Óvónő válaszol - Gyermeksziget

Kérdezni szeretnék

Kérdés: (2003-05-13 10:05:29)

Kedves Óvónõ! Én is elkeseredésemben írok, tanácsra várva.15 hónapos jól fejlett kisfiam van, aki ugyan még nem beszél, de értelmes, meg tudja értetni magát.Problémámat nehéz megfogalmazni.
Már pici babának is türelmetlenséget éreztünk rajta,minden 1 pillanat alatt kellett,állandóan "panaszkodott".Most
nagyobbként még nehezebb vele.Oda jutottunk, hogy az asztalnál az a pár másodperc amíg az elõkét ráadom, vagy leülök mellé is hisztit vált ki.Tulajdonképpen ez mindennel így van már.Nem sír,hanem állandóan "nyüsszög".Délelõttönként kb.1 órát játszik önállóan járókában.Ezt az idõt leszámítva egyáltalán nem játszik egyedül a nap többi részében.A lábamon "lóg", mindenhová együtt közlekedünk (WC-be is)
semmit nem tudok elvégezni tõle.Csak akkor nincs proléma, ha intenzív játszás zajlik.Ha a férjem megjön a munkából akkor mind a kettõnknek kell ezt csinálni, "kihisztizi" magának.Elvittem játszóházba , eleinte jó volt(nem hagytam egyedül sosem),most már ott sem foglalja le semmi.Mondanom sem kell, játék itthon is van ezerszám.
Társaságot, gyerekeket egyáltalán nem szereti, mindenkitõl fél, nem bírja elviselni ha mással beszélgetek, még a párommal sem !Az bosszant legjobban, hogy mondhatom harmonikus kapcsolatban élõ családba született, ahol nagyon várták,szeretik és úgy érzem mindent megkap.Készültünk mindennel,pl.Deákné:
Anya taníts engem c.könyvének gyakorlatatait kicsi korától csináljuk, mondván:írja a könyv így nem lesz unatkozós,hisztis gyermekünk,aki nem tudja magát lefoglalni.Én mégis ebbe jutottam.Igazából nem is magam miatt aggódom,bár az idegeimet kezdi felõrölni,hanem õérte.

Válasz >>>

Kérdés: (2003-05-13 10:05:29)

Három és fél éves kislányom van. Most volt kiscsoportos óvodás. Olaszországban élünk, de ennek ellenére igyekszem minél többet magyarul beszélni vele, hogy tökéletesen megtanulja az én anyanyelvemet is. Meséket például mindig magyarul olvasok neki, igyekszem minél több mondókát megtanítani vele, mivel látom, hogy a bennük lévõ nyelvi fordulatokat késõbb is spontán használja. Azt szeretném megtudni, hogy melyek azok a mesekönyvek, foglalkoztató könyvek, amelyeket nálunk otthon kis- illetve középsõ csoportos óvodásokkal általában használnak (persze tudom, hogy ez az egyes óvodáktól függ)vagy pedig amelyeket Ön igen jónak talál. Õ még nagyon szereti azokat a könyveket, amelyek illusztrálva vannak, teli rajzokkal és képekkel. Itt Olaszországban év elején a szülõknek átadják az óvoda programját, benne mindazokkal a könyv címekkel, amelyeket majd az év során használnak. Plusz még a szülõknek is ajánlanak olvasnivalót. Én egy párat meg is vettem, vagy kikölcsönöztem a könyvtárból, és azt vettem észre, hogy tényleg nagyon jók és lekötik a gyerekeket, jól odafigyelnek rá. Na hát valami ilyesmi tanácsot szeretnék Öntõl is. Ne haragudjon ha túl hosszúra nyúlt a levelem, és elõre is köszönöm ha válaszol.
Tisztelettel.

Válasz >>>

Kérdés: (2003-05-13 10:05:29)

