 |
Óvónő válaszol - Gyermeksziget
Kérdezni szeretnék
Üdvölöm!
A kisfiam májusban lesz 3 éves és szeptemberben kezdjük az óvit.Én itthon maradok továbbra is gyesen a kisöccsével .Az óvoda elég messze is van tõllünk, és nekem igazából az lenne a legjobb ha reggelente a férjem tudná vinni és munka után Õ is hozzná haza.Azt szeretném megtudni,hogy ha hosszútávon ezt szeretnénk elérni akkor már eleve a férjem kezdje meg vele a beszoktatást?Mert azt tudja,hogy apa dolgozzni jár,talán azt jobban megértené,hogy miért is kell ott maradni.Viszont ha én vinném a kicsivel együtt minden reggel biztossan nemértené,hogy mi miért is megyünk együtt haza,vagy hogy a kicsinek miért kell ott maradnia.Egyébként Õ nagyon apás is!A válszát elõre is köszönöm!
Tisztelettel:Ü.Nikolett
Válasz >>>
Tisztelt Óvónõ.
2010. januárba tölti kislányom a 3. évét.
Beírattam a körzetileg illetékes óvodába
ami a lakhelyünktõl pár száz méterre van.
Fel is vették csak éppen egy tõlünk 1,5km-re lévõ óvodába. Én nem szeretném oda vinni több okból is (távolság, közös kettõ csoport van). Tehetek-e ez ellen valamit? Elõre is köszönöm.
Válasz >>>
Van egy 4,5 éves kisfiam aki próbálja vissza tartani a székletét, persze ha ez nem sikerül akkor sajnos bekakil.Nagyon nehezen tudjuk rávenni a vécézésre(a pisiléssel nincs baj)! Azt mondja, hogy nem szeret kakilni, mert fáj.Elmagyaráztam neki, hogy ha mindíg vissza tartja akkor egyre nagyobb lesz és ezért fáj neki.Persze sok mindennel próbálkoztunk még nála, de nem hozott eredményt. Kb 7 hónapja kapja a levolak szirupot is. Teljesen el vagyok keseredve, hogy bekakil.Kérem segítsen megoldást találni.Köszönettel:Dy
Válasz >>>
Tisztelt Óvónõ!
Kisfiam márc.-ban volt 2 éves.Egy hete elvettem a cumit amit már csak alváshoz használt.A déli alvás gyakran nem sikerül.Az esti elalvás is napról napra nehezebb.És azt tapasztalom,hogy alváshiány miatt is (ha el alszik,az alvásideje min.1 órával rövidebb)egyre nyügösebb és agresszivabb családtagokkal és idegenekkel egyaránt!
Talán korai volt az elvétel.Ha visszakapná mennyit ártanék vele?Akadály lenne a késöbbi leszoktatás szempontjábol?
KÖSZÖNÖM elõre a segítségét:Szilvia
Válasz >>>
Tisztelt óvónõ!
Kis unokám második éve jár óvodába.Kiscsoportban én szoktattam, ami elég nehezen ment,majd három hétig jártunk "együtt"óvodába.Az igazság az, hogy nekem is nehéz volt elválnom egyetlen unokámtól,gyakran még sírtam is.Az óvónõk megnyugtattak, hogy miután elmegyek, már nem sír Lilike, de többnyire az óvónénik társaságát keresi. Késõbb sokat betegeskedett, így 4 hónap után abbahagytuk az óvodát. Majd szeptembertõl, mint középsõs nagylány újból, ugyanabba a csoportba írattuk unokámat.Lányommal úgy döntöttünk(mivel születésétõl ketten neveljük Lilit), most õ szoktatja gyermekét oviba.Vele jobban ment,(igaz én úgy érzem hozzám jobban kötõdik a kislány), már a második héten sírás nélkül ottmaradt az oviban.A problémám, hogy az óvodában semmilyen ételt-italt nem fogad el, még a születésnapos tortájából sem eszik. A nagyobb gondom azzal van, hogy Lili senkivel nem beszél az óvodában, pedig a kislányok körbeveszik, szívesen játszanak vele. Elfogadták Lilit úgy is, hogy nem beszél. Otthon azonban mindent elmesél, elmondja a tanult mondókákat, dalokat.Van egy közeli barátnõje az oviból, már õt is elhívtuk hozzánk, hátha a megszokott környezetben "megnyílik". Sajnos nem sikerült,némán játszik barátnõjével.Az igen-nem szavakat használja csak itthon az ovis társával. Az oviban pedig a fejét rázza. Az óvónõket szereti és óvodába is szívesen jár,ezeket el is mondja, de látom is rajta, hogy jól érzi magát a közösségben. Mit javasol óvónõ, hogyan tudnám unokámat rávenni, hogy az óvodában is beszéljen? Már próbáltam "zsarolással"is, hogy csak akkor viszem el lovagolni, ha beszél az oviban.Ön, hogy vélekedik errõl? Jövõre már nagycsoportos, mi lesz, ha az iskolában sem fog megszólalni? Válaszát elõre is nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: egy aggódó nagymama.
