 |
Óvónő válaszol - Gyermeksziget
Kérdezni szeretnék
Tisztelt óvónõ!
A kislányom négy éves múlt, 3 éves korától jár oviba (akkortájt államvizsgáztam és terveztük a testvért). 2-3 hét alatt - igaz sírással - de megszokta az ovit. Szeptemberben megszületett az öccse és azóta szinte alig volt oviban mert állandóan beteg (tüdõgyulladás, kötõhártyagyulladás stb.). Két hónap szünet (közben karácsony) után végre ment oviba, de borzasztóan sír, tiltakozik, nem akar menni soha többé, könyörög, hogy mentsük meg, ne hagyjuk ott (férjem viszi õt reggel és én megyek érte a kistestvérrel délben). Most már ott tartunk, hogy elõzõ este nem nakar elaludni, csak sír és könyörög, hogy ne kelljen oviba menni másnap. Barátai vannak, az óvónénik kedvesek, szereti õket, ott aludnia sem kell (már 2 éves kora óta nem alszik napközben), itthon is sokat játszunk együtt, nem hanyagoljuk õt el testvér mellett - úgy érzem, neki mégis kevés a vele töltött idõ. Nagyon bánt minket, amikor szívettépõen sír és könyörög. Mit tegyünk? Mivel tudnánk megszerettetni az ovit? Türelmesen állunk a dologhoz, mesélgetünk neki arról, hogy milyen volt a mi ovink és mi mennyire szerettünk járni, hogy miért járnak oviba a gyerekek, hogy miprt jó neki, ha oviba jár. De õ csak egyre azt hajtogatja, hogy itthon akar maradni a mamival és az öccsével.
Elõre is köszönöm a választ! A férjem is nehezen tud a munkára összpontosítani ilyen reggelek után és meg itthon szenvedek. Segítene esetleg, ha én vinném õt reggel (nyilván a kistestvérrel együtt mennénk).
Köszönöm. Manyi
Válasz >>>
Tisztelt Óvónõ!
A tanácsát szeretnám kérni. Van egy 2,5 éves Kisfiam, akinek egy genetikai eredetû izombetegsége van. Mozgásban jelenleg mászik, stabilan ül, de állásba húzni még nem bírja Magát. A betegsége párosul egy középsúlyos értelmi fogyatékossággal is. Javasolta a Védõnõ hogy kezdjük próbálgatni a szobatisztaságra nevelést. A Gyermekem azonban még nem érti mit szeretnék Tõle, így azt sem tudom hogyan kezdjünk hozzá. Kérem ha tud adjon Nekem tanácsot, illetve érdemes-e megvásárolnom a termékcsomagot a mi esetünkben? Válaszát elõre is köszönöm!
Udvözlettel: Andrea
Válasz >>>
Tisztelt Óvonéni!
Kamilla lányom 5 és fél éves.A beszoktatás nem volt könnyû,de sikerült.Viszont néha még ma is sír,ha oviba kell menni.De sajnos nem hajlandó játszani senkivel,nagyon ritkán szólal meg,és mindenhová követi az óvonénit.Hiába szólítja meg a többi gyerek,egyszerûen levegõnek nézi õket.Otthon cserfes,mozgékony,játszik,de ha valahová megyünk,meg sem szólal,bújik hozzám vagy a feleségemhez.
Sajnos 3 éves Attila fiam most pici csoporthos,és nála is ez a probléma!
Kérem segítsen!Pszihológushoz nem akarjuk vinni,(ezt a vezetõ óvonéni sem tanácsolja) de félünk hogy majd esetleg iskolában,más közösségben is így viselkednek.