Kislányom áprilisban múlt két éves. Értelmes, szépen beszél, bár még nem szobatiszta. Január óta hetente kétszer dolgozom, ilyenkor az apukája (aki vállalkozóként otthon, saját mûhelyében dolgozik), majd nagyszülei vigyáznak rá. Eddig semmi probléma nem volt, egy ideje azonban nem engedi ki édesapját a mûhelybe,nagyszüleinek - akik imádják õt, bár tény, hogy nem olyan ötletesek, mint az apukája - azt mondja, hogy õket "nem szereti", nem akar velük maradni. Megpróbáltuk bölcsõdébe szoktatni erre a két délelõttre (hogy édesapja tudjon dolgozni), de nem sikerült (a két hónapos szoktatás alatt minden délelõtt vittük)-végig a kerítés szélén állt és rendületlenül várt minket (csak akkor játszott, ha mi is ott voltunk, igaz, akkor önállóan). Végül a gondozónõk javasolták, hogy hagyjuk abba, mert kevés, hogy csak délelõtt van ott. Másik problémánk az altatás. 15 hónapos koráig szopott és így aludt el, aztán az elválasztással egyidõben az a szokás alakult ki nála, hogy cumisüvegbõl teázik, miközben a könyökünket "morzsolgatja". Már többször próbáltuk ezt mással (maci, rongy stb.) helyettesíteni, de nem sikerült. Ezért nem is erõltettük az ottalvást a bölcsõdében, hiszen ilyersfalta altatásra erre nincs lehetõség, máshogy pedig még sohasem sikerült elaltatni. Hogy lehetne errõl leszoktatni? (Azt gondolom, hogy alapvetõen az altatáshoz használt cumisüveg a probléma, a könyökmorzsolgatás - ami egyébként számunkra egyre kellemetlenebb - ehhez asszociálódott.)Hogy kellene közösségbe szoktatnunk? Mit tegyünk, ha hisztizik?

Válasz >>>

Kérdés: (2003-05-13 10:05:29)

Négy éves kislányom tavaly szeptemberben kezdte az óvódát. Sajnos a reggeli elválások nem mennek zökkenõmentesen. Hisztibe, toporzékolásba és iszonyú sírásba torkollik az elválásunk. Sajnos ez óvódán kivül is elõfordul. Az óvónénik elmondása szerint az elválás után kis idõvel (kb 20 perc)abbahagyja a hisztit, és utána kapcsolódik a közös játékokba, és ha nem is a társaival de játszik. Az egyik óvónõt szereti, õ tudja is ezt az állapotot kezelni, de sajnos a másik óvónénit nem kedveli. Ha reggel õt pillantja meg még nagyobb pánikba esik. Reggeli ébredés után rögtön mondja, hogy nem szeret óvódába járni, mindig kérdezi, hogy még hány napot kell menni a héten. Nagyon aggódom, hogy nem érzi jól magát.
Sajnos ez év szeptemberétõl (többi társával együtt) átrakják egy másik csoportba (óvódai átalakítás miatt), ahol újra meg kell szoknia az új óvónéniket. Rájöttem kislányomnak fontosabbak az óvónénik, mint a játszópajtások. Félek folytatódnak a reggeli hisztik, amiktõl az új óvónéniknek is elmegy a kedvük. Mit tegyek, hogy megszokja az óvódábajárást?
Próbálkozzak új óvódával? Vagy irassam be egy magánóvódába, ahol kevesebb gyerek van, és esetleg több figyelmet tudnak neki szentelni?

Válasz >>>

Kérdés: (2003-05-13 10:05:29)

5 éves kislányom vegyes korcsoportos óvodába jár. A nagycsoportosokkal külön foglalkozás nincs, a többiekkel is csak ú.n.tevékenységszervezés, ami azt jelenti, ha van kedve az elfoglaltsághoz akkor hozzákezd, ha nincs akkor nem. Azt hirdetik a gyereknek belülrõl kell fakadnia az érdeklõdésnek. A múltkori nyílt napon bementem az oviba éppen kifújt tojásból készítettek húsvéti csibét.Az asztal körül a gyerekek tömve voltak, a lányom a másik asztalnál rajzolgatott.Kérdeztem az egyik óvónõtõl miért nem készíti a lányom is a csibét. A válasz:nem volt hozzá kedve. Odamentem a lányomhoz is és tõle is megkérdeztem ugyanezt.Az õ válasza érthetõbb volt: mert nem fértem az asztalhoz.Odavezettem az asztalhoz és egy kis helyet kerítettem neki,de akkor nem volt aki megmutatta volna neki hogyan kell elkészíteni.Többször kérte az óvónõ segítségét, de mintha megsem hallották volna.Ezután körbe ülték a szõnyegen az óvónõt és igaz állításokat kellett mondani az mehetett öltözködni. Mivel lányom tudta , hogy tavasz van, sõt, azt is, hogy április és milyen nap, spontán kimondta, de ezt figyelmen kívül hagyta az óvónõ, mire egy másik gyereket felszólított, aki elismételte a lányom által mondottakat, igaz õ jelentkezett.Ezután kislányom végig jelentkezett mert volt még egy-két tippje az igaz állításokra, de az óvónõ a végére hagyta,mire szegény gyerek nem tudott mit mondani. Erre az óvónõ megkérdezte milyen névnap van, amit természetesen nem tudott megmondani.Teljesen felháborodtam. Azért is félek, mert szeptembertõl ketten lesznek nagycsoportosok, és nem kapják meg a megfelelõ felkészítést az iskolára. Mondokát, versikét alig tanulnak, a kis "mûalkotások" is eltûntek.

