 |
Óvónő válaszol - Gyermeksziget
Kérdezni szeretnék
Kedves Óvónõ! 4 éves, kiscsoportos, erõsen introvertált, nehezen oldódó leányom kapcsán szeretnék tanácsot kérni: tavaly szeptemberben kezdtük az óvodát, s leányom mind a mai napig nem eszik, nem iszik az oviban, és az esetek döntõ többségében a szõnyeg szélén ülve figyeli a többieket, még csak egyedül sem játszik. A foglalkozásokba nem kapcsolódik be (viszont otthon úgy meséli az eseményeket, mintha részt vett volna, minden dalt, mondókát, játékot otthon elõad), az óvónõk unszolására csak legörbül a szája, így mostanra mindenki elfogadta ezt a helyzetet. Lányom is már azt mondja, azért nem kóstolta meg kedvenc ételét az oviban, mert nem „szokott” ott enni. Az óvónõk is ráhagyják, már fogat sem kell mosnia, hisz úgysem evett, stb. Amikor belép a terembe, megáll az ajtó mellett/mögött, s nem megy beljebb, csak jóval késõbb. Jártunk már nevelési tanácsadóban és pszichológusnál is, mindketten megerõsítették, hogy valóban nagyon zárkózott kislány (amely személyiségvonás javarészt örökölt), valamint nehézségei vannak a kapcsolatteremtésben. Mindezzel egyet is értek, hiszen játszótéren, vagy bármilyen gyermekközegben, még a - ritkán látott – unokatestvérek körében is hosszú oldódási idõ után, és kis segítséggel tudja csak elkezdeni a játékot (ezzel szemben szûkebb családi körben igen oldott, szinte vezéregyéniség, rendkívül határozottan ki tudja osztani a szerepeket, s kezdeményezni a konkrét játékokat)
A pszichológus az óvodai környezetben is megnézte, s óvodaváltást javasolt azzal az indokkal, hogy leányunk a hosszú hónapok alatt nagyon beleragadt ebbe a helyzetbe/szerepbe, s nem kapja meg azt a támogató segítséget, amellyel megtalálhatná a kiutat ebbõl a passzív ellenállásból. Emiatt elkezdtük új óvoda keresését, de amikor ezt neki is említettük (s a váltás okának az én közeljövõbeli munkába állásomat mondtuk), hevesen tiltakozni kezdett a váltás ellen, és kijelentette, hogy szereti a jelenlegi ovit (holott elõtte pár héttel az ellenkezõjét mondta), és nem szeretne újat.
Nekem is igen ambivalens érzéseim vannak, jó lenne ezt a szorongást helyben feloldani, és kényelmesebb is lenne talán, ha maradhatna (pláne, hogy megszokta a helyszínt, illetve barátnõket is emleget, akikkel nálunk jókat is játszik, de ez a közös játék az óvódai színtérre nem tevõdik át). Viszont az óvónõk tanácstalan hozzáállása miatt attól tartok nem fog sikerülni. De egy új hely megint hosszú beszokási idõt hozhat magával, és nem garantált, hogy ott jobban részt fog venni az óvodai eseményekben….(fontos megemlítenem, hogy itt vidék-Bp viszonylatról van ráadásul szó, jelenleg agglomerációs kisvárosban vagyunk, s Budapesten keresünk ovit. Nem tudom, mivel ártunk többet, ha hagyjuk ebben a közegben elvegetálni, vagy átvisszük egy teljesen új közegbe (új városba), amelynek beválására nincs garancia (most fogunk több nyílt napra is elmenni, ahol reményeink szerint megtaláljuk azt a szimpatikus, elfogadó, e téren tapasztalt, illetve hasonló esetet már látott óvodapedagógust, akire nyugodt szívvel bíznánk a kislányt). Egyébként a 11. kerületben keresgélünk, ha esetleg tudna ajánlani a mi problémánkra várhatóan megoldást nyújtó intézményt / óvónõt, akkor nagyon hálás lennék.
Köszönöm szépen válaszát. Üdvözlettel: egy tanácstalan anyuka
Válasz >>>
Tisztelt Óvónõ!