Tisztelettel,Mátyus Tamás
Válasz >>>
Két fiam van Ákos és Ádám. Ákos november 16-án töltötte a 3. életévét, Ádám augusztus 25-én született. Ákosnál problémák vannak az ovis beszoktatással. Mivel fél az idegenektõl és idõ kell neki amíg megszokja õket, ezért októbertõl el kezdtem beszoktatni az óvodába. Úgy gondoltam minél többet lehessek mellette az udvaron mielött a csoportszobába menne, mert oda én nem mehetek be vele. (Ezt drasztikusnak találom.). Eleinte csak 2-3szor mentünk egy héten, mert nagyon nem akart oviba menni. Szépen lassan eljutottunk odáig, hogy elkezdett egyedül homokozni, két csoporttársával motorozni, beszélgetni az óvónõvel. Persze én vegig ott voltam. Egyik alkalommal otthagytam 15 percre úgy, hogy nem szóltam neki. Egy kicsit megszeppent, de nem sírt és mikor megjöttem éppen jót játszott az óvónõvel. Utólag megbántam, hogy nem szóltam neki. Egy párszor még jártunk együtt az udvarra, aztán javasolták, hogy próbáljam meg a csoportszobában hagyni. Mindent megbeszéltem vele elõre. Az öltözõben álltunk, de nagyon nem akart elengedni, Ádámot meg kinnthagytam és mivel felsírt kimentem megnyugtatni, az óvónõnek jeleztem, hogy nem fogok visszajönni, ezért bevitte Ákost a csoportszobába. Integettem neki az ablakon keresztül õ meg csak ordított torkaszakadtából. 1 óra múlva az udvaron találkoztunk. Azt mondták sokáig elég erõteljesen sírt, de végül sikerült megnyugtatniuk, bár tízórait nem evett. Azt mondták már ki akart jönni az udvarra, de nem hozzám, hanem motorozni. Persze amikor meglátott hozzámjött és mivel nem akart maradni elmentünk. Azt mondták másnap jöjjünk korábban amikor még kevés gyerek van bent, mert akkor jobban oda tudnak figyelni rá. Megijedtem, hogy ennyire sírt, ezért inkább megint csak az udvarra mentünk. Míg vártunk a gyerekekre szólt, hogy kakilnia kell, de hiába kérleltem nem akart menni wc-re. Nyár végére már teljesen szobatiszta lett. Kijöttek a gyerekek és elég gyors búcsú után otthagytam 1 órára (Annyit beszéltem meg vele elõre, hogy ott fogom hagyni azt nem hogy mennyi idõre). Mikor visszamentem ott állt egymagában és nyöszörgött. Magamhoz öleltem és éreztem, hogy bepisilt, bekakilt. Hogy szólt-e az óvonõnek nem tudom, az óvonõ azt mondta nem vette észre, hogy bepisilt, bekakilt, csak annyit mondtak, hogy vígasztalhataltan volt. Ez az eset óta nem voltunk oviban.
A kérdéseim a következõk:
-Lehetséges, hogy egy óvónõ nem veszi észre, hogy egy gyerek bepisil vagy bekakil?
-Ilyen eset gyakran elõfordul? (bepisil, bekakil)
-Érdemes óvodát váltani? (pl. egy olyan ovit választani, ahol a csoportszobába én is bemehetek, vagy mert már eleve utálja ezt az ovit)
-Várjak az ovival következõ szeptemberig? (kistesó is épp most jött, vagy lehet eleve korai neki)
-Én rontottam el valamit?
-Hogyan próbáljam beszoktatni?
Teljesen tanácstalan vagyok.
Válaszát elõre is köszönöm!
aggódó anyuka
Válasz >>>
Kedves Ovono,
Remelem jol teltek az unnepek csaladjaval es nemi pihenesre is sikerult sort keriteni. Olvasgatom az iskolakezdesrol szolo kerdeseket es valaszokat, foleg ahol a 6-7 evesek iskolakezdeset elemzik. Foleg a pszicholgiailag tamogatott 15 perces figyelem megtartas utott sziven (es vilagitott meg sokmmindent szamomra).
