 |
Óvónő válaszol - Gyermeksziget
Kérdezni szeretnék
Kérdés: (2006-01-08 19:30:45)
Kedves Óvónő!
Nagyobbik fiam, Róbert 2006 februárjában lesz 2,5 éves, kisebbik fiam, Patrik 11 hónapos.
Amikor Robi két éves lett nyáron, úgy döntöttem a Gyed mellett elkezdek egy iskolát, ami heti egy -péntek- napi elfoglaltságot jelent. Robit bölcsödébe nem vették fel helyhiány miatt, óvodába pedig fiatal kora miatt. Ráadásul a helyzetemet nehezítette, hogy csak heti egy napról lett volna szó. Végül egy magánóvodára esett a választásunk. Az óvonéniket ismertük, a beszoktatás nagyon szépen ment. Robi még előtte szobatiszta lett. Nagyon élvezte ezeket a napokat, sokszor mondta, hogy menjük oviba a gyerekekhez játszani.
2005 decemberében öccsével Patrikkal kórházba kerültem, így Robinak minden nap óvodába kellett mennie, mert a férjem nem tudott szabadságot kivenni, sajnos más segítségünk nincs.
Azon a héten minden reggel sírt, hogy nem akar oviba menni, de nem volt más lehetőségünk. Azóta, ha csak az óvoda irányába is megyünk,sír,sőt zokog, hogy ő nem akar oviba menni, haza szeretne menni Patrikhoz játszani. Jelenleg még vizsgaidőszak van, de februártól megint iskola péntekenként.
Szeretném kérdezni a véleményét, hogy eröltessem-e az óvodát, mi történhetett vele abban az egy hétben, amikor távol voltam tőle? Az óvónénik azt mondják, hogy miután a férjem elment, még max. 15 percet sírt és utána jól érezte magát. Szerintük vinnem kellene most is péntekenként, hogy lássa, " nem ő az úr!". De én nem vagyok biztos abban, hogy ez lenne a helyes megoldás.
Szeretném kérni a tanácsát, vigyem óvodába vagy sem?
Köszenettel:
Anyuka
Válasz >>>
Kérdés: (2006-01-06 13:17:31)
Kedves Óvónő!
Régóta olvasom az Ön által írt tanácsokat és nagyon szimpatikusnak tartom a válaszait. Ezért gondoltam, hogy szívesen meghallgatnám egy "kívülálló" véleményét a problémámban. Ami tulajdonképpen nem kifejezetten probléma.
Lányom 5 és fél éves. Nagyon ragaszkodik hozzám, mert születésétől csak egyedül neveltem (bár már van élettársam). Óvodába jár, kedves, aranyos kisgyerek, bár elég érzékeny. Kérdésem a következő. Idén szeretnék a párommal és a kislányommal Görögorszába költözni és ott munkát vállalni. A lányom itthon csak 7 évesen menne iskolába. Ezt az óvodájában már megbeszéltük az óvónőkkel. Görögországban viszont 6 éves kortól kezdődik az iskola. Én szeretném, ha lehetséges, hogy ő ott angol iskolába járjon, de csak 7 évesen, ahogy itthon is történne. Én beszélek angolul, de a lányom koránál fogva nem. Kérdésem, hogy mennyire zavarhatják meg őt a jövőbeni változások? Új nyelv, új környezet stb. Érdemes-e őt alap szinten kicsit angolul tanítani, hogy ne érezze majd magát elveszettnek?
Egyébként a lányom nagyon könnyen barátkozik, szereti a gyerektársaságot kifejezetten. Ezen a téren én nem igazán aggódom.
Válaszát előre is köszönöm!
Eve
Válasz >>>
Kérdés: (2006-01-05 13:18:38)
Kedves Óvónő!
Kislányom 2004, februárjában született.
Jelenleg heti 3 alkalommal jár magánovodába (itt 2-7 éves korig vegyes csoportok vannak), de szeptembertől "főállású" bölcsödés, vagy ovodás válik majd belőle. Kérdésem, hogy be lehet-e iratni őt ovodai minicsoportba, vagy még bölcsibe kell járatnom őt egy évig?
Ha aktuális a minicsport kérdése, akkor ezt a kerületünkre vonatkozva hol tudom meg, hova jelentkezhetünk.
Köszönöm segítségét
Válasz >>>
Kérdés: (2006-01-05 10:26:16)
Kedves Óvónő!
Kisfiam 3 éves. Augusztus óta nem pisil be, még a délutáni alvás közben sem. Önállóan elmegy pisilni le is húzza a wc-t, viszont mindig bugyiba kakil.
