Óvónő válaszol - Gyermeksziget

Kérdezni szeretnék

Kérdés: (2003-05-13 10:05:29)

Elkeseredettségemben fordulok Önökhöz, nem tudom, mit tegyek!
5 éves kislányom óvónõje diktatórikus nevelõi magatartásával teljes leigázottságban tartja a gyerekeket. A foglalkozásokon nincs rugalmasság, nincs kötetlenség, mindig minden tevékenységben kötelezõ módon részt kell venni. Ha valaki mégsem ezt teszi, vagy nemtetszését fejezi ki, azonnal megrovásban, büntetésben részesül.
Mér több szülõtársammal beszéltem és õk is ugyanígy látják a dolgot. Mit csináljunk, hogy megváltozzon a helyzet?

Válasz >>>

Kérdés: (2003-05-13 10:05:29)

Jómagam is óvodapedagógusként dolgozom, ezért sokat gondolkodtam rajta, vajon beleillik-e problémám a többi szülõk által irt levél közé. Azért én mégis irok. Fiatal pályakezdõ óvónõ vagyok, s nemrét összetûzésbe kerültem egyik idõsebb kolleganõmmel.
Óvodásaimmal gyakran játszottunk bújócskást a csoportban, aminek lényege az volt, hogy az elõlem elbújt gyerekekre mintegy véletlenszerûen rátaláltam és játékos meglepettséggel "vettem õket észre". Ez a kis csintalanság sokszor oldotta fel a légkört, jó hangulatot teremtve közösségünkben.
Egy napon épp a terembe tartottam, amikor észrevettem, hogy egyik kolleganõm engem megelõzve lépett a terembe, s leteremtette a "bújkálós" gyerekeket.
Végül engem is felelõsségre vont a gyerekek elõtt, hogy miért engedek meg nekik ilyen játékot. Azóta feszült közöttünk a levegõ...

Válasz >>>

Kérdés: (2003-05-13 10:05:29)

6 éves óvodás gyermekemet gyakran érik olyan megrovások az óvonõje részérõl, hogy a társasjátékoknál nem tud vesziteni, ha mégis "rosszul áll a szénája" a játékban, csapod, kiabál és felboritja az asztalt.
Állitólag a társai is emiatt nem tudnak és nem is akarnak vele játszani. Én csak azt látom, hogy gyermekem szomorú és magányos az óvodai csoporton belül.

Válasz >>>

Kérdés: (2003-05-13 10:05:29)

4 éves fiam kétségbeejtõ dolgokat produkál otthon és az óvodában is.
A csoportban senkivel nem hajlandó kommunikálni, nem eszik ott egy falatot sem, valamint nem beszél csak sikongat vagy ordit.
Sokszor ritmikusan rohangál az ágytól falig és vissza.
Nem beszél velünk sem és másokkal sem, sokszor csak bambán vigyorog.
Szörnyû fájdalom ezt leirnom és átélnem, hiszen szülõ vagyok és nagyon szeretem a gyermekem, de nem tudom, hogy mi van vele?
A wc-t például csak ülve hajlandó használni, ha megpróbálom átszoktatni, csak ordenáré hangon ordit.
A festéktõl, ceruzától mániákusan fél.....
Normális dolgok ezek?

Válasz >>>

Kérdés: (2003-05-13 10:05:29)

Kicsit kétségbeesve irok Önökhöz, mert nem tudom, mi lesz a kisfiammal?!
6,5 évesen egyszerûen nem hajlandó rajzolni. Sem az óvódában, sem otthon.
Az óvónõ szerint az emberábrázolása, vonalvezetése is fejletlen a korához képest. Mit tegyek?