A kisfiam májusban tölti a 6.évet, szorgalmas jó képességû gyerek! Két éve jár fejlesztõ pedagógushoz az oviba (saját kérésemre) mert sajnos másként nem foglalkoznak a gyerekekkel.Mivel az óvónéni vissza szeretné tartani még 1 évet mi viszont iskolába szeretnénk vinni (már jár iskola elõkészítõbe) kértünk egy nevtanos vizsgálatot.Ma meg is kaptuk az eredményt nem javasolják õk sem a sulit . Indok még kicsi hagy fejlõdjön még egy évet. Egyébkén ügyes ,okos , kitartó, a figyelmével nincs gond .Ezt mind õk mondták írták le.Az emberrajza pl. 8 évesnek felel meg.inteligaenciaszintje 90-95 precentilis. Kérdésem az lenne hogy milyen megoldás van arra hogy mégis el tudjam vinni az iskolába. A fellebezésen már túl vagyunk . Köszönöm, és várom válaszát!
Erika
Válasz >>>
Kedves Óvónõ! Kislányom márciusban lesz 3 éves, kezdené az óvodát. Ma bent voltam az oviba, hogy megbeszéljem velük a kezdés pontos idõpontját. Tudni kell a kislányomról, hogy nappalra teljesen szobatiszta, de kakilni csak a pelenkába hajlandó. Mikor ezt a vezetõ óvónõ meghallotta mereven elutasított ez miatt. Azt mondta, hogy amíg pelus kell a kakiláshoz, addig nem mehet. Én igyekszem ösztönözni kislányomat, hogy a bilibe kakiljon (ugyanis érzi, ha kakilni kell, mert szól érte, de amíg nem adok rá pelenkát, addig nem kakil), de nem vagyok az erõltetés híve. Kérdésem, hogy erre hivatkozva valóban elutasíthatják az óvodából? A problémám, hogy vissza kell mennem dolgozni, és nem tudom kire hagyni a gyereket. Bõlcsöde nincs a faluban, és a legközelebbi városban pedig csak akkor vennék fel, ha helyi lakos lenne (tehát, ha abban a városban lakna). Tudna nekem tanácsot adni? Elõre is köszönöm.
Válasz >>>
Tisztelt óvodapedagógus!
Második éve vagyok gyakorló óvodapedagógus. Nagyon erõs személyiségû gyermekek járnak a csoportomba. Minden erõfeszítésem ellenére sem figyelnek rám. Igyekszek változatos érdekes tevékenységeket tartani, de sokszor mintha ott se lennék. Kéréseim hatástalanok. Nem csak nehéz, de szinte lehetetlen fenntartani a figyelmüket. Szabad játék idején sok a verekedés a konfliktus. A verekedések nagyon eldurvulnak, sokszor kell közbeavatkozni. Ilyenkor a bocsánatkérést kérem a gyerektõl és kérem, hagyja a társát, ne piszkálja. Gyakran fordul elõ az is, hogy ha éppen kívül van a játékon, akkor csak a másik bosszantásában leli örömét. Az egyik fiú nagyon durva, volt már olyan is, hogy irányomban is agresszivitást mutatott. Ennél fogva nem is igazán tud kialakulni az egymás közötti egészséges vezetõ és alárendelt szerep a játék során, hiszen nagyon erõsen üti a társait ellenszegülésük legkisebb megnyilvánulására, gyakran még az sem kell hozzá. (Számomra az is rejtély miért is játszanak így vele?) Az ha megkérem üljön le a gondolkodó székre, mert nem cselekszik helyesen még inkább felpaprikázza és elszalad, szólásra nem áll meg, nehéz leállítani. Ez nem tesz jót a többieknek sem mert így a eltanulják tõle ezt a viselkedést, már több követõ akad, akik hasonlóan viselkednek. Tehetetlennek érzem magam, a higgadt rezzenéstelen megnyilvánulást egyre nehezebb fenntartani magamon. Legszívesebben a kergetõzések és hasztalan kérések helyett kirohannék sírva. Nagyon sok fejtörést okoz számomra ez a helyzet, hiszen csak egyre rosszabbodni látom. A szülõk közremûködõek látszólag, de valahogy nem érzem ezt õszintének.Magam eleinte nem említettem a problémámat a gyermekükkel, de ez már nem tartható. Mióta elmondtam a gondot, inkább engem hibáztatnak.Kérem tanácsát, hogy ilyen szinte csoportszintû problémával miképpen birkózhatnék meg. Köszönöm elõre is a tanácsát. Tisztelettel: "Mit tegyek?"