Tudja, hogy kakilnia kell, mert mindig elbújik, és utána közli,hogy bekakilt.
Egyszer-kétszer szólt, hogy kakilni kell, rá is ült a bilire, de aztán másnap ugyanúgy folytatta tovább.
Azt nem értem, hogy hónapok óta a pisiléssel nincs gond, a kakilás miatt miért nem tud szólni.Próbálok türelmes lenni, de néha nem megy és már néha megszidtam érte.
Hiába kérdezzük tőle többször is, hogy kell-e, mindig azt mondja, hogy nem, és pár perc múlva ott a csomag a bugyiban. Utána mindig mondja,hogy ne haragudjak rá.
Ezen a héten elkezdtük az óvodában a beszoktatást. Mondtam az óvónőnek,hogy bekakil, aki nem kezelte tragédiaként a dolgot, azt mondta talán ez a környezetváltozás szerencsét hoz és nem fog többet bekakilni. Eddig még csak két-három órát töltött az óvodában, nem is kakilt ott be, de nem szeretném, hogy később ez probléma legyen és esetleg elutasítsák az óvodából.
A kérdésem az, hogy érhetném el azt, hogy még előtte szóljon, hogy neki kaikilni kell?
Köszönettel: Henriette
Válasz >>>
Kérdés: (2006-01-04 15:01:12)
Három gyermekem van. Születésü között elég kevés idő telt el.2-2év. a legidősebb fiú - kire a legtöbb idő, figyelem jutott - kiegyensújozott értelmes kis 7éves. A legkisebb akire szinte a legkevesebb figyelem - de annál több tapasztalat irányult - egy kis vasgyúró, életvidám kislány. Aki miatt most írok az természetesen a középső gyermek - egy szuper érzékeny kislány akinek értelmi szintjével semmi gond nincs de nem látom rajta az életvidámságot. Semmi nem jó neki, mindenki az Ő kedvét keresi már az ébredése pillanatától, mindenkinek hozzá kell alkalmazkodni - sokszor a két másik rovására, nehogy eltörjön a mécses - de ez sem elég, mert szinte állandóan rosszkedvű. Semminek nem tud igazán örülni. Mindig a mások játéka ruhája az ami tetszik neki. A legbanálisabb dolgok miatt pl: nem egyenes reggel a haja, nem Ő ébredt fel elsőnek, ...stb kibillenthetik az egyensújából. Nehéz időszak volt számomra amikor a legkisebb picur megszületett - akkor a középső csak 2 éves volt. Segítségem nem volt, férjem egész nap távol, én pedig maximalista voltam. Bizonyára ez a légkör sem engedte hogy boldog gyermek fejlődjön belőle és késöbbiek sem hoztak számára sok jót: 3év 3 ovodai csoport, költözés. Ügy volt, hogy otthon tudok a gyerekekkel maradni - de az élet nem úgy hozta és dolgoznom kell - napi 10órát vagyok távol. Addig egy szuper nagyi van a gyerekekkel. Gyakorlati tanácsra lenne szükségünk - mert egyre kevesebb a mi türelmünk is és ez a helyzet senkinek nem jó. Menjek vele külön programokra, vagy hagyja "saját levében főni" Nagyon várom a választ. Köszönöm. egy dolgozó nő
Válasz >>>
Kérdés: (2006-01-03 09:34:33)
Kedves Óvónő!
Bizonyára már több hasonló szülői levéllel találkozott, mint az enyém. Kisfiam három és fél éves, óvodába jár, tulajdonképpen nincs vele semmi komolyabb probléma. Azonban nemrégen észrevettem, hogy időnként (mikor ágyban fekszik, s pizsama van rajta) benyúl a nadrágjába és fogdossa a fütyijét. Egyszer mondta is: Nézd anya, mekkora a kukim! Persze ő még nem tudja, miről van szó. Tudom, hogy kisgyermekkorban ez szokásos dolog, felfedezi a testét. Kérdésem azonban az lenne, hogy ha ilyet tapasztalok, hogyan reagáljak rá? Ne is vegyek róla tudomást? Én a múltkor megpróbáltam figyelmét másfelé terelni. Kérem, adjon tanácsot, ez a dolog meddig "természetes" és mikortól kóros? (Szerintem még nem kóros.)
Köszönettel: Erika
Válasz >>>
Kérdés: (2006-01-02 11:13:42)
Kedves Óvónő!!!
Én is óvónő szeretnék lenni,de nem tudom melyik iskolát válasszam.Jó lenne ha tudna nekem adni egy cimet, ahol válogathatok az iskolák között!Elöre is köszönöm!
Tisztelettel:Lilla
Válasz >>>
Kérdés: (2005-12-26 13:45:26)
Kedves Óvónő!
