Tisztelt Óvodapedagógus,
hároméves kislányommal most kezdtük az ovit. Vegyes csoportba járunk, az óvónénikben és a dadusban is maximálisan magbízok, nagyon rokonszenves pedagógusok. Tegnap azt javasolta az ovoneni,hogy "adjam be" kislányomat, és sziviodjak fel. A gyerek egy ora elteltevel vette eszre, hogy tavoztam, panikszeruen zokogott, de sikerult megnyugtatni, es utana mar tobbe-kevesbe feltalalta magat. Ma reggel mar nem akart menni, nagyon sirt amikor beleptun k az oviba; ezert az ovoneni azt javasolta, hogy ha tudok, maradjak vele. A folyoson ultem, neha kijott a kislanyom (kerte, hogy menjunk haza), de visszakuldtem, es nem is volt komolyabb gond.
Kerdesem az lenne, hogy mennyire valhat be egy olyan csel, hogy apukaval, nagyszulovel, stb. megy oviba a gyerek, akit konyebb elengedni. (szerintem a fo nehezseg abban van, hogy nem akar a lanyom elengedni...)
A masik, hogy "angolosan" tavozzak, vagy beszeljek vele, es mondjam el, hogy most elmegyek - meg akkor is, ha ettol zokogni kezd.
Valaszat elore is koszonom.
Válasz:
Kedves Levélíró!
Javaslatom a következő: jó, ha az eddig megkezdett módon továbbra is Ön viszi oviba a gyermeket, ezen nem lenne tanácsos változtatni. A "módosított terv"-vel (t.i: Ön kint ül a folyosón) maximálisan egyetértek, mert így a kislány biztonságban érzi magát az Ön megnyugtató háttér-jelenléte miatt, ám a csoportban is ki mer bontakozni. Mikor már úgy látja, hogy gyermeke egyre jobban megszokja, elfogadja az ovit, "szökjön meg" egy rövid időre. Az óvó nénivel beszéljék meg, hogy gyermeke felé ez így legyen tálalva: anya elugrott a postára, de hamarosan jön vissza. Ha akarod, felhívom telefonon, hogy jobban siessen....stb. Ez megnyugtatja a kislányt és később sem esik pánikba, ha eltűnik az anyukája. A napok előrehaladtával aztán egyre hosszabb időre is eltűnhet, később egész délelőttre, végül pedig a beszokás tökéletessé válik és nem lesz szükséges visszajönni.
Sok sikert kívánok!