Óvónő válaszol - Gyermeksziget

Kérdezni szeretnék

Kérdés: (2005-03-28 22:59:47)

Kedves Óvónő!

Én a diplomamunkámat az óvónői pálya bemutatásáról írom. Szükségem volna hozzá mellékletként az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjára, de sehol sem találom magát az alapprogramot, csak rendelkezéseket, törvényeket erről. Van ötlete honnan tudnám letölteni, ill. megszerezni ezt a dokumentumot?
Tisztelettel
NY

Válasz >>>

Kérdés: (2005-03-23 13:06:32)

Kedves Óvónéni!
Kislányom 5 éves,középsõs. 2 éves kora óta soha nem alszik délután, bár igen korán kel, ám este 7.30-kor magátol megy aludni. A csoportba ahová jár a délutáni pihenõ idõben folyamatosan feküdniük kell nem kelhetnek fel, ha mégis felül a matracán rögtön rászólnak,hogy feküdjön le. A plüss állatláját amivel itthon alszik magával viszi, csak alvásidõben van nála ám nem nézik jö szemmel, meg is mondták, hogy nincs szüksége rá (foglalkozás vagy játékidõben egyébként sem engedik bevinni).
A másik problémánk, hogy nagyon válogatós. A fõzelékeket, paradicsomos, lekváros, burgonyás, zöldséges ételeket nem szereti és még jó néhány dolgot. A gyermekorvosunk azt mondta próbáljunk meg megkóstóltatni vele ezeket az ételeket, de ha nem eszi meg nem baj. Mi ezt így is csináltuk eddig is, kapott mást enni.pl ha a fõzelék nem nyert tettszést megette külön a hozzá való húst kenyérrel. Teljesen jól fejlõdik, erõs, ritkán beteg, itthon nincs gond az evéssel. Az oviban a fõzelék kötelezõ, belerakják a husit, ha kap!, mert van hogy nem is adnak neki, mert azt mondja -nem kérem. De a fõzeléket sem kérte! azt persze nem kérdezték meg, hogy kéri-e. Nem tudom mit csináljak, már nem akar oviba menni. Próbáltam megbeszélni, hogy viszek neki külön enni, de nem partnerek ebben.
Az óvónõk szerint, azért nem eszik, mert hazaviszem ebéd után, haggyam ottaludni hátha akkor enni fog. Hallgattam rájuk most éppen ezt próbáljuk ki, de sajnos semmi eredménye. Ráadásul most nekem van lelkiismeret furdalásom, mert most ott éhezik az oviban, mikor itthon ehetne.
Mit tegyek? Vigyem másik oviba? Vagy mit csináljak?

Válasz >>>

Kérdés: (2005-03-21 13:44:58)

Kedves Óvónéni!
Kisfiam 3 éves múlt februárban és még mindig nem szobatiszta. A kakit idõnként közli, ha megtörtént, de általában akkor, ha megüt a szaga, és rákérdezek, de pisit soha. De leginkább akkor tudjuk meg, ha pelenkázás elõtt megkérdezzük mi van a bugyorban. Bilire egy idõben szeretett ülni, de összesen egyszer sikerült belepisilnie, azóta sem. Valószinûleg kényelmetlennek tartja. Próbáltuk a vécét is, arra még annyira sem hajlandó ülni. Ami elkeseritett, hogy az egyik nap pelenkázás közben kicsit magára kellett hagyjam, és mire visszajöttem, pisilt egy keveset, de észre sem vette! Ha 3 évesen ennyire nem érett még, akkor mikor lesz az? S hogyan vegyem rá arra, hogy ráüljön a bilire, anélkül, hogy erõltetném? A védõnénim a rendszerességet ajánlotta, alvások elõtt és után, de a fiam kategórikusan elutasitja, hogy ráüljön. Pedig vadonatújat kapott, õ válsztotta ki. Mikor beszélgetünk róla, hogy a kakinak és a pisinek a biliben a helye, mosolyogva közli, hogy a kakinak és a pisinek a pelusban a helye. Ugyanez a helyzet, ha azt mondjuk, hogy azok a gyerekek mennek oviba, akik már nem használják a pelust. (nagyon várja már egyébként az óvodát) Egyedül lefekvés után jelentkezik a biliért, de ezt inkább arra akarja felhasználni, hogy ne kelljen elaludnia, és beszélgessünk. Ha ilyenkor otthagyom, hogy tessék pisilni, akkor meg szivszaggató sirásba fog. Van egy 10 hónapos kishuga, akit imád, maximum a játékokon van vita, és állandóan utánozza õt. Lehet, buta ötlet, de ha esetleg õt is ráültetném a bilire (tud már ülni), akkor utánozná ezt is?
Mások azt mondták, hogy ne erõltessem, ha ennyire tiltakozik, akkor hagyjuk pihenni a dolgot 2-3 hétig. De sajnos sok idõm nincs, mindjárt itt a szeptemberi óvodakezdés. Ahogy melegebb idõ lesz, mindenképpen leveszem róla a pelust, csak nem tudom, mit mondjak neki, ha a kisnadrágba fog pisilni állandóan. A "Szóljál mielõtt pisilned kell és akkor nem lesz nedves a kisnadrágod" jó lesz? De ha nem érzi, hogy nedves?
Nagyon tanácstalan és elkeseredett vagyok. Anyukám annak idején állandóan rágta a fülem, hogy már akkor rá kell tennem a bilire a gyereket, mikor meg tud ülni, de én ellenkeztem ezzel, mert nem láttam értelmét a "pisivadászatnak". Úgy gondoltam, ha eljön az ideje, enélkül is szobatiszta lesz. De most itt vagyunk, eredmény nélkül.
Nagyon megköszönném a segitségét!
Boglárka

