 |
Óvónő válaszol - Gyermeksziget
Kérdezni szeretnék
Kérdés: (2004-04-13 08:22:46)
Kedves Óvónéni,
egy másik anyuka levelében találkoztam egy számomra nagyon ismerõs szituációval.
Hasonlóan ahhoz a 3 és fél éves kisfiúhoz, az én 4 éves fiam is hasonlóképpen "mûködik": figyel, figyel, figyel egy jó darabig, "fizikailag" nem igazán gyakorolja az adott tevékenységet, míg egyszer... elõáll egy majdnem tökéletes "produkcióval". (Mostanában például a kedvenc verses meséit tanulja úgy, hogy én elõmondom-elõolvasom, õ végig velem halad, nagyon figyel, némán mondja magában, kerekíti a száját, de csak akkor rukkol elõ a tudományával, ha érzése szerint az már tökéletes.)
Nagy szerencsénk van, igazán jó oviba került, az Óvónénik is csodálatosak (bölcsivel annak idején nem volt ilyen szerencsénk). Egy nagyon picit azonban aggódom a leendõ iskolai szereplése miatt, hogyan fogja ezt a tanulási stílust tolerálni a leendõ tanító néni.
Laikus szülõ számára a fiam furcsa különcnek tûnhet, de az óvónénik-tanítónénik azért gyakrabban találkoznak ezzel a jelenségel, ugye? Hogyan tudják õk az ilyen gyerkõcöket a csoportmunkába (illetve nem érzik-e nagy bajnak látszólagos visszavonultságukat?)
Válasz >>>
Kérdés: (2004-04-10 20:51:43)
Kedves Óvónõ!
7 éves kisfiam iskolakezdés elõtt áll. Ismeretei és képességei alapján már tavaly mehetett volna iskolába, de magatartási problémái miatt maradt még egy évig oviban. (nehezebben irányítható, öntörvényû, kudarctûrõ képessége gyenge, csoporthelyzetben bátortalan, feladattartása gyengébb)
Nem egy "átlaggyerek". A meséket 2-3 elmondás után kívülrõl visszamondja és szívesen elbábozza. A nyomtatott kis és nagy betûket már ismeri, az egyszerûbb szavakat hallásból leírja. Egyéb erõsségei: logikai játékok, kirakós játékok ("puzzle" és térbeli építõjátékok egyaránt), rajzolás, történetek kitalálása és eljátszása, stb. A gondom az, hogy gyermekemet kis létszámú osztályba javasolták az iskolaérettségi vizsgálaton. Kerületünkben csak egy iskola indít ilyen osztály (fejlesztõ osztály). Más kerületbe nehezen tudnánk megoldani kisfiam hordozását és neki is igen fárasztó lenne. Az említett fejlesztõ osztályba fõként tanulási problémás gyerekek lesznek. Úgy érzem, gyermekem nem oda való. Nem fog tudni a saját tempójában haladni, ha az osztály zöme lassabban halad. Normál létszámú osztályokba nem veszik fel. Az alapítványi iskolák drágák és igen vegyes véleményeket hallottam róluk. Mit tegyek? Mónika
Válasz >>>
Kérdés: (2004-04-04 21:10:21)
Kedves Óvónõ!
Kérdésem nem is igazán a gyermekemmel kapcsolatos, hanem sokkal inkább velem. Úgy gondolom, és ebben férjem is meg szokott erõsíteni, hogy túlzottan ragaszkodom kislányomhoz. Õ most márciusban múlt két éves. Ragaszkodásom talán még nem beteges, újabban már 1-2 órára a nagyszülõkre is rábízzuk a gyereket, de nem tudok nyugodtan lazítani. Ami igazán aggaszt, az az, hogy júliusban kistestvére fog születni. Már most érzem, hogy várandósságom alatt sem foglalkozom az új jövevénnyel, mint amikor lányomat vártam. Vele már magzati korban is sokat foglalkoztam, beszéltem hozzá, simogattam a pocakomon keresztül, és már akkor úgy éreztem, hogy õ csak az enyém lesz. (Talán ez abból ered, hogy nekem nem volt felhõtlen, igazi anya-lánya viszonyom az édesanyámmal, és talán rajta keresztül próbálom kárpótolni magam.) De lényeg a lényeg, félek attól a pár naptól, míg bent kell lennem a kórházban, mikor a tesó születik. Már az orvosommal is elkezdtem alkudozni, hogy a lehetõ legrövidebb idõt kelljen ott eltöltenem. Aztán meg attól is félek, hogy a féltékenység elkerülése végett nem szánok majd elég idõt a tesóra. Nem szeretném, ha majd nagyobb korában a kicsi érezné magát túlzottan nélkülözöttnek, és azt sem szeretném, hogy ez problémát szüljön közöttük. Tele vagyok kérdéssel, aggodalommal. Nem tudom, mit csináljak. Ön szerint forduljak szakorvoshoz, vagy bízzak az ösztöneimben, hogy majd csak megtalálom az arany középutat? Szerencsére férjem még segítõkész, de azt hiszem, kezdek az idegeire menni. Kérem segítsen!
