 |
Óvónő válaszol - Gyermeksziget
Kérdezni szeretnék
Tiszteletem !
A fiam 2007. 09. 26.-án született. Az iskolaérettségi vizsgálaton "átment"amely az oviban történt és semmilyen tájékoztatást nem kaptam róla csak 1 papírt amivel az iskolába kell leadni.Viszont úgy látom hogy pszihésen nincs felkészülve. Voltunk a választott iskolában törp tanodai foglalkozásain, de hiába az ott töltött jó hangulat,hiába beszélek neki milyen jó volt ott, milyen aranyos a tanító néni, mennyi érdekes feladatok voltak hajthatatlan. Ha csak megemlítem sírva fakad azt mondja nem akar még iskolába menni.
Az elsõ jel az volt menjünk a Corába, ott van szökõkút és ha pénzt dobhatna bele kívánhatna valamit, és azt kérné maradhasson még az oviban. Ezt még csak játéknak vettem. Azután jött az ovis ballagás mikor szembesült vele hogy vége a boldog ovis éveknek. Ahogy közeledett a ballagás egyre többször próbáltak rá az óvodában, egyre többször sírva fakadt és az is többször elõfordult hogy éjszaka is felsírt hogy : nem akarok még iskolába menni. Az ovonõnek is jeleztem a gondot, mire elmagyarázta neki : õk se lesznek már itt az oviba nincs hova vissza jönnie. nekem meg hogy mit akarok 7 évesen menjen iskolába ?Természetesen beírattam az iskolába , Kötelességem !
De felkerestem a nev. tanácsadót a problémánkkal , hogy a gyermek lelkileg kivan, nem akar iskolába menni még. Erre a válasz az volt nincs mit tennem beírattam és különben is szeptemberig meggondolhatja magát a gyermekem . Gondoltam elõre ha már hónapok óta ezt hajtogatja nem fog iskolába vágyni pár hét múlva sem. Nem rég a Tescoba járva 1 iskola táskát próbáltam a hátára , és iskola szereket próbáltam nézni vele hátha érdekelné , de olyan hangos sírásba fakadt mindenki minket nézett és szégyeltem magam: azt hiszik bántottam a fiamat , alig bírtam megnyugtatni. Mi lesz ha 2-3 hét múlva mégis kézen fogva iskolába kell vinnem ? Ez a rossz élmény kihathat az iskolai életére , kudarccal rossz tanulmányaira ? mit tehetek ?
Válasz >>>
Jó estét kívànok!
Kisfiúnk 2015 júliusában tölti be 3.életévét.A kérdésem az,hogy idén vagy jövõre kell ovit néznünk neki,vagyis már most be kell adnunk a jelentkezést?
Köszönettel:R.Márta.
Válasz >>>
Tisztelt Óvónõ!
Kislányom 4 éves, 100cm és 16 kg. Nem kövér de enyhén "duci". Pici korától dundi volt, a családi orvosunk sokáig "túl kövérnek" titulálta. A jó étvágya miatt mindenki megmosolyogja és megszólja. Igaz, fél óránként hajlamos lenne enni, ha engedném. Mivel mindenki dundinak tartja, kicsi kora óta odafigyelek, hogy mikor és mennyit eszik. Sõt, meg is beszéltük, hogy ha kevesebbet eszik akkor csinosabb lesz. Ezt az elején többször kihangsúlyoztam neki. Talán túl sokszor is!!!
Most úgy érzem, hogy kislányom túl sokat foglalkozik azzal, hogy õ mit és mennyit szabad egyen. Észrevettem, hogy nézegeti magát a tükörben, beszívja és kiengedi a hasát, és azt kérdezte kétségbeesve, hogy õ mikor lesz olyan sovány, mint a baratnõje. Volt, hogy falun voltunk, vacsora közben az örökös téma az étvágyról és a hízásról,vacsora után, kislányom kiment futni, hogy ne legyen nagy a "pocija". Mivel észrevettem, hogy átesünk a "ló túloldalára", jelenleg igyekszek egyre gyakrabban csinosnak nevezni. De sajnos környezete(nagyszülõk, rokonok, unokatestvérek, szomszédok, stb.)nap mint nap felhívják figyelmét a jó étvágyára és a "nagy pocakjára". Aztán jönnek az állandó kérdések: "Ettõl meghízok?", "Ha tornázok akkor lefogyok?", "Ha ezt mind megeszem, kövér leszek?", stb.