Válasz >>>
Kedves Óvónõ,
6 éves gyermekemet iskolába írattam, felvették. Utólag sajnálom, hogy ezt tettem, mert csak két hatéves van az osztályban.
Lehet-e még halasztani az iskolakezdést? Vissza lehet-e még menni az óvódába? Részesülhet-e állami óvodai ellátásban, vagy esetleg magánóvodába vihetem-e?
Üdvözlettel:
egy Anya
Válasz >>>
Kedves Óvónõ!
Kérem segítsen megoldani a problémánkat a párommal. Van 2 iker kislányunk 2 évesek és 4 hónaposak. Nagyon értelmes, okos gyerekek, akik a bölcsõdés nénik szerint hónapokkal túlszárnyalják a korabeli társaikat értelmi képességekben. Édesek, tündériek, mindenki szereti õket, és õk is egymást. Hiszti nem nagyon van nálunk, mert az Ön által emlegetett jó tanácsot, hogy hagyjuk figyelmen kívül ezeket a megnyilvánulásokat, már az elejétõl fogva alkalmazzuk, így 1-2 komolyabb mûsoron kívül elég hamar rájöttek, hogy nem nagyon mûködik a dolog. A problémám az, hogy a nap 20 %-ban viszont viszont a fellépnek a következõ problémák:
A kisebb babám nagyon akaratos, velünk biztosan hisztis lenne, ha hagynánk. A nõvérével viszont mindent eljátszik. Állandó téma, hogy játékokon veszekednek, illetve veszekedik a kicsi. Napjában többször elõfordul, hogy kérdezgeti, hogy "ugye ez az enyém?"
Pedig az elejétõl külön kiságyuk volt, külön játékokkal. Elmesélek egy példát, az lesz a legegyszerûbb: Most a 25 darabos kirakónál járunk, amit a kicsike kb 10 perc alatt kirak ha új, és kb 3 perc ha már látta, még vezetõ rajz sem kell alá. Amíg kirakja, addig a nõvére szépen kivárja, majd õ is zsretene vele játszani. Megbeszéljük, hogy akkor a nagyobb is játszon vele egy kicsit, persze nem tudja olyan gyorsan kirakni, ami nem is baj, kellene neki egy kis idõ. Erre a kicsi elkezd kiabálni, hogy nem úgy kell, nem oda való, megmutatja, türelmetlen, majd megpróbálja elvenni tõle. Mindenrõl azt szeretné, hogy övé legyen, türelmetlen, követelõzõ. A nagyobb persze megelégeli, és ebbõl az lesz, hogy a bölcsiben tanult módszereket alkalmazzák, csipkedik, verik, harapják, rúgják egymást. A vége az lesz, hogy a kicsi a játékok nagy részében üvölt még ha 10 darab is van belõle, akkor az összes kell neki.
Ma megpróbáltam azt, hogy egy játékot beszéljünk meg, sorsoltunk, hogy ki kezd, majd 5 percet kaptak, megállapodtunk, betartottuk. 15 perc múlva másik játékon balhé, abban is megegyeztünk, majd újabb balhé. Szívesen egyezkednék, de egész nap egyszerûen nem megy, más dolgunk is lenne. Vannak olyan dolgok, amiket viszont szívesen visznek egymásnak, most pl. a kicsi locsolót kereset, kettõt adtam neki, tudta, hogy a másikat a nõvérének viszi. Sokszor megbeszéljük, hyog melyik kié. Mivel ismerik a kezdõbetûiket, ezért azokat beleírjuk a cipõbe, játékba, könyvbe, vagy ami adódik. Sokszor megegyezünk, elbeszélgetünk. Néha annyira felspanolja magát a kicsi, hogy csak az használ, hogy ülünk elõtte és mondogatjuk neki egyfolytában, hogy ez nem vezet semmire, nem értjük így, hogy mit szeretne. Ez elég sokszor bejön.
Eléggé tanácstalan vagyok az ügyben, kérem ha van esetleg valami meglátása, akkor adjon tanácsot, hogy mit tehetnénk még.
