Óvónő válaszol - Gyermeksziget

Kérdezni szeretnék

Kérdés: (2003-06-23 12:45:28)

Nagyon fontos kérdésem lenne. Páromnak elõzõ házasságából van egy 9 hónapos kisifa. Milyen éltetkorban javasolt elõször elhozni hozzánk, azért hogy ne zavarodjon össze teljesen, ne legyen számára teljesen káosz, hogy neki hogy lehet két anyukája, és az apukája miért nem lakik náluk? Milyen gyakran látogassa õt az apja, hogy eegészséges tudattal nõljön fel?
Köszönöm

Válasz >>>

Kérdés: (2003-06-23 06:00:05)

Kedves Óvónõ!

Kisfiam júliusban lesz 5 éves. Szellemileg azt hiszem, fejlettebb a korosztályánál, folyékonyan olvas, nyomtatott betûkkel ugyan, de ír, kibetûzi a szavakat fejben is, számol. Autómárkákban "verhetetlen", nagyon jó a memóriája. Viszont mozgásában eléggé le van maradva, ügyetlen, bátortalan. Mászókára, csúzdára szinte lehetetlen rábeszélni, és mióta szemüveges lett (kancsalság miatt) még sokkal rosszabb lett a helyzet. Nézi a többi gyereket a játszótéren, de õ nemigen megy utánuk fel semmire, hiába bíztatjuk. Vajon fizikai vagy lelki oka lehet ennek? Hol, hogyan lehetne ezt kideríteni? Egyébként sem egy bátor gyerek, a hangos dolgoktól is fél, pl. a tûzijûtékot még messzirõl vagy a tévében sem nézi meg, mert fél tõle, mert hangos (ahogy õ mondja). Mennyire függhet össze a hangos dolgotkól való félelem és a rossz egyensúlyérzék? És összefügghet-e azza, hogy eléggé viharos volt születése, mert a császár során benyelt egy kis altatót, az APGAR-ja mindössze 1 volt a születés után egybõl, és lélegeztetni is kellett egy darabig.

Köszönöm a válaszát:
Horváthné Andi

Válasz >>>

Kérdés: (2003-06-16 19:59:07)

Kedves Óvónõ!
Nagyon köszönöm kedves válaszát! Valóban három csoport indul, és megismerhettük az óvónéniket is, akik rendkívül szimpatikusak. A vezetõnõtõl megtudtuk, hogy ez az ovi Montessorri módszert alkalmaz, mely a tájékoztatásuk alapján nagyon szimpatikus volt. Szeretnék errõl többet is megtudni (írásos tájékoztatást csak szeptemberben kaphatunk az ovitól, addigra lesz kész). Tudna-e javasolni olyan internetes oldalt, ahol errõl lehetne bõvebbet megtudni? Vagy ha nem, Ön mit tud errõl? Valóban olyan jó, mint ahogy hangzik? Nagyon bizakodom és válaszát elõre is köszönöm szépen.
Ökrös Erika

Válasz >>>

Kérdés: (2003-06-13 10:25:53)

Kedves Óvónéni!

Végig olvasva a leveleket, vettem a bátorságot, hogy segítségért fordulja Önhöz. A kislányom 4 éves és szeptember óta jár ovodába, kisebb- nagyobb hangulat ingadozásoktól eltekintve szívesen. Azonban Mi úgy érezzük, hogy mégsincs minden nagyon rendben. Ha például betegség után, amikor 1-2 hetet otthon töltött, és nyugodt kiegyensúlyozott állapotban kezdte újra az ovit, akkor az elsõ nap után feszült, hisztis és "kerge" lesz. Amikor az Óvónõket kérdezzük, hogy mit gondolnak a gyerekrõl általában, vagy errõl a konkrét gondunkról, akkor a "nincs semmi baj", közhellyel ráznak le minket. A kislány nagyon szeret mesélni, verselni, szerepelni de nem igazán lehet rábírni hosszabb idejû sprotolásra, mozgásra. Sajnos az elmúlt évben egyik területen sem sikerült az óvodának fejleszteni, ezért kénytelenek voltunk készségfejlesztõ intézetbe is beiratni. De talán nem ez a megoldás?!
A legutolsó csalódásunk a napokban esett meg. A fenti indokok alapján és mert van rá módunk, a gyereket már június elejétõl nem járatjuk az oviba, bár az idõnk egy részét itthon töltjük. Sokat vagyunk Vele, kirándulunk, játszunk és botor módon úgy gondoltuk, az elmúlt 3 hétben kétszer, hogy 1-1 órára az oviban a társaival is összejöhetne, hogy a gyerektársaság se hiányozzon. Sajnos az Óvónõ durván, a gyerek elõtt elutasította ezt a kérésünket, mondván, hogy ez nem divat. Hangsúlyozom, sem ebéd, sem reggeli, sem benti foglalkozás nem volt abban az egy órában, csak kint az udvaron a társaival lett volna és nem egyedül a játszótéri homokozóban.
Kérem segítsen, hogyan közelítsük meg a problémát, hogy a gyereknek ne ártsunk vagy keressünk más óvodát.

