)
Tisztelt Ovónő!
2 kislányom van, a nagyobb 4,5 éves, a kicsi 2 múlt márciusban. Laura 3 éves volt mikor először próbálkoztunk az óvodával. Az első 2 hét az újdonság erejével hatott, rendkivül jól érezte magát nélkülünk. Az elkövetkező napokban viszont egyre csendesebb, sirósabb, visszafogottabb lett az Én cserfes, okos, nyitott, barátságos kislányom. (Egy kisfiú bántotta.)Az óvónők javaslatára, s természetesen Én is úgy gondoltam, nem eröltetjük a dolgot, hisz a Pici miatt úgyis itthon vagyok. Bevallom, a lelkem mélyén még örültem is hogy mindhárman együtt tölthetjük ezt a soha vissza nem térő időszakot. Viszont ez az érzés kétes bennem, hisz 1,5 év elteltével látom hogy talpraesett nagylányom egyre anyásabb, aggódom hogy a közösség hiányával esetleg többet ártok mint használok. Laura 3 évesen már ismerte a betűk nagy részét, ügyesen számol,sok angol szót tud, évszakok, hónapok, mesék, mondókák világában otthon van, mégsem tudom eldönteni eröltessük-e ősszel a középsőt, vagy elegendő jövőre a nagycsoport. Sajnos megrekedt benne az óvodával kapcsolatos rossz érzés, Ó szive szerint mindig itthon lenne Velem, Én viszont tudom hogy ez az időszak elmúlik, s szeretném minél könnyebbé tenni az "önálló életre" való átállást.
Kérem írja meg véleményét. Köszönettel
Válasz >>>
Kérdés: (2006-08-04 06:42:07)
Tisztelt Óvónő,
Ön szerint milyen maradandó lelki sérülést okoz egy kisgyermeknél, ha az édesanyja megtagadja. A gyermek 1 éves korától a nagyszülök nevelik, az Apának havonta 1x engedélyezik a kapcsolattartást (az apa egyébként szerette volna nevelni) az anya nem akarja tartani a kapcsolatot a gyerekével. A gyermek most 6 éves, de számtalan lelki sérülés észlelhető a viselkedésében. A nagyszülök szerint teljesen egészséges, nincs szüksége pszichológusra illetve más kezelésre sem. Üdvözlettel.
Válasz >>>
Kérdés: (2006-08-04 06:03:49)
kedves Óvónő!
kisfiam tavaly szeptemberben kezdte az ovit. vegyes csoportba került (nagycsoportosokkal). a nagyok azonban 'kirepültek', csoportja most homogén kiscsoportként indul, ő kora szerint azonban már középsős lenne. így azonban az ovi már mindenképpen 4 évig fog tartani neki. kérdésem, hogy hagyjam a már megszokott (amúgy nagyszerű) óvónők keze alatt, vagy inkább tegyük át középsős csoportba? problémám az, hogy amikor ő már nagycsoportos lenne, és a foglalkozások alatt az iskolára készülhetne, akkor is a középsős gyerekekkel együtt foglalkoznának vele.
üdv
killi
Válasz >>>
Kérdés: (2006-08-01 09:20:22)
Kedves Óvónő!
Nagyon köszönöm válaszát a cumiról való leszoktatással kapcsolatban.Úgy alakultak a dolgok,hogy bizony közbe jött egy tüszös mandulagyulladás,én pedig úgy gondoltam most vagy soha.Elmondtam mennyire fertőzött a cumija,erre ő közölte ,hogy akkor főzzem ki.Mondtam,hogy az már lehetetlen,mert teljesen tele van baktériumokkal,a boltban pedig nem árulnak 3 éveseknek már cumit.Mostmár 4. cumi mentes napnál tartunk,ami az elején nehezen ment.Nem követelőzött,nem hisztizett,elfogadta amit mondtam neki.A gond csak elalvásnál volt,sírdogált,és mondta,hogy siratja a cumiját.Éjjel is sokszor felébred azóta és sirdogál.