Az en kerdesem hasonlo, de mas szogbol. A SZULO hogy keszulhet fel, illetve tamogathatja a gyereket az iskolakezdesben, illetve az elso ev megprobaltatasain. Foleg ha a gyerek csak ot eves (lanyom, Isabel, most lesz 6 Februarban es az USAban jotelezo jelleggel oteves kora ota iskolaba jar).
A gyerek 9-re megy iskolaba, 15 perces napirendi pontok utan 9:55-ig matematika ora. Utana 50 perc enek, torna, muveszet, komputer es konyvtar ora naponta hetfotol pentekig elosztva. 11-12:15-ig felora ebed es felora rohangalas, szabadido (szervezett). 12:30-2-ig nyelv, iras, kornyezet es tortenelem kovetkezik. 2-3-ig (ismet 10 perc szunet utan) osszefoglalo foglalkozas, olvasas, fejtorok, munkalapok.
A gyerek vagy haza, vagy napkozibe jut fel negykor. A hazifeladat altalaban 30-45 perc, amiben a kulonbozo elterelo hadmozdulatok mint ceruzahegyezes, mama kerek vizet meg, mama ehes vagyok es egyeb nem-akarom-elkezdeni-a-hft tevekenysegek nincsenek beleszamolva. Isabel felso szintu tanulo, azaz a hf mar konyvleiras (helyszin, napszak, szereplok megnevezese es egy-egy mondatban a tortenet kezdete, kozepe es vege osszefoglalasa), verskiegeszites (toltse ki a hianyzo szavakat a versben) vagy mondatkiegeszites (valassza ki a felsorolt szavak kozul, meylik tartozik a mondatba) is szerepel. Kornyezetbol es tortenelembol nincs hf.
9 het utan a gyereket 33 osztalyzattal ertekeltek, Jo, Elfogadhato, illetve Javitani Kell cimekkel. Isabel kapott 28 jot, negy Elfogadhatot es 1 Javitani Kell jegyet. Az elfogadhato es a javitani kell olyanbol volt amit a szulo soha nem latott es tapasztalt, a nem hazifeladatos dolgokbol. Isabel bogott hogy o olyat nem akar, csak Jot.
Hetente, kedden, a tanito neni hazakuldi az elozo heti termest. 50 lap, minimum. Tobbsege osztalyozva a fent leirtak szerint. En kezdek megremulni.
1. Nem csodalom hogy a gyerek nem akar semmit csinalni csak jatszani amikor a napkozibe er, es utana meg hazajon. Ha osszeadom, osszesen masfel orat jatszik egesz nap.
2. Ha hagyom jatszani miutan hazaerunk, a haverjaival szegeny vagy haromnegyed orat rohangal a kertben es uvoltoznek, vagy bicikliznek ugyanannyit. Le vannak ultetve es vigyazzba allnak egesz nap, nincs lehetoseguk energiaikat levezetni.
3. Az esti hazifeladat keszites (vagy ha veletlenul a napkoziben megcsinalta, annak atnezese, esetleges javitasa), kb negyedoras targyalast es elkerulo hadmuveleteket vesz igenybe. A szulo idegei es a gyerek beketuro kepessege is probara kerul.
4. A hazifeladat utan eves, furdes es lefekves program ismet nem segit a kikapcsolodasban, mert se a gyerek nem pihen, se a szulonek nincs ideje idot tolteni a gyerekkel.
5. Csutortok estere ugy el van faradva a gyerek, hogy mar a HFt is jo ha szerdan befejezzuk, mert csut estere jobb semmit nem tervezni, van hogy hetkor elalszik szegeny.
Ezt nehez kovetni es menedzselni. Koveteljem meg hogy a napkoziben foglalkozzanak vele rendesen es segitsenek a hf elkesziteseben? Mondjam meg a napkoziben hogy hagyjak jatszani es kikapcsolodni es akkor este hatkor lehet a munkat ujra kezdeni? (Az ottani szervezett kikapcsolodas sem nagyon kikapcsolodas).
