Kisfiam 6 eves es mar nagycsoportos ovodas. Harom eves koratol jar oviba, de igazan soha se szerette meg az ovodat. Evekig elhoztam ebed utan, mert az ottalvast traumakent elte meg es reggel sirt vagy tobbszor is WC-re ment, ha tudta, hogy aznap ott kell aludnia valamilyen oknal fogva.
Most 6 evesen elturi az ovit, de nem szereti. Az ovonok a sok problema lattan se voltak hajlandoak megoldast keresni arra, hogy amikor mar kenytelen voltam otthagyni delutan 4-ig gyerekemet, akkor se differencialtak az alvast illetoen. Kenyszeritik most nagycsoportban is fel1-tol fel3-ig a csendben es mozdulatlanul maradast az agyban, akkor is ha nem tud aludni.
A mesek rovidek vagy mar egy ora elott vege van es akkor kezdodik a kenyszeredett csend! Erre panaszkodik mindig a fiam. Azt is emlitettek egyik alkalommal az ovonenik,hogy az a baj, hogy Martonka este fel 9-kor mar agyban van es ezert nem almos masnap delben az oviban. Azok a gyerekek a "jo alvok", akik este keson fekszenek le..........
Nagyon elszomorit es kozben duhit is ez a hozzaallasuk. Valahogy olyan fasultnak erzem oket, mert az ok gyerekeik mar 14 es 20 evesek.
Nem szeretik a problemas gyerekeket.
Mit javasol ilyenkor? Nem lehet az ovodakat ellenorizni, vagy ezt a kenyszeritos delutani ket oras alvast abbahagyatni veluk???!!!
A vezeto ovono arra hivatkozik, hogy a gyerekek nem egyformak....
Differencialni nem lehetne? Hol van az ovoda a gyerekert????
Válasz:
T. Levélíró!
Nem Ön az egyetlen szülõ, aki ilyen problémával küzd nagy gyermekét illetõen, és bizony valóban nagy önuralmat és fegyelmezettséget igényel az óvodástól ennek az állapotnak az elviselése. Tudomásul kell azonban venni, hogy a csoportba nem csak az Ön gyermeke jár, és a többi, nyugodtan pihenni vágyó gyermek szülõje is legalább annyira érvényesíteni kívánja saját (!) gyermeke érdekeit, mint Ön. Mi tehát a megoldás? Ami biztos, hogy egyetlen óvodást sem lehet a másik elé helyezni, mindenkinek biztosítani kell a lehetõségek szerinti (!) legoptimálisabb körülményeket. Ha azonban erre nincsenek meg a személyi és tárgyi feltételek (t.i. legyen külön hely és pedagógus az ébren maradókkal való foglalkozáshoz), akkor kénytelenek vagyunk bizonyos kompromisszumos megoldáshoz folyamodni. Ennek megvalósításához, fentiek összegzéseképpen, az alábbi tényezõket kell szem elõtt tartani:
1) Néhány nagycsoportos már nem igényli a pihenést, így õket, részben vagy egészben, lehetõségeink birtokában ajánlatos felmenteni ez alól.
2) Elõbbi azonban csak úgy történhet meg, ha mindeközben maximálisan odafigyelünk a pihenni vágyók nyugalmára is. Az õ álomba szenderedésüket semmiképpen nem akadályozhatják a nagyok!
3) A fenti két tényezõ összeegyeztetésénél egyik oldal érdekeit sem szabad kiemeltebben kezelni, mint a másikét!
4) Milyen személyi és tárgyi feltételek adottak ehhez az óvodában?
E négy tényezõ figyelembe vételével én az alábbi megoldást tartanám kivitelezhetõnek:
A csendes pihenõ elsõ fél, ill. háromnegyed órájában mindenképpen szükséges a nagyok nyugodt ágyban maradása ahhoz, hogy a pihenni vágyók kényelmesen elalhassanak. Ezután az óvónõ, (ha egyéb elfoglaltságai ezt lehetõvé teszik pl: nem kell eszközök, dekorációk készítésével, adminisztráció írásával….stb foglalkoznia.) felvállalhatja, hogy az ébren maradt gyermekek nagyon csendes (!) játékát felügyelje. Én a magam részérõl hasonlóképpen szoktam e problémát áthidalni, ám hangsúlyozom, ez nem minden esetben kivitelezhetõ, a pedagógusok pedig nem kötelezhetõk erre! Amennyiben a fenti alternatívát nem lehet megoldani az említett óvodában, azt Önnek (is) el kell fogadnia, ahogy mások is teszik. Mindemellett ne felejtsük el azt sem, hogy a hamarosan bekövetkezõ iskolai életben is bõven lesznek olyan „nem szeretem” kötöttségek, amelyeket muszáj lesz elviselnie a gyermeknek.
Amennyiben nem sikerül az Ön és kisfia számára is elfogadható megoldást találni, úgy javaslom, Ön próbálja meg saját napirendjét, munkáját úgy szervezni, hogy a kisfiút ebéd után hazavihesse!
