Kérdezni szeretnék

A nagyiék többet engednek (2010-04-17 12:00:53)

Virág kislánya januárban kezdte az óvodát, s ugyanekkor költöztek össze a nagyszülõkkel is. A kislány azóta otthon nehezen kezelhetõ, s rögtön észreveszi a szülõi és nagyszülõi elvárások közti hatalmas szakadékot.

Tisztelt Óvónõ! Kislányom 3 éves, január óta jár óvodába, ahol semmilyen panasz nincs rá, jól nevelt kislányként emlegetik az óvónénik, minden tevékenységbe bevonható, most már játszik is gyermektársaival. Ezzel ellentétben otthon ellenkezik, nem fogad szót, végig sem hallgatja amit mondani szeretnék neki. Próbáltam nyugodtan elmagyarázni neki, mit miért nem szabad, vagy mit miért nem engedek meg. Bizonyos viselkedésformákat már hazahozott az oviból, pl.15 hónapos öccsét, arrébb löki, ha útban van neki, mondván vele is ezt teszik. Problémám igazán az lenne, hogy a szüleim, akikkel jelenleg (szintén január óta) együtt lakunk, nem követik a mi nevelési elveinket. Minden ez irányban indított beszélgetésünk kudarcba fullad. Tehát mi hiába próbálunk szabályokat felállítani, õk semmibe veszik és ezért kislányom már több idõt tölt velük, mint velünk.Tehetetlennek érezzük magunkat a férjemmel, kislányunk szinte semmibe vesz minket.
Mit tehetünk ebben a helyzetben? Van megoldás?
Köszönettel: Virág

Válasz >>>

Lökdösõdõ csoporttárs (2010-04-15 19:24:58)

Levélírónk kétségbeesett, miután megtudta, kislányát napi szinten lökdösi, terrorizálja az egyik fiú a csoportból. Az óvónõk már tehetetlenek, így végül azt javasolták a gyermeknek: védje meg magát.

Jó estét! A lányom szeptemberben kezdte az óvodát. Nagyon hamar beilleszkedett, annak ellenére, hogy elõtte nem igazán volt társaságban. A nagyszülõk is távol laknak, és gyermekekkel is csak a játszótéren találkozott. az utóbbi pár hónapban elég gyakran panaszkodott, hogy egy kisfiú állandóan fellöki. nem igezán foglalkoztam vele, úgy gondoltam csak szokásos óvodai csíny, összevesztek egy játékon stb. A héten volt nyílt nap, amire a szülõk is bemehettek. Bár nem gondoltam semmi rosszra, de kíváncsi voltam, hogyan viselkedik a kisfiú. Amíg ott voltam, szépen játszott, semmi sem történt. Majd másnap reggel a többi anyuka mondta, hogy 1 óra alatt, 3-szor is fellökte a lányom, aminek semmi elõzménye nem volt, csak úgy spontán. beszéltem mindkét óvónõvel. Tudni kell, hogy a kisfiú nem teljesen egészséges mentálisan. Ezt elõtte is sejtettem, de gondoltam, ezt az óvónõk tudják kezelni. Tévedtem. Sok helyre vitték már a kisfiút, pszichológus, nevelési tanácsadó stb. Szerintük sokat fejlõdött, és a lányomnak is jót tesz, mert megtanulja megvédeni magát. Hát, nem nyugodtam meg. Ne az én lányom lökdösésén fejlõdjön.És mi van, ha úgy esik, hogy komolyabb baja lesz??? a múltkor mentem a lányomért, és láttam ellökött egy kisfiút. Nagyon mérges lettem. "Megtanulta megvédeni magát, ahogy a saját bõrén tapasztalta"! Ezt mondtam az óvónõknek is, de gyakorlatilag tanácstalanok. Azt mondták már a végén a lányomnak, õ is üssön vissza, ha bántják. Ön szerint ez megoldás? szerintem a kisfiúnak speciális óvodára lenne szüksége, de mit tehetek én? Tûrjem ezt tovább? Köszönöm válaszát. Enci

Válasz >>>

Óvodai felvétel: megpróbáljam idén is? (2010-04-15 08:58:34)

Gabi tavaly sikertelenül próbálkozott a szomszédos óvodába való beíratással, így távolabbi helyre kezdte járatni gyermekét. Vajon megpróbálja idén is?

Kedves Óvónõ!
Kisfiam januárba múlt 3 éves.A körzeti ovinkba ami a házunk mellett van nem vették fel azzal az indokkal,hogy év köztes és nincs hely.Ezért egy távolabbi oviba vittem.Kérdésem!Ha most átíratnám átvennék szeptembertõl a gyereket vagy ne is próbálkozzak?Köszönöm válaszát.Üdvözlettel.Gabi.

Válasz >>>

Ottalvás beszoktatáskor: igen vagy nem? (2010-04-14 10:29:53)

Erika kislányánál kezdetben igazán szépen alakult a beszoktatás, ám néhány hét elteltével gyakoriak lettek a sírdogálások. Az óvónõk azt javasolják, egy ideig csupán ebédig maradjon a kislány.