A gyerek egyertelmuen tul van terhelve, amihez hozzajarul az anyja munkahelye es az hogy este hatkor erunk haza. Azt hozzatennem, hogy Isabel aludhat hetig, mert nem kell korabban kelnie szerencsere. Napi 10-10.5 ora alvas mellett is fizikailag es idegileg is kifarad a gyerek.
Hogy segitsek neki es magamnak, azaz kis csaladunknak, hogy ne valjon nyugge az iskola, az olvasas es az egesz tanulasi folyamat? Mar ott tartunk hogy ami nem kotelezo olvasas vagy iras feladat, megtagadja. (Leveliras, meseolvasas, szamitogepes jatek, etc.). A tanulas es iskola leredukalodott a Jo erdemjeygyek beszerzesere, ami kovetkeztetes egy oteves altal felelmetes. Es Isabel kepes felmerni mi az a minimum amit meg kell csinalnia a Jo erdekeben, a tobbit kategorikusan elutasitja. Azaz, 12 het utan, az iskola neki mar most nem a tnaulasrol szol hanem a jegyekrol. Es ezt nem tolem tanulta illetve hallotta. Barmi otletet szivesen veszek, mielott mindketten kimerulunk.
Koszonettel, Muranyi Eszter
Válasz >>>
Kedves Óvónõ!
Kisfiam februárban lesz 6 éves,igen jó képességû gyerek.Magától megtanult olvasni, már nyomtatott betûkkel bármit leir,a memóriája remek.Az Óvónénik dicsérik,az angol-ovis tanárnéni külön szólt, hogy 20 év tanitás alatt nem sok ilyen okos gyerekkel találkozott.Mégis félek az iskolakezdéstõl-hallom ugyanis, hogy manapság az elsõsök jó része 7,5 éves, vagy annál idõsebb.Vajon
nem lesz õ lelkileg "kicsi" a többiekhez képest?
Köszönettel,Edit
,
Válasz >>>
Tisztelt Óvónõ.
Kérem segítsen.A fiam 6 éves lesz Májusban, szeretnénk ha menne iskolába.De az Óvónõk szociális éretlenségre hivatkozva, fenyegetnek az óvodában maradással.Reggelente mindig sír, általában Kedd-szerda a kritikus nap.Azt vettük észre a sírás,addig tart amíg ott vagyok.De egyre nehezebben nézzik el Neki.Anno annak idején, Én is így jártam oviba,de amikor iskolába kerültem automatikusan megszünt.Mi is ebben bízunk.Ráadásul Neki ott lenne még a testvére is.Még ha csak szünetekben találkozznának.Viszont a nagyobbakkal jobban megérti magát,mert inkább olyan dolgok érdeklik ami azokat.A felmérõ tesztejei is 1-2 hibásak.Mi várható?szeretnénk már túl lenni az óvodán.Ráadásul most olyan tanító páros lesz az elsõs(aki 4.osztályig vinné õket)akik, nagyon az Õ egyéniségének megfelelõ.Kérem válaszoljon.
Ui.:Elvittem pszichológushoz, azt mondta hogy nem a megfelelõ óvónõhöz jár,a sírsra pedig írt fel Neki Trioxazint.
Szerintem nem megoldás a lenyugtatózás.Keresek másik pszichológust?
Köszönettel:Edit
Válasz >>>
Kedves Óvónõ!