Válasz >>>

Kérdés: (2003-05-13 10:05:29)

Kislányom februárban töltötte be a hármat így ösztöl mehetne óvodába.A három év alatt végig otthon voltam vele, tehát szoros kapcsolat van közöttünk. Itthon nagyon bátor, kezdeményezö, érdeklödö gyerek, de idegen társaságban visszahúzódó lesz. Hogyan lehetne felkészíteni az óvodára, illetve milyen csoportösszetétel lenne jobb ( egykorúak vagy vegyes csoport)?

Válasz >>>

Kérdés: (2003-05-13 10:05:29)

Kell-e óvodában március tizenötödikét ünnepeltetni?
2 éve kiscsoportos fiam otthon elszavalta a Nemzeti Dal-t és felsorolta az Aradi 13-at. Aztan megtudtam tõle, hogy hõsi halált halni jó dolog, és még jobb a forradalomban harcolni és megölni az ellenséget.
Én arra tanítottam korábban, hogy fegyvert fogni, használni rossz, mert bántani lehet vele másvalalkit. A halál, mint az élet része szóba került, de az "ölés"-t még korainak tartottam elmagyarázni. Hát az oviban megelõztek, és jól megzavarták a gyerekemet. Ezt persze szóvá is tettem, de közölték, hogy ez az iskolára felkészítés része.
Azóta március 15 elõtt nem engedem oviba a fiamat.
Más: ragaszkodom az évvesztéshez pályaválasztásra, katonaságra való tekintettel és hogy inkább a legidõsebb legyen az osztályban, mint a legfiatalabb.Jól tettem?

Válasz >>>

Kérdés: (2003-05-13 10:05:29)

Kisfiam 8 és fél éves, teljesen egyedül neveltem hat éves koráig, amikor megismerkedtem jelenlegi párommal.Társam rendkivûl figyelmes, megértõ ember úgy velem, mint a kisfiammal.Õszintén bevallotta, hogy fiamat nem tudja 100%-osan a "sajátjaként" kezelni, inkább, mint kis barátra tekint rá.Ettõl függetlenül kedvelik egymást és szeretnek egymás társaságában lenni.Én ezt elfogadtam.Problémám az, hogy társammal szeretnénk saját gyermeket is, de kisfiam kézzel-lábbal tiltakozott ez ellen, amikor megkérdeztem a véleményét.Mit tegyek , hogy megbarátkozzon a gondolattal vagy felejsem el a gyermekvállalást addig , amíg nem lesz nagyobb?Páromnak nem is mondtam el ,mert nem szerettem volna, ha ez közéjük áll.Viszont kisfiamat sem szeretném "elveszíteni"!Mit tegyek?

Válasz >>>

Kérdés: (2003-05-13 10:05:29)

Két fiam van, a nagyobbik 3 éves lesz augusztusban, a kicsi 9 hónapos. Mivel eléggé leköt a háztartás, gondoltam a nagyobbikat elviszem a játszóháznak nevezett pár órás bölcsödébe. Ott felvilágosítottak, hogy elõbb be kell szoktatni a gyereket, mialatt nekem is ott kell tartózkodnom. Ekkor közöltem, hogy mivel a picit sem tudom kire bízni, ezért õ is ott lenne velem a beszoktatás ideje alatt. Erre azt válaszolta a bölcsöde vezetõje, hogy ezt nem lehet. Arra a kérdésemre, hogy akkor hogyan oldjam meg, hogy a naggyal ott legyek a beszoktatáson, és a kicsivel is legyek, de a bölcsödén kívül, nem tudtak válaszolni. Ekkor arra gondoltam, õsztõl esetleg mehetne oviba, mivel szobatiszta, szépen beszél, és nagyon érdeklik a gyerekek. Mit tegyek?

Válasz >>>

Kérdés: (2003-05-13 10:05:29)

3 éves kislányom nehezen nélkülözi Édesanyját. Szeretném megkérdezni, hogyan szoktassuk rá, ha nagy ritkán velem kell maradnia, ne legyen belöle sírás, hiszti stb. Pl. szombaton az ebéd utáni alvásnál.

Válasz >>>

Következõ 10 Óvónõ válaszol