 |
Óvónő válaszol - Gyermeksziget
Kérdezni szeretnék
Tisztelt Doktornõ!
Lányom 6 éves lesz jövõ hónapban. Ma volt nevelési tanácsadói vizsgálat az oviban. Minden rendben vele, ügyesen oldotta meg a feladatokat, csak rettenetesen önbizalomhiányos. Minden feladat elõtt és közben negerõsítést kér, várja a biztatást, minden nehezebbnek tûnõ feladat elõtt elbizonytalanodik. Sokszor rágja és tépi a körmét, hamar sír és hamar megretten.
Mit lehetne vele csinálni? Vigyem el gyermekpszichológushoz? Mi lesz vele így az iskolában?
Válaszát elõre is köszönöm. Lívia
Válasz >>>
Kedves Óvónõ!
3 gyermek-egy 6 éves kisfiú,egy 5 és egy 2 éves kislány-anyukája vagyok.Mindhárman elég elevenek,nem lehet mellettük unatkozni.A kérdésem a legnagyobb gyermekemmel kapcsolatos,tanácstalan vagyok,hogyan oldhatnám meg a következõ problémát?Nagyon sokszor panasz van rá az óvodában.Szórakoztatja a többieket,azt élvezi,ha azok nevetnek a bohóckodásán,ezáltal elteri más gyerekek figyelmét a foglalkozásokon.Pedig értelmes kisfiú,sokszor meghökkentõ véleménnyel,gondolatokkal.A gondok nem most kezdõdtek,már az elõzõ években is jellemzõ volt,szinte már félve megyek értük az oviba.Az óvó nénik azzal nyugtattak eddig,hogy ezt majd kinövi,megkomolyodik.Most már úgy érzem,Õk sem bizakodóak.Doktor nénink egyszer azt mondta,hogy azért van benne ez a kettõsség-egyszer kenyérre lehet kenni,máskor nem lehet vele bírni-mert ikrek a horoszkópja.Próbáltuk már a külön foglalkozásokat is,az óvodai úszás alatt,amíg nem vele foglalkoztak,õ unatkozott,persze kiültetés lett a vége,ugyanígy az ovis angol foglalkozáson.Amikor elvittük korcsolyázni,nem azt csinálta,amit a többiek,külön utakon járt,elszórakoztatta saját magát.És még sorolhatnám.
Vajon mi lehet a probléma?Még több figyelmet igényel?Fogjuk keményebben?Jövõre kezdjük az iskolát,hogyan találom meg a neki megfelelõt,ahol végre megmutatja a benne rejlõ értékeket is?Kis létszámú osztály?Nagyon türelmes tanító néni?Ha rosszul választok,félek elkönyvelik rossz tanulónak,pedig nem az.
Válaszát elõre is nagyon köszönöm!
Válasz >>>
Tisztelt Óvónõ!
Kisfiam 4 éves lesz decemberben és a kakilással vannak gondjaink. Több mint egy éve (tavaly nyár elején)vettük le róla a pelust, elõször csak az udvaron(kertes házban lakunk). Nagyon tetszett neki,és 2 nap alatt a pisiléssel szobatiszta lett napközben, még véletlenül se pisilt többet be. 2 hétre rá éjszakára is levehettük a pelust, és azóta sincs gond a pisivel. Ellenben a kakival annál több. Soha nem szól ha kakilnia kell. Kifogtuk, hogy általában reggel van ingere és akkor ráültettük a bilire (abból is vettünk sok félét)és rövidebb-hosszabb idõ után produkált is, amiért megdícsértük, megnézhette, közösen beleöntöttük a wc-be, õ lehúzhatta, és mindezért nagyon boldog volt és sikerélménye volt, mindenkinek el is dicsekedte. Szeretett is bilin ülni, közben játszott a kis autóival, és sokszor le se akart szállni a bilirõl. De ellenben soha nem szólt azért sem, ha már kakilt a bilibe, mindig nekünk kellett nézegetni. És hát a tavaly nyártól már többet nem is adtuk vissza rá a pelust, a bugyijait mossuk, ha belekakilik, mert féltünk, hogy ha visszaadjuk a pelust, a pisiléssel is esetleg visszaesik.