Válasz >>>
Kedves Óvónõ!
Tanácstalan vagyok nagyobbik gyermekem beiskolázásával kapcsolatban, ez ügyben szeretném kikérni a véleményét.
Kislányom július végén született, most lesz 6 éves, a jogszabályok szerint iskolaköteles idén szeptemberben. Az óvónõk segítõkészek, ha tartani akarom még, nyári gyerek lévén, õk segítenek. A tesztek alapján iskolaérett, okos ügyes kislány, mindig egy évvel elõrébb járt feladatmegoldásban és magasságban is kortársainál. Nagyon igényli a gyerektársaságot, mozgékony, kapcsolatot kortársaival rövid szemlélõdés után könnyen teremt. (Addig visszahúzódó, de ha a számára szimpatikus gyerek pozitívan reagál, egybõl megnyílik, csaknem fõkolompos lesz) Nagyon jó lelkû, érzékeny kislány, tele szeretettel. DE! Itthon, illetve bõvebb családi körben is, ahol szabadabban mozog (nem óvodai körben)sokszor kitör a hiszti, és nagyon nehezen nyugszik meg. Van, hogy fél órát is képes sírva ordítani "anya gyere" közben folyamatosan ordítja, de nem lehet meg se közelíteni mert még jobban rákezdi. A hiszti mindig akkor robban ki nála, ha a nagyok a belsõ feszültségei: nagyon csalódott, nagyon fáj vmi, bûntudata van, vmitõl fél, tehát vmiért frusztrált (társasjátéknál veszítéskor szintén). Ha fáradt szintén jó esély van a hisztire, nem az a típus, aki szól, hogy "anya fáradt vagyok". Elvittem független iskolaérettségi vizsgálatra, ahol ugyancsak jól teljesített, mondta a hölgy, hogy valószínûleg az iskolában is jól teljesítene, jól viselkedne, mert ugyanúgy tartaná magát a szabályokhoz mint az óvodában, nem valószínû, hogy hisztikre sor kerülne.Egyedül az önállóságban lehetne egy kicsit határozottabb a véleménye szerint (annyit rontott még, hogy a jobb-bal irányt, ha nem az õ testrészérõl volt szó, általában felcserélte, kicsit bátortalan volt amikor mondatokat kellett mondania képrõl, stb). A hölgy azt mondta, hogy a hisztiket lehet, hogy egy gyerekpszichológus segítségével lehetne kikezelni.
Én amiatt aggódok, hogy ha az iskolai leterheltség miatt nõ benne a feszültség (fáradtság, nem úgy sikerül neki vmi mint ahogy szeretné, társaitól esetleg bántást kap akár szóban) frusztrált lesz, nem lesz-e minden napos a hiszti, megkeserítve az egész családunk életét (van egy 3 éves húga). Néha nehéz tolerálni ahogy viselkedik, azt reméltük hogy eddigre kinövi a hisztiket. Volt idõszak, hogy pszichológushoz készültem vele (1,5éve), annyira kezelhetetlen volt (kb 3 hét kellett, hogy rájöjjünk hogy nagyon fél vmitõl, de aztán beszélgetésekkel "kikezeltük" a félelmét). Jelenleg egy olyan oviba jár, ahol egy csoport van egy kis épületben, iskolába nagy iskolába menne, kb 1000 gyerek közé (1-4 évfolyam). Ismerõsünk szerint ez is probléma lehet nála, ha nincs minden szinten beérve. Nincs meg még az iskolába vágyás nála, szívesen marad oviban is (csak a délutáni csendes pihenõt utálja), õ azt mondta, hogy neki mindegy. Ön mit javasol, mivel tennék jobbat a kislányomnak? Köszönöm elõre is!
Válasz >>>
Kedves Óvónõ! Kisfiam márciusban lesz 3 éves, és kezdõdik számára az óvoda. A probléma az, hogy a nappali alváshoz még kell pelenka (néha száraz pelussal ébred, néha nedves pelenkával).Elutasíthatják ez miatt az óvodából? Nagyon aggódom, mert vissza kell mennem dolgozni, nagyszülõk távol laknak. Elõre is köszönöm. Gabrielle
Válasz >>>
Kedves Óvónõ!