Úgy érzem nem tudom megállítani a folyamatot. Félek, hogy gyermekem emiatt lelkileg frusztrált lesz. Nem szeretném, ha önbizalom hiányos, szorongásos lenne.
Ön szerint valós a félelmem? Okozhat-e ez neki lelki problémát?
Véleménye szerint mit lehetne ez ellen tenni?
Válaszát elõre is köszönöm!
Válasz >>>
Óvodaváltás - jót vagy rosszat tenne?
Lassan 6 éves gyermekem 3éve jár egy tiszta csoportba! Az elsõ évben 2 óvónõ és egy dadus volt! Félévkor elment az egyik óvónõ, helyere a második évben se jött senki! Az óvónõ és a dadus mellé alkalmanként besegített más csoport dadusa! Mindezek ellenére a gyerekek, köztük az enyém is, imádott oviba járni, rajongtak az óvónõért! Fejlõdtek, rndesen foglalkozott velük, sok mindent tanultak, készitettek!
Az idei tanév elején új vezetõje lett az óvodának, a mi óvónõnk elkerült egy másik csoportba, mi kaptunk két új óvónõt, az egyiket ismertük a másik csoportböl, a másik óvónõt a vezetõ hozta magaval a korábbi óvodából!
Az új óvónõ merõben más stílust képvisel a korábbihoz képest, erõs, irányító zemélyiség, nem tûr ellentmondást!
A 6 éves gyerekek sírva járnak oviba, nem akarnak bemenni, ha ez az óvónõ van reggel!
Sokat kiabál, nagyon türelmetlen, hajhúzás, koki, karrángatás többször elõfordult - ha szóvá tettük, azt mondta, hogy hazudnak a gyerekek!
Büntetésbõl nem mennek az udvarra, nem segítenek wc használat után a gyerekeknek, sõt, azt mondja, kakiljon otthon!!! Káosz van, állandóan kiabálnak a gyerekek, ki-be rohangálnak a csoportból, ez nem tûnik fel az óvönõknek!
Sokszor van sérülés a gyereken, nem is jelzik, hogy történt valami!
A csendesbb, visszahúzódobb gyerekek nem mernek semmiért szólni, segítséget kérni az óvónõtõl!
A reggelizés úgy zajlik, hogy egy asztal van megterítve, ahogy jönnek a gyerekek, akinek van kedve, az eszik! 32 gyerek jár a csoportba, nem hiszem, hogy követhetõ így, hogy evett-e mindenki?! Szerintük igen! Az elmúlt 2 évben egyszerre reggeliztek! Szülõin a vezetõnõ elõtt is szóvá ttetük többen, azt mondta , hogy ez a folyamatos nevelés része, hogy nem kellejen megszakítani a játékot!
A szülõi értekezlezre behívtuk a vezetõnõt, de semmit nem ertünk el! Hiába tettük szóvá a dolgokat, ók nem látták azokat problémának! Az óvónõ engem meg is hazudtolt, latagadott olyat, ami több alkalommal megtörtént! Ezek után nem tudom it tegyeK,
A gyerekem nem nagyon akar oviba menni, sír, kéri, hogy hozzam el ebéd után! Mostantól el is hozom, kistestverrl itthon vagyok!
Egyébként egy nagyon barátkozós, társasági gyerek, mindenhol rögtön társaságot keres! Tavaly nyáron az ügyeletes oviban egybõl ott maradt, pedig se gyerekeket, se óvónõket nem ismert!
Kérdeztem tõle, hogy akar-e másik oviba menni, de azt mondta, hogy a régi óvónénihez akar menni! Ha õ szóba kerül, akkor még mindig sír! Ugyan nem kérdeztem meg, de nagy valöszísüséggel nem menehtne át abba a csoportba, mert ott is 30 fölötti a létszám- ami ugyan 25- nél nem lehetne több a leírtak szerint!
Nem tudom, hogy mivel okozok neki nagyobb problémát? Ha itt marad, de nem szeret ide járni, de a barátai itt vannak, vagy egy új helllyel, ahol senkit nem ismer és be kell illeszkedni? Az iskola elõtti utolsó évrõl van szó, nem akarok rosszat neki!