Kedves Óvónõ!
Erika vagyok, Anna lányom 3 éves. Március elejétõl jár óvodába, kis létszámú, vegyes csoportba. Három kedves óvónénije van, akiket Anna szeret és viszont. A gyerekekkel jó viszonya van, õt is szeretik a többiek. Az óvónénikkel jól lehet együttmûködni a beszoktatást illetõen, azonban most egy dilemma helyzet elõtt állok. Elõbb az elõzmények: Anna az ovi elõtt nem járt bölcsõdébe, de már várta, hogy óvodás legyen. Az elsõ hét a próbahét volt, én is jelen voltam, evett, aludt, játszott, nem sírt, élvezte. Ezt követõen hetente más történt: volt, hogy reggel sírt, aztán nem evett, beteg volt másfél hétig, majd a "reggeles" óvónéni távozásakor sírt. Jelenleg reggel nem sír, de otthon és este mindig megbeszéljük, hogy nekem dolgom van (sajnos éppen munkát keresek és tudom, hogy ezt a helyzetet és amivel jár õ is "leveszi", átérzi), de ébredéskor ott leszek érte (soha nem késtem el), addig pedig próbáljon játszani, jól érezni magát, hiszen megbeszéltük azt is, hogy gondosan választottunk neki óvodát, jó helyen, biztonságban van és szeretik õt. Sokat van velem, az apukájának kötetlen munkaideje van, de többnyire én foglalkozom vele. Mostanra délelõttönként is sírdogál, s az óvónéniknek azt mondja azért, mert hiányzom neki. Ekkor õk vigasztalják, ölbe veszik, mesélnek neki és próbálják elmagyarázni a helyzetet - amit én is teszek itthon. Most azonban van egy javaslatuk: ebédkor menjek és ne ébredéskor, s ha ez "bejön", akkor pár nap múlva újra lehet ébredéskor. Szívesen hallgatok rájuk, de felmerül a kérdés: eddig volt egy rendszer, most legyen picit más, majd megint a régi, plusz, ha közben találok munkát, akkor csak két órával az ébredés után tudok leghamarabb ott lenni. Mit tegyünk, hogy Annának segítsünk megszokni az ovit? Köszönöm válaszát! Erika

Válasz >>>

Együtt nehezebb (2010-04-13 08:53:02)

Levélírónk tanácstalanul figyeli, hogy 6,5 éves nagyfia nehebben megy óvodába azóta, mióta kishúga is odajár.

Az én kisfiam 6 és fél éves, a kis testvére 3, most kezdett el õ is oviba járni. Ugyanabba a csoportba, mint a fiam. A nagyobbik testvérük 3-as iskolás. Amióta a pici is jár, a fiam nem akar oviba menni, pedig még beszoktatás zajlik, és õt is hazahozom délelõtt vagy délben. Minden nap sír reggel, nem akar elengedni, még napközben is azt mondogatja az óvónõnek, hogy hiányzom neki. A picivel semmi gond, néha õ vigasztalja. Nem tudom, h mitévõ legyek. Türelmes vagyok, próbálok érdeklõdni, h mi a baj, de csak azt feleli, h nem akar menni, meg hogy hiányzom neki. Jövõre iskolába megy, idegen környezetbe. Ebbe a csoportba 4. éve jár, szereti az óvónénit, dadust, minden társát. A kishugával is nagyon jól kijönnek. Kérem adjon tanácsot! Hogy segíthetnék neki? Köszönöm! Egy elkeseredett anyuka

Válasz >>>

Óvodai beiratkozás: mikor számít körzetesnek a gyermek? (2010-04-12 19:14:31)

Levélírónk 3 gyermekébõl 2 a szomszédos kerület óvodájába jár, ám a harmadik felvételét már nem tudják biztosra ígérni.

Három gyermekem van, kettõ, szomszédos kerületben /épp kerülethatáron vagyunk/ lévõ óvodába jár jelenleg. A harmadik gyermekemet is szeretném oda íratni, a testvérei mellé, de az óvodavezetõ közölte, hogy nem vagyunk körzetesek és hiába járnak oda a testvérek nem tudja garantálni, hogy felveszik a 3. gyereket. Az apuka az óvoda kerületében dolgozik, de nem az óvoda körzetében. Kérdésem az lenne, hogy a törvény szerint a lakhely vagy a munkahely számít a beiratkozásnál, és hogy a munkahelynél az számít-e hogy a kerületben dolgozzon vagy az óvoda körzetében kell dolgoznia? Ha az óvoda kerületében dolgozik kötelesek felvenni a gyereket vagy két külön helyre vigyek három gyereket?
Válaszukat köszönöm:
O.K.

