 |
Óvónő válaszol - Gyermeksziget
Kérdezni szeretnék
Kislányom 3 éves van egy7 éves nõvére is.Kb 2 hónapja jár oviba.Otthon szépen játszik,alváshoz alvókát használ és szopja az ujját is. Az alvókát visszük az oviba is.Otthon már többször is észrevettük hogyha szeretne valamit, vagy valami nem úgy sikerül ahogy szeretné akkor ha nincs nála az alvóka vagy sir vagy erõsen tördeli a kezét. Az oviban a kéztördelést még nem látták ( alvóka a kezében van ) de ovónéni azt mondja hogy ha mérges a nagyobb gyerekeket is megveri otthon a nõvérének is nekimegy ha valami nem jó.Ha idegeneket lát nem beszél ha kérdezik inkább lehajtja a fejét és csak bólogat. A férjem is és én is felváltva éjjeles nappalos mûszakban dolgozunk,ilyenkor nagye vigyáz rájuk,nagyon jó a kapcsolatunk velük. azt szeretném kérdezni hogy a kéztördelés lehet e feszültség félelem szorongás miatt? Az oviban történtekrõl nem mesél, normális e ez? Köszönöm válaszát! "Momókás" anyuka
Válasz >>>
Kedves Ovónõk!
Kislányom 2010. november végén lesz 3 éves. 2009. szeptember óta jár bölcsibe. Tanácstalan vagyok az ovodai beíratással kapcsolatban. Egyelõre semmi jelét nem mutatja a szobatisztaságnak, egyébként pedig érettebb és a gondozók szerint értelmesebb is mint korabeli társai. Elõttünk a nyár, van esély a pelenka teljes elhagyására. Sokan azt javasolják, hogy hagyjam még egy évig a bölcsiben, viszont sokat tanácsolják az ovit. Önök mit javasolnak? elõre is köszönöm a válaszukat.
Válasz >>>
Kedves Óvónõ!
Neveléssel kapcsolatban lenne néhány kérdésem. Kislányom 4 éves múlt, óvodába jár, ahová reggelente vonattal, busszal járunk. Leginkább ilyenkor szokott Kinga hisztizni, pl. ha az eddig elõttünk üres helyre valaki "le mer" ülni. Ilyenkor hosszasan kiabál, hogy "az a bácsi menjen el"! Vagy pl. ha az ablak mellett nincs hely, ilyenkor azt mondja - mérgesen -, hogy adják át neki a helyet. Szerintem nem az emberektõl fél, csak a saját kényelmét keresi. Természetesen elmagyaráztuk, hogy mások is leülhetnek, stb. Ezen kívül egyszerû dolgokkal szemben tiltakozik, pl. hogy lefekvés elõtt pisilni kell menni. Ha szólunk neki szépen, elég hamar kiabálva tiltakozik. És azt is szokta mondani, hogy "én döntöm el, mit csinálok!". Eddig úgy oldottam meg a dolgot, hogy büntetést helyeztem kilátásba, és be is tartottam, ha nem fogadott szót. Igazából az lenne a kérdésem, hogy a határokat milyen eszközökkel kell betartatni a gyerekekkel? Ha a szép szó, magyarázat nem használ. Jutalmazni nehéz, ha egy nem elfogadható viselkedés üti fel a fejét. Ez egy újabb dackorszak lenne? Köszönöm válaszát elõre is.
Válasz >>>
Kedves Óvónõ!
Kislányom 2010március 24.én tölti a 2évet.Érdeklõdnék hogy már most be kell e iratnom oviba vagy majd csak jövõre?Bölcsibe nem szeretném mert munkám nincs egyelõre,de sokan mondják hogy érdemes lenne.Ön szerint?Válaszát nagyon szépen köszönöm!Viki
Válasz >>>
Kedves Óvónõ!
Azt szeretném kérdezni, hogy a kislányom elmúlt 3 éves, bölcsõdébe jár, de én gyesen, (mert a kislányom asztmás) vagyok vele. A munkahelyemre visszamentem idõközben dolgozni, de három hét múlva elbocsájtottak. Most, hogy nem dolgozom, de szeretném ha felvennék az oviba (a párom dolgozik). Mi a teendõ, hogy felvegyék az oviba?
Válasz >>>
Kedves Óvónõ!