Minden lehetőt megteszek azért,hogy hamar elfelejtse a cumit,és napközben ugyanolyan vidám jókedvű kislány mint volt.Az óvodát viszont nem várja beszélni sem szeret róla.Korábban már írtam önnek arról,hogy az egyik gondozónője miatt minden reggel sírva ment bölcsibe.A bölcsöde befejezése után,a másik kedves gondozónőtöl megtudtam,hogy gyanúm sajnos igaz,egy kétszínű goromba gondozónőre volt bízva kislányom,aki egészen más arcát mutatta a szülőknek,mint amilyen a gyerekekkel volt.A sirdogálás miatt butának nevezte kiabált vele,és közölte vele,hogy nem szereti.Ez pedig egy ördögi kört váltott ki,a kislány a vigasztalást ölelést várt volna,ehelyett csak butának nevezték és gorombáskodtak vele.Az egyre gyakoribbá váló reggeli sírások csak jobban hergelték a gondozónőt így egyre gonoszabb lett.Gondolom azért is,mert kislányom a másik szeretett gondozónőt várta mindíg.Ezt azért írtam le önnek,hogy megtudjam mit tehetnék annak érdekében,hogy az óvodakezdésre ez a sok rossz élmény némileg elfelejtődjön nála.Az óvodában már jártunk,és az óvónők is szinpatikusak,de a bölcsöde még mindíg érzékenyen érinti ha beszélünk róla.Ön szerint mit tehetek,hogy örömmel várja és kezdje az óvodát?Van egy kisfiú ikertestvére,aki némileg hamarabb túltette magát a kiabálós gondozónőn,de volt időszak mikor ő is üvöltött mikor meglátta.A kisfiamat viszont nagyon lekötik a játékok órákig eljátszik egyedül is,vagy társaival.Így nincs akkora igénye a személyes bánásmódra,az ölelgetésre mint kislányomnak.
Mi tehát a dolgom kedves Óvónő?Hogyan érhetem el,hogy kislányomnak legyen önbizalma,és szeressék majd az oviban?
Nagyon köszönöm előre is válaszát!
Tisztelettel és üdvözlettel.BOGI
Válasz >>>
Kérdés: (2006-07-30 06:09:10)
Kedves Óvónõ!
Fiam 3 most megy óvódába és attól tartok nem fogja senki sem kedvelni.
A kishúga 1 éves és azóta kezdõdtek a bajok, szép lassan el kezdte egyre jobban "gyúrni" a húgát, mostanság heti1* csúnyán megharapja, a játszón is durváskodik(lökdösés, elgázolás)a gyerekekkel, fõleg a kisebbekkel. Korábban egy kis anygal volt, de most mindenre nem-et mond, felugrál az asztaltól, hisztizik és erejét próbálgatja a testvérén. Mostanság a harapásért pl 1-2 perces bezárás jár, a verésben nem hiszek...Mit tegyek hogy ez megváltozzon és hogy ne utálják ki az óviból?
Köszönettel
BK
Válasz >>>
Kérdés: (2006-07-25 13:05:11)
Kedves ovono!
En a 2 éves kislanyom miatt irok. Mar kezd nagyon aggasztani, hogy akarhanyszor megmosom a hajat panik szeruen menekulne a kadbol. Ha csak meglatja a sampont vagy csak egy csepp viz éri a fejét vagy az arcat keservesen sir. Nem egyszer mostam meg vele az arcom vagy a hajam, hogy lassa ezért nem kell panikolnia. De hiaba. A vizhomérségletre mindig figyelek, gyengéden mosom és soha nem kiabalok ra (ezért). De nem tudom megnyugtatni sehogy.
Volna még egy kérdésem. A parom szentul meg van gyozodve arrol, hogy csak ugy lehet leallitani a hisztizését, ha keményen kezeli (persze csak ekkor). Ezalatt értem a pofont. En nagyon kuzdok emiatt a parommal, mert nem hiszem hogy szukséges ebben a korban pofozni a gyereket. Kérem mondjon valamit, amivel meggyozhetem a paromat, hogy ez helytelen. Nagyon koszonom!
Válasz >>>
Következõ 10 Óvónõ válaszol
|
|