Válasz >>>

Kérdés: (2003-06-09 15:36:27)

kedves szerkesztok!!
Halo kata vagyok,es az Egyesult Allamokbol irok Onoknek.
masfel honapja koltoztuk ide harman.Apa,Anya,es Hanna.
Hanna 4 eves szulinapjat itt unnepeltuk majusban.
Az egesz eletunk megvaltozott,es Hanna nagyon tud alkalmazkodni,de az ovodai elet nagyon hianyzik neki.Mi itt harman nagyon jol vagyunk,de sajnos gyerek nincs kozelunkben,es foleg nem magyar.
Ez bizony egyre nagyobb problemat szul,es erzem hogy Hanna viselkedese is valtozik.(Persze a 4 eves kor magaval hozza az elenallas erzeset.) Segitseget szeretnek kerni,ha van hasonlo helyzetu csalad,akirol tudnak,es osszehoznanak veluk,-persze csak a vilaghalon-nagyon nagy dolog lenne nekunk.Jo hogy ratalaltam Onokre,es kerhetek tanacsot.Biztosan elni fogok ezzel a lehetoseggel,es reklamozom ezt a honlapot! KOSZONOM.igriczikata@freemail.hu

Válasz >>>

Kérdés: (2003-06-09 11:49:55)

Kedves Óvónéni! Kedves Szülõk!
Egy ismerõsöm gondjával fordulok Önhöz, mert neki nincs lehetõsége netre. 4 és fél éves gyereke nem beszél, nem komunikál a környezetével, kivéve édesanyát és 2 évvel idõsebb testvérét. Tárgyakat ismer, rámutat ha kérdezik, de csak pár értelmes szót mond, többi beszéde inkább ugatáshoz hasonlít idegen fül számára. És ha nem értik, dührohamot kap, elég agressziv a viselkedése. Magán óvódába jár a testvérével együtt, heti 2 alkalommal logopédus foglalkozik vele, de egyenlõre kevés eredménnyel. Autizmusra gyanaszom és félek, hogy szeptembertõl, amikor testvére iskolába fog járni, visszafejlõdik és még agresszívabb lesz, mivel nem lesz mellette senki, aki megérti. Hol tudják kideríteni, mi a baja? Milyen speciális ovódába vihetik, mert így kevés remény van, hogy normál iskolába tud majd járni.
Nagyon köszönöm a segítségét.
Egy aggódó barát.

Válasz >>>

Kérdés: (2003-06-04 08:35:26)

Kedves Óvónõ!
Kisfiamat beírattuk egy számunkra szimpatikus oviba. Beiratkozáskor elmondták, hogy sajnos nem tudják megmondani ki lesz az óvónéni mert két csoport indul és majd csak a júniusi szülõi értekezleten derül ki, hogy melyik gyerek kihez kerül. Ma elolvastam a felvettek névsorát és a kisfiam is rajta volt. De kicsit megdöbbentem: 78 gyereket vettek fel! Létezik az hogy csak két csoport lesz? Van valamilyen központi szabályozás, hogy hány gyerek lehet egy csoportban? Szerintem két csoportra ez rengeteg! Már kezdek elbizonytalanodni, hogy jól döntöttünk-e. Lehet, hogy megváltozott és három csoport is indulhat egyszerre? Mi a véleménye?
Válaszát elõre is köszönöm szépen.
Ökrös Erika

Válasz >>>

Kérdés: (2003-06-01 11:46:05)

Kedves Óvónéni!,
Ugyan nem anyuka vagyok mégis van egy aggasztó problémánk, a párom keresztlányával.
Pici kora óta félõs, de most (2.5 éves) már mondani is tudja és megdöbbentõ számunkra. Irtózik a hajmosástól, kb 5-6 órás cirkuszt görcsös hisztéria kiséretében. HA meghallja jön valaki egyból visít és hadarja, hogy 'nem jön senki', 'nem jön be a szobába' és idegesen hisztizik. Ha az udvaron vagyunk, elrepül egy bogár, vagy meglát egy zoknit, amit lefújt a szél a szárítóról, megint görcsös hisztiroham és 'be kell menni a szobába'. Nem ülhetünk le a székre, ha mégis nem mindegy melyikbe. Hisztiroham, ha nem tetszik neki a papucsunk, vagy a pólónk szine.... Cipõhúzás hosszú kín és hisztéria...a reggeli öltözködés szintén. Régen szeretett fürdeni, most a maximum 3 centis vízben nem mer belelülni, újjabb hisztéria. Irtózik a kosztól, ha koszos a keze, koszos a cipõ, vagy a játéka azonnal meg kell mosni. Éjszaka felébred artikulátlanul visít és üvült -a környéken a kutyák vonyítanak-- veri magát az ágyhoz, földhöz, teljesen önkívületi állapotba kerül.
Most vannak tiltott listán lévõ szavak: óvoda,hajmosás, játszótér, kismotor -bár ezek köre változik, nõ- ha szóbakerülnek görcsös hisztéria -'nem megy oda', 'nem csinálja',
'nem motor'.
Tulajdonképpen az egész napja a hisztirõl szól. Minden kérdésre visítós, hisztis nem a válasz.
Még sohasem láttam ilyen gyereket, aki ennyire boldogtalanul éli az életét. Magábamn egyedül szépen eljátszik, de ha van ott valaki, kezdi a mûbalhét a krokodilkönnyekkel. Azt hiszem az nem írtam, hogy a környezet mindegy, otthon a szüleivel ugyanígy viselkedik.
Kérem adjon tanácsot, mert tehetetlenek vagyunk. Ezt kinövi, csak a nevelés vagy veleszületett dolgok okozzák, egyáltalán mit tehetünk????