Válasz >>>

Kérdés: (2005-03-19 13:10:30)

Tisztelt Óvónõ!
Kérdésem az iskolakezdéssel kapcsolatos. Milyen jogköre van a nevelési tanácsadónak az iskolaérettség megállapításál: a szakvélemény tanács értékû, vagy megfellebbezhetetlen döntés? Van-e joga a szülõnek visszatartani testileg fejletlen (16 kg, 102 cm) és szociálisan éretlen gyermekét, ha a nevelési tanácsadó az értelmi képességei és születési dátuma (1998. december) miatt a másik két tényezõt nem kezeli kellõ súllyal, és beiskolázásra alkalmasnak nyilvánítja a gyermeket? Sajnos estig napköziben kell majd maradnia, és meggyõzõdésem szerint egyidõs társainál kevésbé terhelhetõ fizikailag és lelkileg a fáradékony, kis teherbírású gyermekem. Óvodánkban helyhiánnyal küzdenek, az az érzésem, hogy ez nem szakmai, hanem gazdasági kérdés az óvoda és a nevelési tanácsadó részérõl. Kié a végsõ döntés?
Tisztelettel: Edina

Válasz >>>

Kérdés: (2005-03-10 14:52:47)

Kedves Óvónõ!
A mi problémánk is a szobatisztaság. Kisfiam 2 hét múlva lesz 3 éves, és nem hajlandó a wc-re ülni. Bilire fõleg nem. Már néha szól, hogy pisil, üljünk a wc-re, de a kakilást semmiképpen nem hajlandó a wc-n csinálni. De utána szól, hogy cseréljük ki a pelust. Bölcsibe jár, látja, hogy a többiek is wc-re járnak, pisilni el is megy. Már mi is próbálkoztunk, hogy a wc-be kakilásért kinder tojás jár, mondja is, mégsem ül rá. Azt mondják erõltetni nem szabad. De akkor hogyan lesz szobatiszta? És mikor?
Köszönettel: Kata

Válasz >>>

Kérdés: (2005-03-09 12:57:18)

Kedves Kolléganõ!
Sajnos nem tudom hol van leírva, hogy a gyermek 10 óránál nem lehet többet benn az óvodában. (Ennek alapján már bekerült az SzMSz-be.) Hol nézhetnék utána?
Köszönöm szépen!
Zsuzsa

Válasz >>>

Kérdés: (2005-03-08 14:41:13)

Tisztelt Óvónõ!
Egy számomra nagyon nehéz döntés meghozatalában kérném a segítségét. Kisfiam 1998. decemberében született. Az egész család úgy készült (beleértve a fiamat is), hogy idén megkezdjük az iskolát. Nem is volt vele semmi gond az oviban, könnyen beilleszkedett, nagyon sok barátra tett szert. Mind a csoporttársakkal, mind az óvónénikkel nagyon jó a kapcsolata. Az óvónénik elmondása alapján szeret feladatokat megoldani, szereti a meséket, logikai játékokat és nagyon értelmes, okos gyermek, de nem elég kitartó, hamar megun bizonyos dolgokat és utána nem csinálja, nagyon játékos, sokszor figyelmetlen, ezért nem tanácsolják számára az iskolakezdést.
Nagyon meglepõdtem, hogy nem tartják iskolaérettnek a fiamat, ez idáig eszembe sem jutott, hogy még egy évig óvódába járjunk. Mit tegyek? Tudom a döntés az enyém (miénk), de biztosan javát fogja-e szolgálni a fimanak, ha még egy évig óvodában marad?
Köszönettel: Kertész Anna

Válasz >>>

Kérdés: (2005-03-04 18:33:22)

Kedves Óvónõ!