Gyermekünk 2007 november 29-én született.Nagycsoport elején elvégezték nála ezt az iskolaérettségi felmérést.Az eredmény közlésekor úgy kezdte a hölgy: " a gyermek iskolaérett de fejlesztésre szorul" Közben többször hiányzott az oviból betegség miatt.így pár fejlesztõ óráról elmaradt.Az óvónõk felmérést készítettek,megkérdezték a szülõket szeretnék e hogy most menjen iskolába gyermekük. Mi jeleztük ,hogy igen.
Ennek ellenére a fejlesztõ pedagógus szülõi értekezletére mikor behívattak minden szülõt,értesültünk arról hogy a hölgy elkönyvelte magában ,hogy a gyermekünk nem megy iskolába .Ezért mikor mondtuk neki mondja el mibõl szorulna fejlesztésre ekkor derült ki hogy még a mappáját sem volt képes elhozni magával.
Próbált a hiányzásokra szorítkozni és ,hogy bátortalan és némelyik téren pontatlan.próbált rábeszélni minket az újabb iskola érettségi vizsgálatra.Kérdezném én .Muszáj e ezt elfogadnunk vagy kötelezõvé tehetik e a gyermeknek ezt a vizsgálatot ahhoz,hogy iskolába
mehessen ??? Itt el kell mondanunk a nagy lányunkal is ugyan ezt eljátszotta. Õ 4.3-mal végezte el a 8.osztályt két tannyelvû iskolában.Holott az õ javaslatára egy gyengébb iskolába kellett volna íratnunk.válaszát elõre is köszönjük .
Tisztelettel:
Agodó szülõk
Válasz >>>
Tisztelt óvónõ!
Kicsit aggódó középsõ csoportos gyermek édesanyja vagyok. Aggodalmam oka a következõ: 5 éves kislányom gyakran hoz haza az óvódából hibásan, illetve félig hibásan megoldott feladatlapot. Az óvónõk felhívták a figyelmemet arra, hogy kislányom figyelme nagyon csapongó, foglalkozásokon is, ezért sok segítséget igényel a feladatlapokm kitöltésénél. Ezek egyszerû feladatlapok, amit úgy gondolom az 5 éves lányomnak, már illene tudni.Kérdésem hogyan tudnék Lili lányomnak segíteni, hogy figyelme tartósabbá válljon. Gyakoroljunk otthon is hasonló feladatokat! válaszát elõre megköszönve. Üdvözlettel: Marcella
Válasz >>>
A lányom2007.08.30-án született. A megkésett beszédfejlõdés okozott problémát. 2011-ben mozgásterápiára, logopédushoz, pszichológushoz járt. A 2012 õszén a pszichológus véleménye szerint életkorának megfelelõ a viselkedése, problémái a megkésett beszédfejlõdésbõl alakultak ki. Ezt követõen heti egy alkalommal foglalkozott vele logopédus. Nem látták szükségét a további fejlesztésnek és a nevelési tanácsadóba sem küldtek bennünket. 2013 õszé vált tankötelessé. Az óvodavezetõ javasolta a további egy évi óvodai nevelést. MOst hogy beíratkozás elõtt állunk, kérik az iskolaérettségi vizsgálatát. Köteles vagyok ennek alávetni a gyermekemet, ha évekig minden tökéletesen rendben volt az óvónénik szerint? A logopédiai probléma enyhébb fokban áll fenn, de azt már magánúton fogom orvosolni. A gyermekem szeretne iskolába menni 7 éves korában, elmondása alapján az óvoda már semmi újat nem tud nyújtani neki. Mindenképpen szükséges az iskolaérettségi vizsgálat?
Válasz >>>
2007.05.27-én születtek az ikreim.Extrém koraszülöttek voltak,580gr ill.730gr.Mára tökéletes gyerekek lettek.Kérdésem hogy mivel 2007.09.12.én kellett volna hogy szülessenek,így van esélyem hogy még egy év ovit kérjek.Köszönöm.Gabi
Válasz >>>
Következõ 10 Óvónõ válaszol
|
|