Néhány hónapja nagyon sokat segített válaszával abban,hogyan segíthetnék iskolakezdés elõtt álló,bohóckodással a figyelmet magára felhívó,elterelõ,az óvodai foglalkozást ezzel zavaró kisfiamnak.Azóta sokat változott,az óvónõk is dícsérik.Most az iskolaválasztással kapcsolatban kérném a tanácsát.Nem is gondoltam,hogy ez ilyen nehéz kérdés.Novembertõl eljárunk egy iskolába,amelyik heti egyszer iskolaelõkészítõ foglalkozást tart.Nem gondoltam volna,hogy végre lesz olyan foglalkozás,ahova a kisfiam örömmel fog járni,hát ide alig várja,hogy mehessen.A tanító nénit is nagyon szereti.Az iskola lényege a kis létszámú osztályok-max. 16fõ-a pozítív megerõsítés,stresszmentes légkör.Mivel valamennyi iskola februárban tartja a nyílt napokat,nem tudom összehasonlítani a többiekkel.Addig marad a honlapok olvasása és a többi szülõtõl való érdeklõdés.Természetesen eltérõek a vélemények-ahogy különbözõek vagyunk mi is,a gyerekek is-mindenkinek más az elképzelése a jó iskolával kapcsolatban.De vajon mikor teszünk jót gyemekünknek?Kell-e az "erõs iskola",mert ilyenkor még olyan a gyerekek agya,mint a szivacs,mindenre fogékonyak?Vagy jobb egy nyugodt,családias iskola?Vagy az úgymond nem készíti fel õket az élet nehézségeire?Jobb a kis létszám,mert akkor jut idõ minden gyerekre,vagy jobb a 30 feletti osztálylétszám,mert akkor megtanulnak egymáshoz alkalmazkodni?Sok-sok kérdés,nagyon kíváncsi lennék az Ön véleményére.Elõre is nagyon köszönöm!
Válasz >>>
Jo napot kivanok!En nem a szobatisztasaggal kapcsolatban szeretnek kerdezni, hanem hogy a kisfiam 5 eves, es nem akar az ovodai szerepeken reszt venni.Egesz addig nincs baj, amig nem jon el a nagy nap, addig hajlando szepen elmondani a verseket es tancolni a gyerekek es z ovonok jelenleteben, de amint meglatja a sok szulot a teremben, orditva menekul ki es sehogy sem tudjuk rabirni.MIt tegyunk? koszonom szepen
Válasz >>>
Tisztelt Ovónõ!Kisfiam a napokban töltötte be a 4 éves kort és ugynevezett vegyes csoportba jár.Ebben az ovódában nincs külön kiscsoport,középsõ és nagycsoport.Van egy nõvére is,õ 5 éves mult és ugyanabba a csoportba jár.van a csoportban egy Andriska nevezetü kisfiú,aki legalábbal egy fejjel nagyobb az én fiamnál és súlyban is jóval többet nyom.Ez a kisfiú rendszeresen veri,piszkálja a fiamat,volt rá példa hogy a szemem láttára ugrált a hátán stb.A lányom is sokszor panaszkodik,hogy András bántja Olivért(a kisfiam).Hozzá kell tennem,hogy az én fiam is eleven gyerek,de sohasem rosszindulatu.A napokban felhivott az Andriska mamája,hogy az én fiam odacsapott Andrisnak és megsérült a 30ezer forintos!!szemüvege és azonnal fizessem ki,mert ha nem perre viszi a dolgot.Szerintem a kisfiam megelégelte az állandó bántalmazást Andriska részérõl és visszavágott.Hozzáteszem a kisfiam a bántalmazások miatt nemegyszer jött haza szakadt ruhában kék-züld foltokkal,karmolásokkal stb.,de ezért én nem kértem semmilyen kártérítést.Azt szeretném kérdezni,hogy az Andris anyukája tényleg követelheti rajtam a szemüveg árát?Én milyen lépést tehetek a bántalmazások miatt?Az ovónõk sajnos kissé elfogultak Andriskávval,mert õ már legalább egy évvel több ideje jár ebbe az oviba,mint az én kisfiam és anyagiakkal is jóval le vagyunk maradva Andriska szüleitõl.Segítségét elõre is köszönöm!Tisztelettel:Krauszné Betty
Válasz >>>
Következõ 10 Óvónõ válaszol
|
|