Pályakezdõ óvónõ ként, azzal a problémával fordulok önhöz, hogy csoportomban a gyerekek túlságosan hangosak. A nyugodt kiegyensúlyozott játék, e miatt úgy vélem, nem tud megvalósulni. Tisztában vagyok vele, hogy a játék alap zajjal jár, de van úgy , hogy már a gyerekek számára is zavaró. Ilyenkor össze hívom a gyerekeket, és megbeszéljük a problémát, pozitív ráhatással és meggyõzéssel intem õket a halkabb játékra, amit kb. 10 percig tudnak megtartani. Az alapzaj oka az is lehet, hogy 2-3 gyerek ezt az alapzajt élvezi, és olyankor értelmetlenül a méghangosabb játékot keresik és nagyon hangosan beszélnek. Ezt a tulajdonságukat nagyon ki lehet használni dramatizálásnál és egyéb tevékenységeknél, de 25 gyerek társaságában nagyon zavaró.Nekik egy számukra kedvezõ játékot szoktam ilyenkor felajánlani. A szabályokat olykor játékosan bábozással próbálom mégjobban elmélyíteni, de úgy tûnik néha ez is kevés. Mit tehetnék még? Milyen módszereket alkalmazhatnék még? Vagy velem van baj, mint óvónõvel, hogy nem tudom biztosítani a nyugodt légkört a gyerekek számárá? Nem szeretnék drasztikusabb módszereket alkalmazni, mint az egyéni büntetés, de akkor mit tehetnék? Tilda
Válasz >>>
Kedves Óvónõ,
fiam 3 éves, valószínûleg autista (a 2 éves korában végzett vizsgálaton ezt sem kizárni, se rámondani nem tudták, majd pár hónap múlva megyünk újra, akkor már fogunk kapni diagnózist szerintem). Nem rág (talán mert rettentõ érzékeny a nyelve. Most speciális masszázs-technikával próbáljuk ezt a kérdést megoldani, de ez hónapokat vesz igénybe, ugyan tud kb 70 szót értelemszerûen használni, de motiváció hiányában csak kb 10 szót használ, elsõsorban papa, anya, gyere (folyamatosan ugráltat), mondattal nem is próbálkozik. Beszédértése az utóbbi idõben javult, egyszerûbb utasításokat megért (Pl: tedd azt a piros és kék labdát a helyére a kosárba!), képeskönyvben az állatokat megmutogatja, utánozza a hangjukat. Velünk, a szüleivel többnyire (hangulatától függõen) tartja a szemkontaktust, néha a nagyszülõkkel is, de másra lehetõség szerint a köszönést kivéve rá se néz. Játéka és mozgása állítólag (a gyógypedagógusok szerint) kissé éretlen (pedig 24 darabos kirakót egyedül kirak, vonattal, kisautóval eljátszik egyedül is, bár jobban szeret velünk játszani), fantáziajátékot ritkán játszik ("telefonál", lábosban kavargat, a játékvillával-kanállal "eszik", "borotválkozik"). Van egy pár sztereotípiája, de ha ezekben megakadályozzuk, akkor max. nyafog, de hajlandó jönni játszani. Viszont újabban nagyon rászokott a laptopra, és állandóan azon játszik, zenét hallgat. Ez olyan szempontból jó, hogy sok dolgot megtanult így, viszont az nem jó, hogy napi 8-9 órát netezik, és ha elrakom, akkor hiszti van (egyébként nem hisztis). Ez a fejlesztést is akadályozza itthon. Éppen ezért szeretném óvodába íratni. Viszont annak ellenére, hogy nagyon kedves, abszolút nem agresszív, és igazából nincs vele sok gond (pl szobatiszta) elhajtanak az óvodák, még azok is amelyek elvileg integráltak. "Nincs hely". A speciális óvoda tõlünk messze van, a kerület legrosszabb részén. Jelenleg fejlesztõ-tornázni és zenebölcsire járunk (imádja). Utóbbi helyen felajánlották, hogy menjünk napi pár órára, ami jó is, csak az nem igazi óvoda, az iskola (fogunk mi egyáltalán iskolába menni...?) elõtt 1 év kötelezõ igazi óvodában is.
Mit tegyek???
Válaszát elõre is köszönöm, üdvözlettel
Zsuzsa
Válasz >>>
Kedves Óvónõ!
Kezdõ kollegaként tennék fel egy kérdést, hátha egy tapasztalt, kívülálló szakember objektívebben tudja megítélni a helyzetet.
