 |
Óvónő válaszol - Gyermeksziget
Kérdezni szeretnék
Kedves Óvónõ!
Kisfiam júliusban lesz 3 éves. 1 hónapja próbálkozunk a szobatisztasággal. Ügyesen szól ha pisilnie kell. Délutánra ágytiszta. Már éjszakára is levettük a pelenkát (mondjuk ott még sokszor elõfordul baleset). A problémám nekem is a kakival kapcsolatos. Soha nem szól, hogy kakilnia kell. Minden egyes alkalommal a bugyijába végzi a dolgát. Mitévõ legyek? Augusztus közepétõl megkezdõdik a beszokatás és ha nem teljesen szobatiszta a gyernek akkor nem járhat óvodába. A problémámat az is nehezíti, hogy 3 hetet távol leszünk. Az utazásokra, kirándulásokra, éjszakákra pedig kényelmi szempontok miatt vissza kellene rá adnom a plenekát. Mit tanácsol, hogyan vegyem rá, hogy a nagydolgát a wc-be, bilibe végezze? Mit tegyek a nyaralások alatt, visszadajam rá a pelenkát? Nem zavarom össze vele?
köszönettel: O. Brigitta
Válasz >>>
Kedves Óvónõ!
Kisfiam augusztusban lesz 2 éves. Kb. 1 hónapja hadakozunk vele a pelenkával, mert le akarja venni napközben. Ha alvásról van szó akkor megengedi feltenni. 1 hete a nagy melegre való tekintettel( nagyon melegkiütéses is volt a kis feneke)nem adtunk rá pelenkát. Elég sokszor bepisilt, kaki is bement a kisgatyába. Két napja már a reggeli pelenka teljesen száraz. Tegnap már sikerült kakilni a bilibe, meg pisilni a szabadba(nem kisgatyába). Ma reggel meg belepisilt a bilibe. Sokan mondják, hogy mit erõltetem, még pici.
Egyik nap egész délelõtt odavoltunk pelenka nélkül és nem pisilt be csak itthon pisilt. Szerintem már kezd megérni a dologra. Kérném a tanácsát, hogy folytassuk-e így, vagy ha úgy látom adjam vissza rá a pelenkát. Sokan mondták, ha egyszer leveszem róla ne adjam vissza, mert csak összekavarom.
Elõre is köszönöm!
Heni
Válasz >>>
Kedves Óvónõ!
Három és fél éves kislányom kb. egy éve teljesen szobatiszta és az éjszakákkal sincsenek gondok már legalább fél éve.Mégis van egy vissza-vissza térõ probléma. Vannak napok,amikor visszatartja a székletét akár napokig is és nem lehet semmivel rávenni, hogy ne tegye.Régebben ezzel kapcsolatban komolyabb problémánk volt,de lassan-lassan rendezõdni látszott a dolog. Mégis aggaszt amikor újra (még ha csak átmenetileg is)elõjön a régi probléma.Más fél éve jár bölcsibe,nagyon szereti,de ott a pelenka lekerülése óta csak egyszer kakilt a vécébe.Néha besikerült a bugyiba,amikor már nem tudta tartani,de ez ritkán fordult elõ,inkább haza hozza.Õsszel kezdi az ovit, és attól félek,hogy az új változás hatására talán megint komolyabbra fordulhat ez a gond.Mit tehetnék,hogy még a nyáron rendezõdjön minden és nyugodt ,feszültség mentes legyen számára az új helyzet?Köszönettel:L.Éva
Válasz >>>
Kedves Ovónõ!