Válasz >>>
Kedves Óvonö! Szeptemberbe lesz a kislånyom 3 èves, most a huga 5hónapos. Nagyon èrtelmes, aranyos, szófogadó kislàny volt, amìg a kistó meg nem èrkezett. Sokat mesèltem neki a vårandósåg alatt is. De most kezelhetetlen nèha oda is üt a hugànak. Nagypn sok idöt töltötünk együtt, szinte csak velem volt, nayszülök tåvolba vannak. Tudom, hogy ez figyelem felhìvås szàmomra, hogy hiànyolja az együtt töltött idöt ès probàlok több idöt vele tölteni, de azèrt fèltem a kicsit nehogy kàrt tegyen benne, ezèrt nèha el kap az ideg ès lekiabàlom, sarokba àllìtom, de sajnàlom volt màr rà pèlda , hogy visszaütötem. Kèrdèsem, mit tegyek, hogy eddig ne menjenek el a dolgok vagy hogy fegyelmezzeo, hogy az ö lelke se sèrüljön?! Köszönöm! Tisztelettel egy aggodó anyuka
Válasz >>>
5 gyermekem van 16-3 éves korig. A két nagyobbal nem voltak gondok az óvodában. Az utóbbi 5 évben felmerült problémák a következõk:
Harmadik gyerekünket ahhoz az óvónõpároshoz írattuk be ahova a nagyok jártak. Az óvónõk már ismerték a kicsit. Szeptemberben szétszedték õket és az egyikhez betették a gyereket. Párja alkalmatlan volt a fegyelem megtartására, így 4 nap múlva gyerekünk már a mellettük lévõ csoportba járt egy tündéri óvónõhöz, aki egyedül volt. Október elején elment az oviból. Kaptunk egy újabb óvónõt, elment. Majd még egyet és még nem volt karácsony.
A három év alatt folyamatosan cserélõdtek az óvónõk. Nem volt állandóság, biztonság. Ezért negyedik gyerekünket már egy másik oviba írattuk be. Voltunk nyílt napon, megnéztük az óvónéniket…
Örültünk és vártuk a szeptembert. Az élet 3 év után egy másik intézményben ismételte önmagát. Az óvónõpárosból az egyik már nem volt a csoportban Helyette kaptunk egy másikat, aki 25 éve dolgozik már és 4 saját gyereket nevel. Mosolyogni sosem láttuk. Mindig elbújik a szekrények közé. Se reggel, se délután nem tudunk vele kommunikálni. Szeretnénk tudni aludt e, ebédelt e rendesen…stb. Ha véletlenül sikerül vele beszélni állandóan a szabályzatokra hivatkozik és arra, hogy neki sok dolga van és nem ér rá, mert még a portfólióját is el kell készítenie. Verseket , dalokat nemigen tanulnak a gyerekek, kézmûves elfoglaltság alig van – rajzokat is ritkán hoznak haza – pedig van összehasonlítási alapunk a nagyok miatt. Nem igazán látjuk mivel teli el a napjuk. Délután nem mennek le az udvarra, hiába van jó idõ. A többi csoport lenn van õk nem. Reggelek nehezek, mert az óvónõ nem fogadja a gyereket. Nem is látjuk. A gyereknek egyedül kell bemennie. Ha kiszalad utánam az óvónõ észre sem veszi. Én pedig nem mehetek be a csoportszobába.
Hozzátenném, hogy a kedves óvónéni, aki megmaradt az óvónõpárosból márciusban elment. Így csak a 25 éve dolgozó pedagógus maradt. Hol õ van a csoportban, hol egy idegen arc, hol az egyik dadus, hol a másik csoport dadusa. Ha kérdezem aludt e, õ nem tudja csak uzsonna után jött, vagy karmolás a gyereken, nem tudja, mert aki reggel volt az már nincs itt… Õrület.
Nem beszélve arról a problémáról, hogy szeptember óta folyamatosan eltûnnek a ruháink, hajpántjaink. Ahogy a többi szülõ is mi is kértük, hogy segítsen. Nem kerültek meg a ruhák. Se a gyerekemé, sem másoké. Folyamatosan hárítanak minket. Pedig nem márkás ruhákról van szó. De nem mindegy meg kell e venni újra a sapkát, pulóvert, kabátot…stb. vagy sem. Annyit tettek meg, hogy kiírták, figyeljünk a ruhánkra.