Az idén januártól magán oviba adtuk, akkor töltötte a 3 évet (dec.30.) mert önkormányzatiba nem vették be. Ott rugalmasak voltak, nem volt baj, hogy nem szobatiszta teljesen, ott se kellett pelust viselnie. Egészen júniusig járt oviba, és ezalatt kb.80%.os sikerrel reggel kifogtuk, hogy kakilt, úgy hogy ráültettük felkelés után és 10-30 perc között kakilt(nem szólt ha kész van, mi néztük meg, mert ha megkérdeztük is soha nem tudta, vagy azt mondta, hogy kakilt, közben nem volt semmi, vagy, hogy még nem kakilt, hagyjuk még õt ülni a wc-én, és közben már kakilt), így egy fél évig úgymond békén is hagytuk a kaki üggyel, nem szidtuk meg, nem is nagyon foglalkoztunk vele, csak elmondtuk, hogy máskor szóljon, ha érzi, hogy kakilnia kell. Idõközben áttérünk a szûkítõre, és ugyanúgy folyt tovább minden, az sem zavarta meg.
A nyáron 3 hónapig nem járt oviba, utaztunk, nyaraltunk, egyre többször bekakilt, mert már reggel nem tudtuk kifogni, hogy akkor van az ingere és össze-vissza volt napközben. Mikor bekakilt a bugyiba, utána mindig ráültettük a wc-re, volt mikor kakilt, volt mikor nem, mert visszaszorongatta, és gondolom el ment az inger.
Már mindent kipróbáltunk, volt várakozás, szép szó, magyarázat, ajándék, ígéretek már mindenre ami számára nagyon érdekes, szidás és néha fenékre csapkodás is. Semmi nem használt.
Most még mindig ott tartunk, ahol több mint egy éve, talán most még rosszabb, mert már néha szerintem a wc-én ülve is visszaszorítja, mert amíg eddig minden nap 1-szer, de néha 2-szer volt széklete, most már csak 2-3 naponta sikerül kikakilnia magát, de minden nap napi 3-4 bugyit is összekakil(elég rendesen).Sajnos már aranyere is van, már több mint egy éve. Jaj, és egyáltalán nem érdekli, hogy ha be van kakilva, vígan ráül, motorozik vele, most újabban a délutáni alvásnál is bekakilt az ágyba.
Mikor látjuk rajta, hogy ingere van, hiába küldjük, kérleljük, könyörgünk, hogy most üljön a wc-re, mert látjuk, hogy most jön a kaki, akkor semmilyen módon nem hajlandó, ígérhetünk neki csillagos eget is.
Voltunk gyerekorvosnál, gyerekpszichológusnál, senki nem tudott semmi kézzelfoghatót mondani. A gyerekorvos csak annyit tudott mondani, hogy adjunk neki kúpot, ha szorulása van, a pszichológus meg, hogy türelem. Ezt eddig én is tudom.
Valami ennél kézzelfoghatóra is lenne szükségem, mert most felvették szeptember 1-tõl állami oviba, és már ott is bekakilt egy pár nap, és nem biztos, hogy sokáig fogják tûrni.
Egyébként a szellemi érettsége teljesen korának megfelelõ, nagyon jól meg lehet vele mindent beszélni, nagyon közvetlen, jókedvû, és nagyon eleven gyerek.
Kérem, ha lehet valami kézzelfogható magyarázatot és válaszát.
Köszönettel: SÉ
Válasz >>>
Tisztelt Óvónõ!
Kislányom 2 év 9 hónapos. A nyáron már majdnem teljesen megbízhatóan szobatiszta lett nappalra, legalábbis a pisire szólt, a kakával voltak problémák. Most oda jutottunk, hogy a kakára szól, viszont kb egy hete csak bepisil. Én tudom mikor kell pisilnie kb, ha ráültetem a bilire, bele is pisil, de ha rábízom a dolgot, késõn szól, a pisi egy része már a bugyiban van. Nem értem mi történt. Semmi említésre méltó nem történt. Mit tegyek? Adjak rá vissza pelenkát? 3 hónap múlva óvodába ment volna, félek, így nem fog tudni menni.
Köszönette,
Emese
Válasz >>>
Tisztelt Óvónõ!