Ikergyermekeim 5 évesek (Máté és Peti), kiskoruktól egyforma szeretetet és nevelést kaptak, mégis nagyon különbözõek. Persze minden ember más és más, de a neveltetésen is sok múlik állítólag... Itthon vagyok a fiúkkal, szinte egész nap velük foglalkozom születésüktõl. Máté nyugodt, barátságos kisfiú, Peti egy kis eleven rosszcsont. A gond csak az, hogy iskola elõtt elkezdtek oviba járni és Peti a gyerekközösségbe nem képes beilleszkedni. Verekszik, kötekedik, nincs nap, hogy az ovónéni, ne borulna ki a viselkedése miatt. Újabban már a tesójával is verekszik és nekem is visszabeszél. Próbáltam szép szóval megbeszélni miért csinálja, de semmi értelme nem volt, másnap kezdte elõlrõl. De az igazi gondok csak most jönnek, egyik nap az apukájuk ment értük az oviba és persze az ovónéni zúdította rá, hogy Peti ezt csinálta azt csinálta, miért nem lehet ezt a gyereket megnevelni, mindent ráhagynak azért ilyen. Onnantól kezdve a férjem "átvette" a gyerekek nevelését. Petit állandóan bünteti, nem nézhet tv-t, sarokba állítja, bezárja a szobájába. Ennek általában az a vége, hogy Peti dühkitörést kap, rugdossa a falat, az ajtót, két perc alatt lilára sírja magát. Néhányszor már el is verte a fenekét, amit én nagyon ellenzek. Egy-egy ilyen cirkusz után Máté is kiborul, nem is érti az egészet, szinte az apjára mérges amiért bántja Petit. A férjem szerint muszály keménynek lennie a gyerekkel, ha egyszer egy pedagógus is így látja, mert mi lesz vele a suliban, ha idõben nem neveli meg. Engem hibáztat, hogy csak kényeztettem a gyereket és mindent ráhagytam. Az hogy szeretettel neveltem õket, még nem kényeztetés, és egyébként akkor Máté miért nem lett ilyen. Ez természetfüggõ dolog, lehet, hogy hibáztam, lehet, hogy Petivel határozottabbnak kellett volna lennem.. Nem tudom.Félek meddig fajulnak még el itthon a dolgok. A párommal is egyre többet vitázunk (gyereknevelés ügyben). Egyre szigorúbb a gyerekkel, amikor nincs itthon egész másként viselkedik, mint amikor itthon van az apja. Fél tõle már és ez nagyon nem jó. Hiába mondom a páromnak, azt mondja az csak jó ha tart valakitõl. Elõször játékmegvonás, aztán szobafogság, most verés, aztán nagyobb verés, ha ez így megy tovább nem tudok tovább a férjemmel együtt élni. Megszakad a szívem, ha bántja Petit, akármennyire nagy butaságot csinál is. Mit tehetnék? Hogyan hozzam rendbe a családunk életét? Mi válthatta ki Petibõl ezt a viselkedést? Nagyon várom válaszát.
Válasz >>>
Kedves Óvónõ!
Nagyon aggodon mivel a kisfiam már 4 és fél éves és kakilni csak pelenkába hajlando.Ha nem adok rá pelust amikor kéri akkor képes vissza tartani vagy amikor már nagyon kell neki,akkor könyörög a pelusért.Nem tudom,hogy mi tévõ legyek és ebben szeretném a tanácsát kérni.
Volt aki azt tanácsolta,hogy vigyem pszichologikushoz.Várom válaszát.
Köszönettel:Móni
Válasz >>>
Kedves Óvónõ!
Kisfiam májusban volt 2 éves.Néhány hete kezdtünk el próbálkozni a bilivel.Kicsivel korábban már kétszer is elõfordult, hogy magától kérte a bilit és belepisilt.Márciusban született meg a testvére.Most ott tartunk, hogy próbálom rávenni,hogy pelus nélkül legyen napközben, de egy idõ után kéri a pelust.Amikor nincs rajta, magától ráül a bilire többször is,sikerült már pisilnie és egyszer kakilnia is bele, megdicsértük, örültünk neki.Elõfordult, hogy 7:1 arányban zártuk a napot, 8 pisilésbõl csak egy ment a bilibe, a többi oda, ahol éppen volt a lakásban.Szól, amikor kakil, de hiába mondom neki, hogy csücsüljön a bilire, nem akar.Nem tudom, mit tegyek,legyek határozottabb, vagy várjunk még egy kicsit, ne erõltessem?Talán még nem érett benne az igény arra, hgy megszabaduljon a pelustól? Vagy egyszerûen csak lusta és kényelmesebb neki, ha nem kell odafigyelnie?
Tanácsát elõre is köszönöm!
Mónika
Válasz >>>
Tisztelt Óvónõ!