Válasz >>>

Kérdés: (2003-05-13 10:05:29)

Hihetetlen és számomra nagyon felháboritó dolog történt meg egyik nap gyerekem óvodájában.
Sajnos korai munkakezdésem miatt kénytelen vagyok kislányomat reggelente nem a saját óvónõje, hanem az épp aktuális reggeli ügyeletes pedagógus felügyelete alatt hagyni.
Feltünt nekem, hogy amikor egy bizonyos óvónõ a reggeles, kislányom könnyes szemmel teljesen megriadva veszi ezt tudomásul. Hogy miért, az hamarosan ki is derült.
"Nagyszerû" óvodapedagógusunk minden reggel azzal fraszlizta kislányomat, hogy 5 évesen miért nem tudja egyedül bekötni a cipõfûzõjét?! Ezt követõen állandóan kinozta, piszkálta, nem engedte játszani, mondván, hogy "Õ majd megtanitja"
Amikor ez a dolog tudomásomra került és kérdõre vontam az óvónõt, az foghegyrõl válaszolva, pimaszul az arcomba vágta, hogy "Igy ez a gyermek soha nem lesz iskolaérett". Mire egyre durvább hangnemben ecsetelte véleményét, elhatároztam, hogy a vezetõóvónõhöz fordulok. Természetesen erre visszakozt fújt óvónõnk és kijelentett, hogy ha nem akarom, Õ nem is fog többé foglalkozni lányom "fejlesztésével".
Milyen pedagógus az ilyen?

Válasz >>>

Kérdés: (2003-05-13 10:05:29)

4 éves kislányomnál komoly gondot okoz a sötétségtõl való félelem. Este a lámpaoltás kész tortúra, sir és kiabál a gyerek, hogy a sötétben fél, mert "elõjön a törökbasa a sarokból".
Mit csináljak, hogy megszûnjön a félelme?

Válasz >>>

Kérdés: (2003-05-13 10:05:29)

Több szülõtársammal egyetértésben irjuk ezt a levelet, ugyanis tanácstalanok vagyunk.
Gyermekeinket óvodai csoportjukban egy igen agressziv, verekedõs durva fiú tartja állandó rettegésben. Ha valami nem tetszik neki, azonnal üt, rúg, káromkodik. Félünk, hogy egyszer még kárt tesz valamelyik gyerek testi épségében.
Az óvónõ is teljesen tanácstalan, semmiféle büntetéssel nem tud hatni a kis "ördögfiókára".
Az érintett gyermek szüleivel nem tudunk szót érteni, ugyanis teljesen elfogultan, már-már egészségtelenül majmolva "szeretik" a 3 évesen intézetbõl hozzájuk került fiút.

Válasz >>>

Kérdés: (2003-05-13 10:05:29)

5 éves kisfiam túlzottan gátlásos, visszahúzódó, társaival nem szivesen kummunikál. Félénkségébõl, hallgatagságából adódóan pedagógusaiban is többnyire az a kép él róla, hogy õ "az a csöndes, átlagos képességû gyermek, ....egy a sok közül." Amikor itthon foglalkozom Ákossal, akkor látom csak igazán, hogy egy-egy fejtörõ kérdésre, egy-egy rejtvényre milyen hamar meg tud válaszolni, tehát értelmileg igenis nagyon magas szinten áll
Ha azonban óvodai közegbe kerül, azonnal visszahúzódik csigaházába, s ha lehet, meg sem szólal egész foglalkozás alatt. Errõl egy nyilt nap alkalmával személyesen is meggyõzõdtem. Mit lehet tenni?

Válasz >>>

Kérdés: (2003-05-13 10:05:29)

Többször elõfordult velem és szülõtársaimmal, hogy úgy éreztük, óvodás gyerekeinket mintha szándékosan akarnák az óvónõik lerázni magukról. Ha folyik az orra, már igazolást kérnek vagy máskülönben nem engedik be a többiek közé. Ha egyet köhint a gyerek, újra az igazolás-mizéria. Miért nem értik meg, hogy a szülõnek munkahelye is van, ahonnan nem hiányozhat állandóan csip-csup egészségügyi problémák miatt?

Válasz >>>

Következõ 10 Óvónõ válaszol