A gyerekem többször más ruhájában volt, mert ha vizes lett ráadtak mást. Pedig a zsákjában volt a saját váltóruhája.
Sem az óvónõvel sem a vezetõ óvónõvel történt szülõi beszélgetés nem vezetett eredményre. Udvariasan mossák kezeiket és hárítanak mindent idézve az óvodára vonatkozó szabályokat. A GAMESZ, az Önkormányzat… a szabályok és értse meg édesanya…
Eközben mi úgy érezzük egy 3 éves kiscsoportos ennél több figyelmet érdemel, több biztonságot és szeretetet amíg anya és apa dolgozik.
Kérdésem: nekünk szülõknek milyen lehetõségünk maradt ezek után arra, hogy az óvodai figyelmet, nevelést és szeretetet megkaphassa gyermekünk.
Hogyan lehet ezt túl élni?
Köszönöm válaszát.
Válasz >>>
Tisztelt Óvónõ!
A kisfiam novemberben lesz három éves. Ha jól értelmeztem, az új szabály szerint 2015 szeptemberétõl óvodaköteles. Jelenleg még külföldön élünk. Hogy tud az óvoda egy gyereket fogadni, ha idõnként külföldön vagyunk? 1-2 hónap otthon, majd külföld. (Állásváltás elõbb-útobb sikeres lesz otthonra.)
Válasz >>>
Kedves Óvónõ!
Kisfiam most középsõs egy 27 fõs vegyes csoportban. Az egyik óvónéni azonban tartós betegállomány miatt a 2 év alatt alig volt bent. Az óvoda nem vesz fel helyette senkit, mivel, ha az állapota úgy alakul visszatér a csoportba, azért a dadus,a gyermekvédelmis, a logopédus helyettesít.A gyerekeket nagyon megviseli az óvónéni megjelenése, majd pár hónap múlva az eltûnése.Miközben az óvoda semmiféle tájékoztatást nem ad a szülõknek. A másik óvónõ hihetetlenül kimerült, a gyerekek nem fejlõdnek, gondolom a fegyelmezés éppen elég energiát elvisz...És egyébként is õ a türelmetlenebb, katonásabb típus, akivel a kisfiamnak napi szinten vannak konfliktusai,a gyerekem egész éjjel csikorgatja a fogát, feszült, stresszes. Én reménytelennek látom, hogy jövõre bárki is felkészítse az iskolára ilyen körülmények között. Szeretném megtudni, van-e valami jogszabály arra vonatkozóan, hogy az óvodának hány szakképzett felnõttet kell biztosítani ekkora létszámhoz,folyamatosan illetve mit tehetnék, kérjem át a gyereket egy másik csoportba, vagy óvodába?
Válaszát elõre is köszönöm!
Válasz >>>
Kedves Óvónõ!
Segítségét szeretném kérni a következõkben. Kislányom 3 éves elmúlt és 2 hónapja jár oviba. Elõtte 1 évig bölcsödébe járt, nagyon szerette.
Amióta oviba jár ez már nem mondható el róla.
Van egy kisfiú, aki elmondása szerint mindennap bántja. Jeleztem az óvónõknek is a problémát, õk elmondták, hogy tudnak róla, de nem tudnak vele mit csinálni. (nevelési tanácsadóba küldik)Mindenkit bánt szinte a kisfiú.
Mit tanácsol, hogy tudnám elérni, hogy a kislányom jó kedvvel induljon az oviba, annak ellenére, hogy tudja a kisfiú ott lesz minden nap.
Válaszát elõre is megköszönöm
Renáta
Válasz >>>
Tisztelt pedagógus!
Az óvodánk értesítést adott az óvodai beíratásról.A kislányom most 21 hónapos,és 2015 júliusában tölti a 3 évet.Szeretnék itthon maradni vele,és 3 éves koránál elõbb nem vinném óvodába, ezért most nem íratnám be.Mennyi idõvel elõbb vagyok köteles beíratni?Hiszen nem a 14/15 -ös tanévben kezd,hanem a 15/16-os ban.
Válaszát köszönöm.
Válasz >>>
Következõ 10 Óvónõ válaszol
|
|