Kislányom (6 éves múlt, idén már iskolába megy) bal kézzel rajzol, "ír" és eszik. Egyéb esetekben a jobb kezét használja. A problémát az okozza, hogy az édesanyám, aki sok idõt tölt a gyerekkel, rá akarja szoktatni a jobbkezes írásra. Szerinte a balkezes írás csak egy rossz szokás, és én vagyok a hibás, hogy ezt hagyom. A balkezesség állandó vita forrása köztünk, illetve ami a nagyobb baj, a lányom és az anyám között is. A gyerek most már tudatosan balkezes, ha véletlenül a jobb oldalra teszem a kanalat, rámszól: Anya, én balkezes vagyok.Hogyan lehetne édesanyámat meggyõzni, hogy helytelenül cselekszik? Én már kifogytam az érvekbõl. Mit tanácsol, mi lenne a helyes ebben az esetben?
Válaszát elõre is köszönöm: G. Gabriella
Válasz >>>
Kedves Óvónõ!
Nagyon örülök, hogy rátaláltam erre az oldalra, mert rengeteget segített már a kisfiam nevelésével kapcsolatosan. Jelenleg a szobatisztasággal kapcsolatosan merült fel gondom, ugyanis a kisfiam nappal wc-be pisil több mint 1 hónapja, azonban a kakihoz pelust kér. Olvastam az ezzel kapcsolatos válaszait és próbálkozunk. Ám míg a bugyi elõtt rendszeresen volt mindennap széklete,ahogy elkezdtük a próbálkozást elõször csak 2 naponta, majd 3 naponta kakilt. Most ott tartunk, hogy a 3. napon már nagyon fájlalja a hasát, sõt a minap reggel 3-szor hányt is. Adtunk neki glicerines kúpot, eztán kakilt és jól lett. Nagyon változatosan eszik, bölcsis, ott is azt mondják, hogy jól eszik, sok fõzeléket. Nem tudom, hogy mit csináljak, hogy visszaálljon a napi kakilás. Egyébként a bölcsiben sosem kakilt, csak itthon. Érdemes rá adni továbbra is a pelust? Vagy vigyük el kivizsgálásra? Jövõ hónapban lesz 3 éves és szeptembertõl oviba készülnénk. Segítségét elõre is nagyon köszönöm! Zsófi
Válasz >>>
Kedves Óvónõ/Pszichológus!
Másfél éves kislányom rendkívül félõs. Fél a felnõttektõl és a gyermekeket sem szereti a kis auráján belülre. Sokszor ha belépünk idegen helyre, bankba, más lakásába, boltba és valaki szól hozzá v rámosolyog, erõs sírásban tör ki. Sajnos ennek komoly alapja lehet, hogy egyévesen átesett egy altatásos mûtéten és azt megelõzõen több vérvételen, ami szerintem hatalmas trauma lehetett és a mai napig benne él. Nagyon anyás, igaz sokat van velem de eljárunk felnõttek közé, játszótérre is. Hogyan próbáljam meg bátorítani? Mert érdeklõdve néz másokat, de ha "helyzet van", azonnal pánik és sírás. Bízom jótanácsában.
Üdvözlettel Janzsó Katalin
Válasz >>>
Kedves Óvónõ!
A gondom a következõ kislányom 2002. augusztus 10. napján tölti be a hatodik életévét, tudom, hogy nem iskolaköteles, de a fejlettségi szintje alapján én alkalmasnak látnám az iskola kezdésre. A kislány ugyan még öt éves, de rengeteg foglalkozik az iskola gondolatával, otthon iskolásat játszik, feladatokat old meg, rendkívül jó képességekkel rendelkezik, de sokan lebeszélnek, mondván had maradjon még az óviba, hiszen rá ér még tanulni. A másik nagy gondom, hogy éppen ezért, mert, hogy év vesztes most szeptembertõl másik csoportba kerül, új óvónénihez, és a játszótársai nagy része is el kerül mellõle, mivel õk már jövõre iskolába mennek. Kérdésem mennyire erõltessem az óvódában az iskolaérettség kimondását egy évvel az iskolakötelezettség betöltése elõtt. Elég e a hat éves kor betöltése az iskola kezdéshez, régen ilyen gond nem volt, aki betöltötte a hatodik életévét mehetett szeptemberben iskolába én is így kezdtem, mégis jó tanuló voltam.
Válasz >>>
Következõ 10 Óvónõ válaszol
|
|