Igaz, hogy kisfiam még nem óvódáskorú, de szeretnék Öntõl segítséget kérni, mielõtt a rossz útra térnénk.
Másfél éves kisfiamnál soha nem volt egyszerû az evés. Egy éves koráig szoptt és imádott szopizni. Idõközben bevezetésre kerülõ fõzelékeket nem volt könnyû menet meg szerettetni vele. Volt egy pár hónapos idõszak, amikor szinte mindent megevett, aztán elkezdett egyre szûkülni a kör. Most ott tartunk, hogy másfél éves és semmi, de az égvilágon semmilyen fõzeléket nem eszik meg. Jó! gondoltam, egye már azt amit mi!
De ez sem mûködik! Ránézésre eldönti, hogy neki az adott ebéd nem kell. Azt sem tudja mit kap, meg sem hajlandó kóstolni. Vagy! ha már evett olyat, akkor is gyakori, hogy egyszer kell egyszer nem. Délelõtt direkt nem adok neki sok tízórait, hogy ebédre éhes legyen, és megegye amit kap. Sokszor amint belenéz a tányérba elkezdi a hisztit, amit aztán nem bír abba hagyni fél órán kersztül sem. Én nem hagyom, és nem teszek elé mást, mert tapasztalatból tudom, hogy amit akartam adni, azt szereti. Van, hogy minden nap inkább éhesen alszik el, és mikor felébred sem hajlandó még mindíg megenni az ételt. Nem azért nem eszik, mert nem éhes, mert egyébként jó étvágyú gyerek. Ilyenkor megy mindíg a konyhába, húz magával és mutogat a pultra, hogy ham-ham- A kenyeret és a hasonló pékárúkat imádja. Neki az is jó lenne, ha azt kapna minden étkezésre. Az sem megy, ha a fõzeléket kenyérrel adom, mert akkor csak a kenyér kell. Már egyre idegesebb és ingerültebb vagyok ez miatt. Nem szeretném, ha Õ szabná meg ilyen kicsi létére, hogy mit akar enni. De nem tudom, hogy mivel ártok neki, és meddig mehetek el. Mi lesz ha erõltetem, és kialakul nála valamilyen rossz táplálkozási szokás? De engedni sem akarok neki, általában nem is szoktam. Mindíg együtt eszünk, tehát azt is látja, hogy mi is azt esszük amit Õ. Megköszönném, ha tudna nekem tanácsot adni.
Erika

Válasz >>>

Kérdés: (2005-03-04 10:14:10)

Kedves Óvónõ!
3 és fél éves kisfiam óvodás,érzékenysége ellenére különösebb nehézségek nélkül szokott be a csoportba, szerencsére nagyon jó óvónõi vannak. Probléma azonban, hogy nem hajlandó meginni a vizet /általában csak víz van /. Délben a leveseket mindig megeszi, mert már annyira szomjas. Késõ délutánra viszont már ki van száradva a szája mire odaérek. Itthon sem hajlandó vizet inni, próbáltam csak vizzel kínálni,de inkább nem ivott és sírás lett a vége. Megpróbáltam meggyõzni, hogy beteg lesz ha nem iszik, de nem fogad szót. Az óvónõk azt mondják, hogy ha jó idõ lesz és sokat lesznek az udvaron akkor megoldást kell a problémára találni, javasolták vigyek szörpöt, persze akkor el kell látnom az egész csoportot. Nem is ez a gond, de nem szeretném ha kilógna a sorból. Egyébként már csecsemõ korában sem itta meg a vizet, kiköpte ha kínáltam. Sokáig /16 hó/szopott, az édes anyatej után nem ízlett a víz. Kérem adjon tanácsot, hogyan szoktathatnám rá a vízivásra, vagy maradjon az óvónõk által tanácsolt megoldás?

Köszönettel:

Norina

Válasz >>>

Kérdés: (2005-02-25 20:59:09)

Kedves óvónõ!

Kislányom tavaly novemberben volt öt éves, kisöccse márciusban lesz három. Decemberben elváltunk, a kislány az apánál, a kisfiú nálam van. A válás kimondása után az addigi normálisnak mondható viszonyunk teljesen tönkrement a volt férjemmel. A kislányt eltiltotta az imádott anyai nagyszülõktõl, hozzám nem engedi, a fiáról 10 hónapja nem is vesz tudomást. A kislány 8 hétig nálam volt a válás kimondása után, amikor tudatosodott benne az, hogy vissza kell mennie, akkor kezdõdtek a bajok. Körmöt rág, az ujját korábban is szopta, de ez most már egész éjszakás cselekvés lett, felsírt, nem akarta a kezem elengedni.A gyermekpszichológus vizsgálata szerint, ahová elvittem, a kislányt nagyon megviselte az anyjától való elszakítás és ez csak rosszabb lesz. A volt férjem hallani sem akar a gyermekelhelyezés megváltoztatásáról; a kislány szorong, sír a telefonba, hogy mennyit kell még aludnia, amíg újra velem és a kisöccsével lehet.(Külföldön élünk, ahová elõször a volt férjem õt is elengedte.) A kérdésem az lenne, hogy miután az óvodában DURVA elutasításban volt részem, amikor a kislány hogylétérõl és elõmenetelérõl érdeklõdtem volna, mit tehetek még a gyerekeimért? A kisfiam minden nap kérdezi, hogy hol a nõvérkéje, a kislány pedig nyilvánvalóan napról-napra nehezebben viseli a helyzetet.
Mivel könnyíthetem meg neki a helyzet elfogadását, mert bár én a tehetetlenségbe lassan beleroppanok, õértük tovább kell harcolnom.
Köszönöm elõre is válaszát!

Válasz >>>

Következõ 10 Óvónõ válaszol