Segítségét elõre is megköszönve: Nárcó
Válasz >>>
Üdvözlöm.Mivel már márciusban választ kellett adni,hogy 6 éves lányom menjen-e iskolába hosszú viták uták a nem-nél döntöttünk.Bár a fejlettsége,képességei megvoltak mégsem tudtam õt elképzelni.Az utóbbi idõben viszont állandóan az iskola a téma ahova már járni szeretne,és nem a dedós ovi.A számolás már régebb óta érdekli,és most már a betûk felé is nyitott.Szívem szerint már én is hajlanék az iskola felé,de errõl már lecsúsztunk?Már aláírtam a papírt az oviban maradásról,hogyan lehetne ezt módosítani,és egy kicsit késve beiratni?Elõre is köszönöm:Edit
Válasz >>>
Kedves Óvónéni!
Egy "fura" kérdéssel fordulok Önhöz. A napokban hallottam, hogy a beszoktatás alatt, normális ha sír a gyermek, az lenne a nem normális, ha nem sírna. Az én 2.5 éves kislányom most márciusban kezdte az óvodát, a beszoktatás fokozatosan és egy csepp könny nélkül zajlott. Igaz, hogy nem állami intézmény, mert októberi lévén egy óvodába sem vették volna fel. Aggódnom kellene a könnymentesség miatt? Üdv, Kriszti
Válasz >>>
Tisztelt Óvonõ!
Kisfiam februárban múlt 5 éves, a jelenlegi óvodába tavaly szeptember óta jár kisebb-nagyobb megszakításokkal betegség miatt. A régi óvodából azért hoztam el, mert vegyes csoportba járt egy nagyobb fiú állandóan bántalmazta. Azt nem tudom, hogy ennek következményeként, de a kisfiam aki otthon és már az óvodában is szobatiszta volt minden nap, többször is bepisilt. A nyári szünetben több ügyeletes óvodában is megfordult, ahol ez a tünet egyáltalán fel sem merült. Most az új óvodával van problémám. Kezdjük azzal, hogy a kisfiam eleven, akaratos, nem mindig akar részt venni közös programokban, hol kenyérre lehet kenni, hol dühöng, hirtelen hangulatváltozásai vannak. Ebbõl már volt konfliktusunk is, az óvoda vezetõje nevelési tanácsadóba akart küldeni,de mivel mi már magunktól ezt megelõzõen elvittük verekedés miatt, még akkor, amikor az elsõ óvodába járt, errõl letettek. A dologhoz az is hozzátartozik, hogy az egyik, Ági óvonéni nem nagyon szerette a fiamat, ami én észrevettem és szóvá is tettem az óvoda vezetõjének, aki megerõsített ebben, hogy jól látom, õ is észrevette és felhívta az óvonõt, hogy viselkedjen úgy a gyermekemmel mint a másik. Azt, hogy nem szerette, abból vettem észre, hogy mindig csak azt vette észre, ha valamit rosszul csinált, soha meg nem dícsérte, én pedig azt nem hiszem el, hogy közel öt hónap alatt a gyermeken egyszer nem volt jó annyira, hogy lehetett volna nekem dícsérni. Ezzel ellentétben a másik óvo nénink megmondta minden nap azt is, ha jól viselkedett és azt is, ha nem. Ezen konfliktus után Ági óvónéni szükségesnek látta, hogy minden nap tájékoztasson arról, hogy a kisfiam hogyan viselkedett aznap, megváltozott a viselkedése is, a fiammal két hétig senkinek nem volt gondja, minden nap csak dícsérték. Ez már a múlta. Most megint úgy veszem észre, hogy most már mind a két óvonéni magatartása megváltozott, de nem tudom, hogy miért, természetesen a két hét elteltével a gyermekem viselkedése megint a régihez hasonló, noha "állítólag nagyon sokat fejlõdött". Ezek után jött most elõ azzal az óvoda vezetõje, hogy mennének hétköznap, (munkanap) állatkertbe Debrecenbe (mi Békéscsabán lakunk), de nem nagyon tudják, hogy mit csináljanak a kisfiammal, mert Debrecen messze van, nem tudják a felelõsséget vállalni érte, mert nem biztos, hogy tudnák fegyelmezni. Erre a párom felhozta, hogy jó akkor a nagymama szívesen elkíséri õket, ha nem bírnak megbírkózni a feladattal. A válasz az volt, hogy õk nem pontosan erre gondoltak, hanem arra, hogy a gyermek egyáltalán ne menjen. A nagymama pedig azért akadály, mert más gyermeknek sem megy egyik hozzátartója sem. Kérdem én, hogy van-e joga ilyen eljáráshoz az óvodának, hogy csak azért, mert nem akarnak felelõsséget vállalni, inkább nem viszik el a gyermekemet, a felajánlott segítséget nem fogadják el. Már az is megfordult a fejemben, hogy panaszt fogok tenni a negatív megkülönböztetés miatt és a közösségi életbõl való kirekesztés miatt. Ön mit javasol?
Tisztelettel: egy aggódó anyuka
Válasz >>>
Következõ 10 Óvónõ válaszol
|
|
