Kedves Óvónő!
Nagyobbik fiam most kezdi az ovit szeptemberben. Fokozatos, igényeihez leginkább illő beszoktatási folyamatot tervezünk, hiszen kistestvérével (1 éves)
itthon vagyok. (az első időszakban édesanyám vigyáz majd a picire, amíg mi ovizunk a naggyal.)A beszoktatási folyamattal kapcsolatban szeretném tanácsát kérni. Tudom, minden gyermek más, de bizonyára van jópár hasznos általános tanács, aminek hasznát vennénk. Mi az, amire különösen figyelni kell? S mi az, ami mindenképpen kerülendő magatartás?
Minthogy először lépünk ebbe a szituációba, tele vagyunk kérdőjelekkel.
Mint minden anya a lehető legjobban szeretném csinálni ezt az első pár napot(hetet), hiszen tudom, hogy jelentősége felbecsülhetetlen. Mégsem szeretnék emiatt semmiképpen sem görcsössé válni, hiszen azzal csak ártanék.. Kérem ossza meg velem (velünk) tapasztalatait! Köszönettel és tisztelettel:
Ági
Válasz:
Kedves Ági!
Ön előrelátó, lelkiismeretes szülőként szeretné jó előre átgondolni a beszoktatás esetleges buktatóit, kívánom, hogy tanácsaimra ne legyen szükség és jókedvűen, derűsen induljon majd az ovikezdés.
Hasznos lehet, ha minél többet beszélgetnek az óvodáról, az ott folyó élet szépségeiről gyermekével. Sok-sok aranyos gyerek, fantasztikus játékok és kedves óvó nénik várják majd ott. Meséljen úgy az ott folyó életről, mint egy mesevilágról, így biztosan örömmel vág majd bele gyermeke az első napoknak.
Beszélje meg az óvó nénikkel a beszoktatás menetét, az ott folyó gyakorlatot. Ha a fiúcska sírdogálna, kérje a pedagógusok együttműködését. Nekem erre az alábbi, jól bevált módszerem van: a gyermek megnyugvásáig legyen ott az anyuka elérhető közelben ( ne a csoportszobában, hanem a folyosón!) Így a gyermek, ha elbizonytalanodik, bármikor kimehet oltalmat adó édesanyjához és nem érzi magát elszakítva tőle. Mikor már nem néz ki percenkét a gyermek, hogy anyu megvan-e még és viszonylagos érzelmi stabilitás látható nála, akkor jöhet a következő lépés. Anyu észrevétlenül "elszivárog". Ha a gyermek felfedezi az eltűnést, meg lehet nyugtatni azzal, hogy ne féljen, csak a szomszéd postára ugrott át, mindjárt itt lesz. Eleinte tényleg jöjjön is vissza rövidebb, később hosszabb idő elteltével az anyuka, majd a későbbiekben erre már nincs szükség, hiszen a gyermek BESZOKOTT!
Másik praktikám a kicsik megnyugtatására a "felhívom mobilon, hogy siessen!" játék. Ez a síró csemetéket általában meg szokta nyugtatni.
Remélem, kisfia óvodakezdése zökkenőmentes és derűs hangulatú lesz, és tanácsaimra nem is lesz szükség!
Sok sikert kívánok!