3,5 éves kislányom tavaly november óta jár óvodába. A bátyja is itt nagycsoportos,tehát a környezet sem teljesen új számára,az óvodakezdést is nagyon várta, mégis problémáink vannak a beilleszkedéssel. A két óvónéni bûbájos és nagyon segítõkész, a kislányom is nagyon ragaszkodik hozzájuk, különösen az egyik óvónéni nagyon kedves a számára. Mégis, mióta ovibajár, egyetlenegyszer sem szólalt meg, senkivel sem kommunikál. Nagyon szeretne a gyerekekkel játszani, de egyszerûen képtelen legyõzni magában azt a nagyfokú gátlást, ami kialakult benne a hónapok során. Az óvónéni beszélt egy pszichológussal, aki azt mondta, hogy ez a probléma egyre gyakrabban fordul elõ a gyerekek körében, és mutizmusnak hívják.
Kérem, válaszoljon,hogyan tudnék segíteni a gyermekemen mert nagyon szeretném ha sikerülne ezt leküzdeni, és a kislányom boldog, kiegyensúlyozott lehetne az óvodában is!
Válasz:
Kedves Levélíró!
Csak helyeselni tudom, hogy megkérdeztek a problémával kapcsolatban pszichológus szakembert is , hiszen már nem kezdeti nehézségrõl van szó, a kislány nyolc hónapja jár oviba. Fontos volna viszont, hogy Ön is elmenjen hozzá a kislánnyal együtt, konkrét gyakorlati tanácsokat kérve. Ebben az esetben ugyanis õ az, aki hatékonyabban tudna segíteni, hiszen mind a gyermeket, mind a körülményeket jobban megismerheti nálam.
Amit így a távolból javasolni tudok, az a következõ: próbálja meg kipuhatolni a kislánynál, ki a legjobb barátja az oviban. Ezt követõen az óvónõk közremûködésével még jobban össze lehetne hozni õket. A kommunikáció megindulása ez után várható kettejük között, ám ez is csak lopva, a távolból figyelhetõ meg az óvó nénik által. Jó, ha a pedagógusok is igyekeznek minél nagyobb önbizalmat önteni a kislányba, folyamatosan bíztatva a szóbeli megnyilatkozásra. Mások elõtti dícsérettel, jó szóval csodás eredmények érhetõk el. Ezek segítségével valószínûleg hamarabb feloldódnak majd a leányka gátlásai.
Óvónõ
Tisztelt Olvasók!
Én igazából nem kérdezni szeretnék, hanem az anyukának válaszolni, akinek kislánya nem beszélt az oviban. A mi kislányunk sem beszélt semmit és 2 éve járt már óvodába lassan, az utolsó 2 hónapban örömmel újságolták az óvónénik, hogy beszélget, válaszol és mennyire örülnek neki. Mondjuk Õ Amerikában jár oviba, mert itt élünk, elõször arra gondoltunk, hogy a nyelvi gátlások miatt, de még akkor sem beszélt amikor már perfekt beszélte és értette az angolt. Itthon pedig egy kis duma-láda volt mindig. Most már nincs gond, ugyan még mindig szégyenlõs, de már egészen más.
Köszönöm, hogy meghallgattak.
Tisztelettel,
Adry