A következõ kérdéssel fordulok Önhöz:
Kislányom 3 éves, szeptember elsején kezdte az óvodát. Bölcsõdébe 2 évig járt, az átállás teljesen zökkenõmentes volt, kivéve az alvást. A bölcsõdében az esetek 80%-ában nem aludt el, amit a gondozónõk számomra példamutató módon kezeltek. Odahívták, ölbe vették, hagyták, hogy forgolódjon, felüljön, kimenjen a mosdóba, könyvet adtak a kezébe, csendben rajzolhatott stb...Természetesen azokat a tevékenységeket engedték neki, amellyel a többieket nem zavarta. Õ és mi is megszoktuk ezt a hozzáállást. Az óvodába 1 hete jár, de a legfontosabb közölnivaló a gyermekrõl az, hogy nem alszik, forgolódik, sóhajtozik, amivel szerintük zavarja társait. A kérdésem, ha egy bölcsõdében lehet kezelni ezt a problémát, az óvodában évtizedek óta miért nem. Úgy gondolom, ez nem tárgyi és személyi feltétel, hanem tolerancia kérdése. Ha valaki elhivatott óvónõ, és valóban a gyerekek egyéni érdekeit tartja szem elõtt, tudok rá példát, akkor igen is meg lehet oldani ezt a "problémát." Meggyõzõdésem, hogy ha az óvónõk (tisztelet a kivételeknek) nem a saját kényelmüket helyeznék elõtérbe, akkor ezt a kezelhetõ problémát nem tragédiának tüntetnék fel. Az óvónõ a következõ mondattal fodult a gyerehez: Meg se moccanhatsz. Felháborítónak tartom, hogy a bölcsõdében fel sem merült problémaként a gyerek nem alvása, azt itt az óvdában tragédiaként élik meg. Végezetül egy kérdésem maradt: Hol van az óvoda és a bölcsõde egymásra épülése, amit olyannyira hirdetnek az óvodai nevelési programban? Tisztlettel: G. Ildikó
Válasz >>>
Kedves Óvónõ!
Kislányom 4 éves, középsõ csoportos.
Nagyon aktív, beszédes, eleven, öntudatos csaj. Mindenrõl van véleménye, jól eltud beszlgetni mindenkivel. Felnõttek között nagyon jól érzi magát, idegen környezetben, új emberekkel is egybõl feltalálja magát. Nem ücsrgõs típus, inkább mindig tesz-vesz.
Azonban az óvodában nem hajlandó a gyerekekkel játszani, csendesen vigyáz az óvónénikre egésznap. Ez volt jellemzõ az elõzõ évben is. Furcsa, mert én azt gondoltam, hogy õ majd olyan irányítós típus lesz a gyerekek között. Ha hozzánk jön gyerek vagy mi megyünk vhová játszani, akkor nagyon jól elvan, játszik, irányit, csacsog.
Sajnálom, mert nagyon rossz lehet neki az oviban egésznap ülni,amikor õ nem ilyen. Nem tudom, hogy mit tehetnék. Kicsit mérges vagyok az óvónénikre is, hogy egy ilyen gyereket nem tudnak belevinni a közösségbe. Mit tudok tenni?
Várom szíves tanácsát.
Válasz >>>
Kedves Óvónõ!
Nagyobbik lányom nov. végén lesz 4 éves, és 2 napja kezdtük meg az óvodai beszoktatást. Elsõ nap vele voltam egész nap, mert nem akart elengedni, állandóan sírt és könyörgött. Altatásnál nagy sírás volt, nekem kellett elaltatni. Másnap már a reggeli után haza akartak küldeni az óvónõk, hogy ne legyek szem elõtt. Azt akarták, hogy suttyomban osonjak el, cserbenhagyva a gyereket, aki állandóan keresett, amint kikerültem a látószögébõl, de én erre nem voltam hajlandó. Miután elköszöntem tõle, keservesen sírni kezdett és csak úgy tudtam eljönni, hogy erõvel lefogták a toporzékoló gyereket. 3 órán keresztül sírt a gyerek, kint ücsörgött egy padon magába zárkózva az udvaron, amikor a többiek kint játszottak,az ebédet is visszautasította, de a kimerüléstõl simán elaludt altatáskor. Ez normális dolog, hogy a gyereket 1 nap alatt kell beszoktatni és a szülõt elküldeni? A gyerek lefogása is helyénvaló, v. ezzel megutáltatják vele az ovit? Persze, másnap nem akar oviba menni... Én elvileg még egy évig itthon vagyok a kétévessel. Nem jobb, ha kiveszem a gyereket és a kicsivel együtt küldöm õket oviba egy év múlva? Nagyon szeretik egymást és legalább nem lenne egyedül egyik sem egy új közösségben. V. ez a beszoktatási probléma csak pillanatnyi állapot és javul a helyzet?
