Kedves Óvónõ! Nagyon örülök, hogy rátaláltam erre az oldalra, hiszen nekem is sok megválaszolatlan kérdésem van a kisfiammal kapcsolatban.Leginkább az óvodába íratás érdekelne:mit javasol,maradjon még egy évet bölcsis vagy menjen oviba? 1999. IX. 24-én született, értemes (összetett mondatokban beszél kötõszavak használatával, meséket mond, sok verset tud), de nagyon félek attól, hogy õ lesz a KICSI a csoportban, és bántani fogják. Ez a bölcsiben is elõfordul, pedig nem kis termetû.Ha meg a bölcsiben marad, nem lesz-e túl nagy jövõ ilyenkorra a többiekhez képest? Ráadásul gondok vannak a székletviszatartással is, még csak 1-2 másodperccel elõbbszól, tehát a bugyiba megy... Köszönöm a válaszát
Válasz:
Kedves Anyuka!
Úgy gondolom, problémája semmiképpen nem ad okot különösebb aggodalomra. Az óvodai élet megkezdésének idõpontjáról, javaslom, hogy a szobatisztaság függvényében döntsön. Ez ugyanis egyik fontos feltétele az "óvoda-érettségnek". Amiatt pedig, hogy gyermekét nem fogják –e esetleg "kicsiként" kezelni, nem érdemes aggódni. A bölcsödében tapasztalt negatív megkülönböztetés semmiképpen nem lehet irányadó az ezt követõ óvodai élet megítéléséhez, (azaz, hogy ott is hasonló sorsa lesz a kicsinek), hiszen az óvoda már,- szemben a bölcsivel,- nem csak gondozási, hanem nevelõ- oktató feladatokat is ellát. Az óvodapedagógusok dolga többek között az is, hogy a gyermekek szociális fejlesztésérõl gondoskodjanak. Ehhez pedig elengedhetetlenül hozzákapcsolódik a kisebb, gyengébb társak nem pusztán elfogadása, hanem segítése, támogatása is mind a példamutató pedagógus, mind a csoporttársak részérõl.
Összegezve az eddig elmondottakat, javaslom, hogy amennyiben a szobatisztaság kérdése megoldottnak látszik, feltétlenül kezdjék meg az óvodát. Véleményem szerint az amúgy is értelmes, fogékony gyermek ebben a közegben még inkább kibontakoztathatja képességeit, gyorsabb ütemû lesz a komplex fejlõdés.