Kiscsoportom van, viszonylag kis létszámmal (15 fõ). Ebbõl csak 5 lány. A probléma a fiú gyermekek kezelhetetlensége. A lányok a koruknak megfelelõen érettek, érdeklõdõek, okosak, jó magatartásúak, de a fiúk 1-2 kivétellel sajnos szinte kezelhetetlenek. Játszani nem tudnak, pedig már fél éve szoktatjuk, tanítjuk õket a játékok használatára. Dobálják, szájukba veszik, kiköpik, szétszórják, tapossák a játékokat, vagy csak õrült módjára körbe körbe rohangálnak velük, majd elesnek, felbukfenceznek bennük. Eközben folyamatosan sikítanak, ordítanak, és nagyon sok idõbe telik, mire ebbõl az állapotból kizökkenthetõk, és a figyelmük irányíthatóvá válik. A csúnya beszéd, köpködés, csúfolódás, sajnos mindennapos probléma, mert egymást utánozzák, és néha úgy érzem, falra hányt borsó minden figyelmeztetés, rászólás, megbeszélés vagy netán "büntetés" (külön ültetem, megbeszéljük...) Nem érdekli õket semmi, sem mese, sem bábozás, a játékokkal csak az elõbb említett módokon szeretnek játszani. Pedig kezdeményezek, gyakran közéjük ülök, játékhelyzeteket indítványozok, megmutatom, hogyan kell játszani. Ez a legtöbbjüket pár percre köti le csak, és hamar visszatérnek az elõzõ, ultrahangon visítós, pörgõs, rohangálós "üzemmódba". Az agresszió is mindennapos. "Megütött..." , pedig higgye el, folyamatosan neveljük le róla õket. Minden hiába. A frontális, egész csoportos vers-vagy játéktanulás kb. 3 percig megy, mert egyik másik elkezd körbe rohangálni, sikongani, dobálni magát a szõnyegen... Amit persze rögtön követnek mások. Sajnos van 1-2 gyerek, aki szabályosan ideggyenge hatást kelt, ordít, sikít, hangosan röhög, rángatózik, ütésre lendül a keze, földhöz vág dolgokat, hajához nyúlkál, mintha tépné. (Nem ritkán az óvónõket is megütötték, szerencsére errõl már sikerült leszoktatni õket...)
Más pedig 1 percre sem tud nyugton maradni, dobja magát a szõnyegen, fel-felsikkant, kirohan-berohan, és gyakorlatilag egy értelmezhetetlen mondata nincs. (3 éves elmúlt, de esze az van, mert árulkodni, manipulálni azt tud...) Nem tudom pontosan, mi az a határ, ameddig ez a fajta viselkedés "normálisnak" mondható, mert gyógypedagógusi végzettségem nincs. Nem szeretek rásütni olyan bélyegeket senkire, hogy például "hiperaktív", de tényleg nem tudom, hol lehet a határ.
De felõröl az állandó túlzott zaj, folyamatos hangos fegyelmezés, és a többi, normális körülmények között játszani, okosodni,tanulni vágyó gyermeket is.
Kérem, ha van valami jól bevált tanácsa, ossza meg velem. Köszönettel, Enikõ.
Válasz >>>
Kedves Óvónõ/Kolléga!
Pályakezdõ óvónõként új óvodába kaptam állást. A régi csoportommal könnyen megtaláltam az összhangot, most azonban úgy érzem gondban vagyok. Van 2-3 gyermek a csoportban,akik szinte provokálnak viselkedésükkel. Engedetlenek, dacosak. Próbáltam közeledni feléjük szeretetemmel, közös játékokkal,de így sem akarnak szót fogadni nekem. Igaz az elmúlt fél évben elõttem már két óvónõjük is volt,lehet, hogy ez is megnehezíti a dolgom. Ugyanakkor a csoport többsége szívesen fogad, rajzokkal várnak du.S a kolléganõm is mondta, hogy keresnek,mikor délutánra megyek dolgozni, és kérdezik, hogy ugye nem megy el ez az óvó néni is? A bizonytalanság lenne az oka? Milyen módszert javasol a dacos, ellenálló, visszabeszélõ gyermekekhez?
Válaszát elõre is köszönöm.
Gréta
Válasz >>>
Kedves Óvonõ!
A fiam egy Ajkai óvodába jár szeptember óta. Megvagyunk elégedve vele, de a férjem minden nyáron a balatonon dolgozik (Vonyarcvashegyen). Mi is leköltözünk vele és szeretnénk ha arra a 3 hónapra is járna óviba mert nagyon szereti az ovit. Az lenne a kérdésem, hogy lehetséges-e hogy télen Ajkán nyáron pedig a Balatonon járjon óvodába? illetve, Mi a teendõm ezzel kapcsolatosan?
Köszönöm.
Kné T. Annamária
Válasz >>>
Következõ 10 Óvónõ válaszol
|
 |