Elõre is köszönöm szíves válaszát!
Tisztelettel,
Tímea
Válasz >>>
jó napot
kisfiam hétfõn kezdte az ovit ekkor még örömmel ott is hagytam egy kis idõre de nem ön szántamtól.
kedden már egész délelõtt sírt de nem is csodálom maga szerint ez normális ,hogy ahogy beviszem a gyereket az oviba már küldenek is el az ovonõk ,rám csukják az ajtót!mindjárt az elsõ héten,napon, holott én azt szeretem volna,hogy szép fokozatosan menjen a dolog hiszen errõl szól a beszoktatás.késõbb csak roszabb lehet?mindig is anyás volt.ez az ovi nekem is nagyon nehéz
Válasz >>>
Kedves Óvónõ! Kisfiam januárban volt 3 éves, tavaly nyáron 2 és fél évesen szobatiszta lett, szinte egyik napról a másikra, ugyan alváshoz még kellett pelus, de õsszel már ahhoz sem. Bölcsibe került ekkor, eleinte még nem volt semmi gond, megszületett a kistestvére és ezután idõnként alváskor bepisilt. Néha éjszaka is, a Gondozónénik azt mondták, biztosan a kistestvér érkezése miatt van ez. Bölcsibe egyébként szeretett járni.Sajnos ez késõbb sem sokat változott, igaz éjszakánként sokszor száraz volt, de napközben alváskor sokszor bepisilt. június 10-én befejezte a Bölcsit, néhány hét alatt visszaállt, egyáltalán nem volt gond vele több, mint egy hónapig. Nemsokára kezdjük az óvodát, mióta szóba került, hogy hamarosan menni fog, azóta ismét a napközbeni alváskor bepisil. A héten öt napközbeni alvásból háromszor bepisilt, egyszer pedig nem aludt. Gondolom nem is akarat elaludni, mert félt a bepisiléstõl. Éjszaka már hónapok óta száraz. Õ azt mondja, amikor pisis, hogy nem pisis, csak megizzadt, vagy nagyon mélyen aludt. Egyébként soha nem szidjuk meg érte, télen, tavasszal matricát ragasztottunk a száraz napokon. Várom mielõbbi válaszát! Köszönettel: Ildikó
Válasz >>>
Jó napot kívánok.
Az én kisfiam 5 éves már két éve ovodába jár.az elsõ évben reggelente sírt amikor ott hagytam az oviban. a második évben ez hála az égnek elmaradt.de sajnos azt mondta az ovónõ hogy nagyon rossz a magaviselete.Én utána érdeklõdtem az ovodában minden ott dolgozot megkérdeztem, azt mondták hogy szerintük semmi baj nincs a kisfiuval,sõt nagyon is segítõkész,és talpraesett gyerek, csak sajnos az ovónõjének már nincs annyi ideje rá, mint az elsõ évben és nem tud vele úgy foglalkozni mint akkor. Nagyon magára kapatta, és mivel egyre több a foglalkozások száma már nem jut annyi ideje a többi gyerek mellett az ennyémre is.van úgy hogy ha nem figyel rá az ovónõ akkor csinál valami olyat hogy ráfigyeljen. A kisfiú felnõttek között nõtt fel, nincs testvére.Mindenhová vittük magunkkal és igy õ volt a központban. nincs elkényeztetve. ha kérünk tõle valamit megcsinálja.Nagyon jó memóriája van,mindent megjegyez és el is tudja mondani, egyedül a rajzolással vannak gondjai,de idén nyáron már õ egyedül is leült az asztalhoz rajzolni.
kérem írja meg, hogy mi rontottunk-e el valamit, vagy tényleg az ovónõ hibája, hogy ilyen lett bent a gyermek.
Válasz >>>
Következõ 10 Óvónõ válaszol
|
|