Köszönettel: Ágnes
Válasz >>>
Kérdés: (2004-03-29 16:39:12)
Kedves Óvónõ!
Kislányom márciusban múlt két éves, nem is vagyok kétségbe esve, hogy még nem szobatiszta, hisz van még rá idõnk. Kérdésem inkább arra vonatkozna, mi a teendõ akkor, ha a pelusát már magától leveszi (mint minden más ruhadarabját), újat nem hajlandó elfogadni, bugyit látni sem akar, ha tehetné, egész nap pucér fenékkel szaladgálna. Ez nyáron nem is lenne gond, de azért még nincs olyan jó idõ. Igaz, néha már belepisilt, sõt, kakilt is a bilibe, de újabban újra teljes elutasítással van a dologgal szemben. Szólni meg csak akkor szól, legjobb esetben, ha már bepisilt. De sokszor inkább azt is letagadja. El lenne egész nap a pisis ruhában. Nem tudom, mit tegyek. Bízzak az idõben, meg abban, hogy talán majd nyáron? De akkor meg a kistesó fog megszületni, és úgy tudom, akkor még nehezebb lesz megválni a pelustól.
Válaszát elõre is köszönöm: G. Ágnes
Válasz >>>
Kérdés: (2004-03-25 22:44:22)
2 éves kislányom idáig mindent megevett,(még a fogzás alatt is)de néhány hónapja nem hajlandó megenni a fõzelékeket(egyiket sem,SENKITÕL).hogyan tudnám rávenni,hogy megegye?Válaszát elõre is köszönöm!Rita
Válasz >>>
Kérdés: (2004-03-24 09:40:26)
Tisztelt Óvónõ!
Kisfiunk három és fél éves. Egyedüli gyerek, valószínûleg több kényeztetést kap, mint a társai. Már három éves kora elõtt elkezdett oviba járni. Egy rokon gyerekkel került egy csoportba, akivel itthon sokat játszott. Az oviban, kezdetben annyira ragaszkodott hozzá, hogy sírt, ha magára maradt, csak ezzel a kisfiúval játszott sokáig. Az óvó nénik 2 hét után elkezdték õket szétültetni, az ágyuk is távolabb került, de látták egymást. Aztán nehezen de beszokott és már nem volt probléma, hogy mással is játsszon, lettek barátai. A gyerek nagyon értelmes, de semmit nem próbál egybõl megcsinálni, ha már elégszer látta hogy kell, megpróbálja és általában megdöbbentõen jól csinálja. Persze vannak dolgok, amit csak azért sem próbál.
Több mint egy hete kezdõdõt, hogy látszik rajta reggel – valami baja van. Aztán az oviba érve sírva fakad. Nehezen búcsúzik el – „szeretlek anya” – zokogja és az ajtóból vissza akar fordulni. Már reggel indulás elõtt megkérdezi, hogy melyik óvó néni lesz. A délelõttös óvó nénirõl régebben többször elmondta, hogy fél tõle és volt idõszak, amikor látszott, hogy miatta nem megy szívesen, de sírásig nem jutott a dolog, sõt egy idõ múlva megszûnt a probléma. Akkor az óvónõt megkérdeztük a dologról és õ nem tudott mit válaszolni. Most, hogy újra elõjött a probléma kérdésünkre azt válaszolta, hogy az öltözésnél sír – õ úgy látja a gyerek nem tud egyedül öltözni, holott itthon semmi probléma nincs, bár néha segíteni kell neki -, nem akar tornázni, a foglakozásokon nem aktív, és már a rokon fiúval sem akar játszani. Délután viszont másik óvó néni van, akkor a gyerek játszik és nem akar hazajönni. A gyerekkel próbáljuk megbeszélni mi a gond, de nem sok sikerrel. Sajnos arra kicsi az esély, hogy megtudjuk történt-e közte és az óvónõ között valami. A gyerek valószínûleg több odafigyelést igényelne.