Válaszát köszönöm elõre is!

Válasz >>>

Kérdés: (2003-05-14 21:26:20)

Tisztelt Óvónõ!
Elsõ alkalommal mikor olvastam, hogy itt segítséget probálnak nyújtani a szakdolgozat megíráshoz nagyon megörültem. Saját tapasztalatból -két elkészített szakdolgozattal a hátam mögött - tudom, hogy milyen nehéz úgy elkészíteni a diplomamunkát ha nincs kellõ anyag hozzá és nem tudjuk, hol találunk. Ezért érdeklõdve kezdtem el olvasni a válszokat. Meglepõdve tapasztaltam,hogy vagy egy sablon szöveget látok minden kérdés alatt válszként vagy csak annyit, hogy a dolgozatot a segítséget kérõ egyén önállóan is megtudja oldani. Kérdem és - és nagyon szeretném tudni rá a válszt is - miért ajánlja fel valaki a segítségét, ha nem képes segíteni?
Egy ÓVÓNÕ!

Válasz >>>

Kérdés: (2003-05-13 10:05:29)

Kedves Óvónéni!
Bölcsis történetem talán nem egyedi: kisfiam 3 éves, fejlettebb a koránál és már nem igazán tudnak mit tenni vele a bölcsiben. Ott abból áll a nap, (fõleg,hogy most jó idõ van)hogy délelõtt és délután is kint vannak az udvaron, ahol minden gyerek úgy foglalja el magát ahogy tudja. Motorozás, homokozó, vagy rohangálás. A gondozónõk üldögélnek csapatostul a padon és csak a szükségletek elvégzését, átpelenkázást intézik, meg a reggelit, ebédet, uzsit. Délben felszabadulnak, amikor a kicsik alszanak. Az én mozgékony fiam igényelné nemcsak a gyerekek társaságát, akik kisebbek nála és nem mindig tudnak együtt játszani, hanem a felnõttekét is még. Az sem zavarja õket, ha elesnek. Engem sem zavar, de azért meg szoktam nézni a sérülést. Õk még azt sem, hacsak valaki nem ordít nagyon. A verekedõ gyerekeket is csak akkor választják szét ha már valamelyik keservesen sír, addig még csak rájuk sem szólnak úgy beszélgetnek biztos van ennél fontosabb. Fiam már úgy érzem kezd az utóbbi hetekben visszafelé fejlõdni: utánozza a beszédhibás társait (szóltam, hogy figyelmeztessék, ha rosszul mond valamit erre az volt a válasz, hogy már minden gyerek azt az egy beszédhibásat utánozza, ne törõdjek vele), megtanult a fiam káromkodni, egyre agresszívabb, hiszen a bölcsiben másképp nem érheti el a célját, ott az erõsebb gyõz. A héten szóltam, ha elesik a gyerek legalább a sebet tisztítsák meg vízzel, ha már a fertõtlenítés nehéz, mert a homokozóban elfertõzõdhet. Erre a gyerekem elõtt kioktattak, hogy "nem kell mindent észrevenni, anyuka túl aggódó" Valóban. Ma mentem érte, a gondozónõ háttal ült a homokozónak, a fiam benne térdelve játszott, majd mikor kijött két húszforintos nagyságú alig beszáradt (elõtte vérzõ) seb volt a térdén, amit még csak észre sem vettek. Fiam nem is mert szólni, mert a múltkor hallotta ahogy engem kioktattak. Nem azért írom ezt le mert ki akarom adni a dühömet, hanem azért, mert kiváncsi vagyok a véleményére, hogy egyáltalán szóljak-e újból a gondozóknak, vagy most már a vezetõt keressem, mert egyre jobban féltem a fiamat. Szeptembertõl oviba megyünk. Ott mennyiben változik ez a helyzet, úgy hallottam, hogy délelõtti foglalkozások, amik régen voltak most a kiscsoportban nincsenek, de én azért reménykedem, hogy ennél jobban lekötik, elfoglalják játékokkal, feladatokkal, mesével, versekkel stb a gyerekeket.
Válaszát elõre is köszönöm.

Válasz >>>

Következõ 10 Óvónõ válaszol