Levélírónk alig 2 éves kislánya naponta kénytelen elszenvedni egy agresszív, harapdálós csoporttárs támadásait a családi napköziben. Az amúgy is félénk, visszahúzódó kislány most olyannyira megrettent, hogy reggelente sírva kéri édesanyját, ne vigye be az „oroszlán barlangba“.
Tisztelt Óvónõ!
Lassan két éves kislányom családi napközibe jár. Nehezen oldódó, félõs gyermek, ez már korán kiderült, de úgy gondolom, hogy ha a lehetõségeinkhez mérten minél többet viszem társaságba, akkor enyhül a félénksége. A bölcsibe való beszoktatás nagyon jól sikerült, mert a félénkségét általában legyõzi az érdeklõdése a számára érdekes tárgyak, de fõleg zenés, dalos folgalkozások iránt. Kb. egy hónapja jelzik a gondozók, hogy csak a közelükben, lehetõség szerint az ölükben nem sír a kislányom. A történethez az is hozzátartozik, hogy van egy igen élelmes kislány a csoportban, aki sorra harapdálja a félõsebb gyerekeket, már mi is szereztünk 3 alkalommal egy kis sérülést tõle. Mivel már reggel is sírva megyünk be, megfordult a fejemben, hogy nem viszem egy darabig, bár meggyõzõdésem, hogy nem ez a jó megoldás. Azonban attól is félek, hogy ez a mindennapi trauma olyan mély nyomot hagy benne, amit nagyon nehéz lesz egyébként játszóterezéssel feloldani. Ön mit javasol?
Elõre is köszönöm a válaszát, üdvözlettel:Kiscsiga
Válasz:
Kedves Levélíró!
Az „élelmes“ jelzõ nem igazán találó a harapdálós, agresszív csoporttársra. Ha a gondozónõk nem tudják kellõ határozottsággal és hatékonysággal kezelni a gyerek durvaságait, akkor a probléma nem fog magától pozitív irányba változni. Javaslom, beszéljen a gondozónõkkel, hogy állítsák meg az agressziót, mert nem csak az Ön kislánya, de a többi kis csoporttárs is testi, lelki áldozattá válhat. Ha a helyzet a fenti beszélgetés nyomán sem változik, mindenképpen azt javaslom, vegye ki végleg a csoportból a kislányt, mert nehezen kiheverhetõ, súlyos lelki sebeket is szerezhet a fizikai bántalmazás mellett.