Szeretnénk a tanácsát kérni, mit tegyünk, mi lehet a probléma.
Szívességét elõre is köszönjük! Aggódó szülõk.
Válasz >>>
Kérdés: (2004-03-23 20:26:48)
Kedves Óvónéni!
Nagyon tanácstalan vagyok! Kislányom júniusban lesz 5 éves, és még mindig nem akar WC-be kakilni. Teljesen szobatiszta, önállóan használja Wc-t, ha pisirõl van szó.Próbálkoztunk , hogy elvesszük a pelust, hashajtó, kúp segítségével majd csak kénytelen lesz használni a WC-t, de még a legfolyékonyabb székletet is képes volt tartogatnia görcsök között. Amikor már nem tudtuk tovább nézni a kínlódását, kapott pelenkát, ahova pillanatok alatt elvégezte a dolgot. Nagyon el vagyok keseredve, mert nem tudom mit csináljak. Nagyon értelmes, okos kislány, nem sokára iskolás lesz, és nem tudjuk leszoktatni a pelenkáról.A bili szóba sem jöhet, oda még pisilni sem hajlandó.
Minden segítséget nagyon köszönök.
Kati
Válasz >>>
Kérdés: (2004-03-21 22:32:38)
Kedves Óvnõ!
Iker lányaim iskola köteles korba léptek.A körzetes iskolába fognak járni ahol az alsó tagozatot nagyon dicsérik de a felsõ tagozattal nincsenek megelégedve a szülõk.
Nagy törést jelent ha ötödikosztályba átiratom õket egy másik iskolába?
Válaszát elõre is köszönöm
EMESE
gidaie@freemail.hu
Válasz >>>
Kérdés: (2004-03-20 22:32:00)
Kedves Óvónõ!
A minap megkérdeztem az óvónõt, h. van-e valamilyen dokumentáció arról, h. milyen foglalkozások folynak az óvódában,(napló, stb.) és ebbe bele lehet-e tekinteni? A válasz az volt, hogy van, és én kivételesen belenézhetek, de egyébként ehhez a szülõknek semmi köze. Valóban nincs közöm ahhoz, hogy mit csinál a gyermekem az alatt a fél nap allat, míg nem vagyunk együtt? Gyanítom, hogy gyakrabban néznek pl. videót, mint én azt jónak látom. Egyáltalán számomra az is kérdése, hogy ahol annyi gyerek és játék van, miért van szükség tévézésre. Ez aztán tényleg "kreativitás gyilkolás", de ha csak ritkán fordulna elõ, és fõleg ismerném a film "minõségét" még szemet is húnynék a dolog fölött. De persze ez csak egy része a dolognak, ettõl függetlenül is érdekel, hogyan, mivel fejlesztik, kötik le a gyerekem. Az is érdekelne, hogyan viselkedik az oviban, de az óvónõk kedvesen ugyan, de kimérten válaszolnak ezekre a kérdésekre. Tényleg ne lenne közöm ezekhez? Válaszát elõre is köszönöm: vr
Válasz >>>
Kérdés: (2004-03-16 13:48:27)
Kedves Óvónõ!
Elõször is engedje meg,hogy megjegyezzem,hogy Ön nagyon sok családnak ad megnyugvást válaszaival.Úgy érzem,hogy az Ön tanácsai a legjobbak,amit az ember abban a szituációban tehet.Minden elismerésem az Öné.Ön kitûnõ óvónõ!!!
Egy kérdést szeretnék én is feltenni Önnek.Az oviban a jelválasztás legyen az óvónõ feladata,vagy a gyermekek választhatnak a nekik tetszõkbõl,ezáltal kellemesebbé téve az oviba járást?
Úgy érzem és gondolom,hogy az óvodai jel meghatározza a gyerek további életét.
Pl:aki virágot kapott,abból nõies lány,aki pedig fiús dolgot kapott,abból fiús lány lett.
Ez igaz,vagy csak én látom rosszul.
Válaszát elõre is köszönöm.
Tisztelettel:Erika
Válasz >>>
Következõ 10 Óvónõ válaszol
|
|