Válasz >>>

Iskolaérettségi vizsgálat (2010-04-12 13:33:10)

Levélírónkat aggódással tölti el, hogy gyermekét iskolaérettségi vizsgálatra küldték, s nem tudja, vajon ott mire számíthat?

Kedves óvónõ.Gyermekem májusban lesz 6 éves egy évig még marad az oviban a mi kérésünkre mert elég játékos és beszédproblémái is vannak.Az óvoda mégis iskola érettségi vizsgálatra küldte ez meg is történt és ott azt javasolták hogy nézze meg a gyereket egy szakbizottság is.Azt szeretném kérdezni hogy ad e okot aggodalomra ez és milyen ez a vizsgálat.Válaszát köszönöm.

Válasz >>>

Óvodai beíratás (2010-04-12 08:46:57)

Éva kislánya novemberben tölti be 3. életévét, ám aggódik, vajon nem maradt-e le máris az óvodai beíratásról?

Kislányom idén novemberben tölti a 3-dik életévét. Tudni szeretném, mikor írassam oviba és hogyan kell. Félek kicsit már megkéstem vele. Üdvözlettel:Éva

Válasz >>>

Óvodakezdés óta újra bepisil (2010-04-11 19:36:08)

Piroska aggódva tapasztalja, hogy 3 éves kisfia az óvodakezdés után néhány héttel ismét rendszeresen bepisil. Vajon hogyan kezelje az anyuka a kérdést? Szigorral vagy másképp?

Tisztelt óvónõ!
A kisebb fiam decemberben lett 3 éves, januártól oviba jár. Szeret járni, reggel mindig utána kell szólni búcsúpusziért!
2,5 éves kora óta szoba-ágytiszta. Alig 3-4 héttel az ovi kezdés után elkezdett nappal-éjjel bepisilni. Nappal egyszerûen nem hajlandó elmenni a wc-re! Látjuk, hogy toporog, markolássza a fügyit, küldenénk-kísérnénk, és mégsem megy ki. Éjjel, mikor pisilni kell neki, nyöszörög, sírdogál, de ha nem ébredünk fel ezekre, bepisil, és visszaalszik! Szervi oka nincs, megnézettük. (A nagyfiam is az elsõ ovis évében bepisilt, de õ csak alvás közben.)
Kérdésem, mivel tudnék/tudnánk neki segíteni,hogy ez a problémánk megszûnjön. Az egyik óvónénije, (aki a beszoktatáskor, és az elsõ 2 hónapban táppénzen volt), már azt mondta, hogy nem is szobatiszta a gyerek! A másik óvónéni, és a dadus is megértõek e tekintetben!
Igen erõs akaratú fiú, gyakran ellenkezik, kiabál, hisztizik, vagy egyszerûen nem figyel arra, amit mondunk neki! De az oviban nem csinálja ezt! Újabban rágja a körmeit! A nagymama szerint csak makacs, büntessem, vonjak meg tõle számára kedves dolgokat, de nem tudom, hogy ezzel nem rontok-e még jobban a helyzeten!
Kérem mielõbbi tanácsát! Köszönöm!
Piroska

Válasz >>>

Van Lohuizen szindróma (2010-04-09 15:51:18)

Ezzel a rendellenességgel született Levélírónk 3 éves kislánya, akinek bõrén itt-ott pirosas foltok láthatók. Az édesanyának a pszichológus azt tanácsolta, óvodakezdés elõtt beszéljen gyermekével a bõrérõl.

Kedves Óvónõ!

Lányom májusban tölti a harmadik életévét, szeptemberben kezdi az óvodát. Egy ritka érfejlõdési rendellenességgel született Van Lohuizen szindrómával. Szinte az egész testén arcát is beleértve vannak lilás pirosas, néhol erõsebb, máshol halványabb foltok.
Szerencsére, eddig nem alakult ki belsõ elváltozás.
Õ az elsõ és egyetlen gyermekünk.

Még nem kérdezett a bõrérõl, hogy miért piros, foltos, miért kell fáslizni a karját, miért járunk rendszeresen vizsgálatokra stb.
A késõbbiekben lézeres kezelést javasolnak, azzal bíztatnak, jó eredményeket lehet vele elérni.
Ahogy a levelem elején már említettem nemsokára kezdi az óvodát. Már eljártunk különbözõ foglalkozásokra, mindenki nagyon kedves volt, de igazán senki nem akart velünk barátkozni. A párom azt mondja, lehet miattam, talán én nem vagyok nekik szimpatikus.

Szeretném, hogy kiegyensúlyozott boldog gyermekkora legyen. Sokat játszunk rengeteget olvasunk, egészen kisbaba kora óta.

Még nem kérdezett a bõrérõl. Beszéltem egy pszichológussal, aki azt mondta minél elõbb beszéljek vele errõl, még mielõtt óvódába menne. Én furcsálottam ezt a válszt. Önnek mi errõl a véleménye?
Válaszát elõre is köszönöm!
Üdvözlettel: Anita

Válasz >>>

Következõ 10 Óvónõ válaszol