Kisfiam májusban lesz 4 éves. Szeptember közepén kezdett óvodába járni, egészen december elejéig szívesen járt, szerette az óvodát. Ezután teljesen megváltozott. Már délután vagy este elkezdett könyörögni, hogy ne kelljen oviba menni. Az egyre jobban elhúzódó reggeli kelések és készülődés után az ovi öltözőjében ordított, megpróbált hányni. Az óvónők véleménye szerint ez megszokott visszaesés a kicsiknél. Mi is így gondoltuk.
Egészen addig, amíg a 6 éves unokaöcsém - akivel egy csoportba jár a fiam - el nem mesélte, "az óvó néni mindig úgy szólítja a Gábort, hogy mindenki nevet".
Kérdezgetésemre tovább mesélte, hogy nemcsak az egyik (vezető óvónő), hanem mindkét csoportos óvónő kislánynak "gúnyolja" a fiamat (Gabriellának szólítják, és még valami mást is mondanak neki, amire nem emlékezett). Mivel mi, a szülők nem vágatjuk rövidre a haját, mert a Gábor nem akarja - ezt is az óvónőtől tudta meg a csoport.
De kérem, a fiam tiszta, ápolt, beleértve a haját is. Bár, többször próbáltam rábeszélni a hajvágásra, Ő ragaszkodik a hosszú hajhoz. Ezért a fodrászunk, mindig csak átvágja a vállig érő haját.
Nem tudom, mi lenne a helyes megoldás! Nem hajlandó óvodába menni. Győzzem meg!?
Ha az óvónővel meg is beszélem, hogy ne szégyenítse a gyereket a külseje miatt, és ezt meg is teszik, nem bántják többet. Nem túl késő már? A fiam talán legalább annyira kiábrándulhatott ebből az óvodából, mint én! Egyébként, sosem gondoltam volna, hogy ilyen előfordulhat!
Mit tegyek? Vegyem ki az óvodából? 5 éves korában pedig hordjam be egy veszprémi óvodába?
Ön mit tanácsol?
Válaszát előre is köszönöm!
Veronika
Válasz >>>
Kérdés: (2005-12-25 05:36:39)
Kedves ovono,
ismet kerdessel fordulok Onhoz. 2 es feleves kisfiam az alabbit muvelte: a gyurmat apro darabokra szaggatta es a padlora szorta. Nem volt eppen idom vele foglalkozni, s mondtam neki, hogy legyen ott a konyhaban velem s jatszon a gyurmaval. Majd megkertem ot, hogy szedje fel, s tegy kis asztalara. Ez nem tetszett, o inkabb vonatozni szeretett volna abban a pillanatban. En hajthatatlan maradtam, megfogtam a kezet es tovabbra is azt kertem, hogy szedje fel a szet szort kis darabokat. Jo sok ido eltelt, semmi sem tortent, csak en ismeteltem ugyanazt, s o pedig toporzekolt sirt es a vonatrol beszelt.
Majd probalt valamit mondani (beszede meg nem eleg tiszta), olyasmit, hogy most mit zavarsz ezzel a kicsiseggel.
Kb 10 perc vita utan elkezdte szedni nagy nehezen.
Kerdesem az, hogy jol csinaltam-e, vagy inkabb fel kellett volna adni nehany perc utan. Farasztoak ezek a szituaciok es nekem sem kellemes. Eleg sok van mostansag ebbol. Megbeszelni nem lehet dolgokat, legalabbis ugy erzem, amikor magyarazok neki, mintha egy idegenhez beszelnek aki nem erti a nyelvet.
Ez delutan tortent, nem volt nagyon elfaradva. Ugyanez reggel is megtortenik. Tiz esetbol 1 az amikor hallgat es helyre teszi azt amit kerek tole.
Koszonettel Zsuzsa
Boldog uj evet.
Válasz >>>
Kérdés: (2005-12-21 03:12:10)
Kedves óvonő!
Kisfiam 3 és fél éves és a kakilással van problémánk.Nem hajlandó szólni hanem inkább elbújik és bekakil.A pisiléssel semmi probléma mindig időben szól.Valószínüleg szorongás váltja ki ezt a problémát,mert az elmúlt időszakban nagyon körülményes volt a nagy dolog.Kúpozással,később sziruppal értük el a rendszerességet.
Mivel tudnám rávenni,hogy jelezze ha kakilnia kell?Egy darabig rászóltam amiért bekakil de most már nem erőltetem. Várom válaszát.
Köszönettel.Kata
Válasz >>>
Következõ 10 Óvónõ válaszol
|
|
