Kislányom 1 hónap múlva 3 éves lesz, oviba készülünk, de a szobatisztasággal nagy gondban vagyunk. A nyáron próbálkoztunk egyfolytában. A gond az, hogy ugyan pisil, kakil bilibe, fűbe is, de csak akkor, ha mi szólunk neki. Szó nélkül jön, és ha kell neki, elvégzi a dolgot, örül neki, mint ahogy mi is. De ő nem szól, ha nem figyelünk bepisil, bekakil, és ez szerintem nem nevezhető szobatisztaságnak. Nem ő jelez, illetve néha ha már besikerült, akkor szól, és még pisil kicsit. Mintha nem érezné, olyan érzésem van. A legszomorúbb, hogy nem is zavarja, hogy pisis, kakis a bugyija. Még annyit megjegyeznék, hogy nagyon el tud mélyülni a játékban, sokszor nem is hallja, hogy szólok hozzá. Tulajdonképpen a pelustól való megválást nem is ő sürgette, inkább én. Mindig figyeltem, mikor nyúlkál a punija felé. Lehet ez volt a gond? Ha a pelust visszavesszük, nem zavarja, sőt dicsekszik vele. Mit csináljak? A nővérénél nem volt ilyen gond, 2 évesen gyönyörűen magától szobatiszta lett. Lehet szervi probléma van? Vagy csak lusta? Már nem tudok mire gondolni. Soha nem kapott ki emiatt, kényelmes a bilije, wc ülőkével is próbálkoztunk. Kérem adjon tanácsot, mi lehet a baj?
Elnézést kérek, az előző kérdéshez ( 1 hónap múlva lesz 3 éves a kislány) annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy ha játszik, és akkor vinném pisilni, azt mondja: Most nem megyek, most játszok. Vagy éppen amit csinál. Nem hajlandó megszakítani azt a vmit, amit éppen csinál. És elfelejtettem elköszönni, elnézést. Köszönöm előre is a válaszát, Tímea
Válasz:
Kedves Tímea!
Elsőként természetesen érdemes kivizsgáltatni, hogy nem szervi probléma áll-e a háttérben. Amennyiben ennek a lehetőségét kizárták, (gyanítom, hogy nem ez lehet a baj forrása), akkor érdemes végiggondolni, hogy nevelési vonatkozásban mit lehet tenni. A válasz, úgy vélem, benne van levelében: gyermeke nagyon elmélyülten képes játszani, mely során nem szereti, ha „felesleges macerával” (t.i. pisilés, kakilás) zaklatják. Ne aggódjon, ezzel nagyon sok gyermek így van! Nem olyan nagy baj, ha eleinte csak felnőtt felszólítására megy bilizni, nyugtassa az a tudat, hogy kezdetben az oviban is „állandó napirendi pontként” szerepel a vécézés. Egy idő múlva aztán képessé válik a gyermek arra is, hogy magától érezze, hogy mikor kell kimennie, ám ez csak folyamatosan alakul ki. Óvodakezdéskor feltétlenül kérje a pedagógusok aktív segítségét az ügyben (t.i. hogy gyakran és folyamatosan küldjék vécére a kislányt), akik minden bizonnyal szívesen támogatják majd kislányát szeretetteljes figyelmességükkel.
