Kedves Óvónő!
3,5 éves kisfiammal kapcsolatosan szeretném a tanácsát kérni. Szeptember óta óvodás. Éjszaka még használ pelenkát. Nappal a pisilést elvégzi wc-be,bilibe, itthon és az óvodába is, de kakilni még mindig csak pelenkába akar. Azt gondoltam, az óvodába járás majd megoldja a problémát, de ő csak miután hazajött délután kéri a pelust (hétvégén is), aztán félreáll egy nyugodt helyre és ha kész, azonnal szól, hogy cseréljük ki. Észrevettem, hogy pisilésnél is egy kicsit tart a wc-től. Néha igényli, hogy megerősítésként ott álljunk mögötte. De kakilni még bilibe sem akar. A wc-re ülésszükítőt is vettünk (üldögél is rajta), beszélgettünk a csatorna útjáról is.De hiába! Ön szerint mit tehetnénk még azért, hogy elhagyhassunk nappalra a pelust.
Segitségét előre is köszönöm!
Tündi
Válasz:
Kedves Tündi!
Nagyon sok hasonló problémával kapcsolatban keresnek fel kétségbeesett szülők, korábbi, ilyen témájú válaszaimban számtalan játékos megoldási módot talál kérdésére . Gyakori, hogy a gyermekek valamilyen okból félnek, tartanak a tátongó mélységű Wc-től, a bilibe kakilásnál pedig sokszor a széklet naturális látványa riasztja meg őket. Javaslom, hogy a WC elfogadtatását, megszerettetését próbálja minél lazábban, természetesebben kezelni. Nem kell részletekbe menőkig elemezni a félelmetes, végtelen és sötét csatorna útjait, mert elképzelhető, hogy ezzel éppen az ellenkező hatást érjük el, és a gyermek megrémül. Helyette: " - Nézd, most lehúzzuk a pisit és a kakit, hogy szép, tiszta legyen a WC és ne legyen büdi. ... - Hová megy a pisi? - A víz leviszi úgy, mint a csap vizét, mikor kezet mosunk." ... Egy szóval, próbáljunk elvonatkoztatni attól, hogy mi van a WC kagylón túl, mert a gyermek élénk fantáziája talán sokkal több rémisztő dolgot képzel bele, mint kellene.
A kaki látványának elfogadtatására, mint már levelem elején említettem, több játékos megoldási módot javasolok korábbi válaszaimban (pl: só-liszt gyurma kaki a biliben ...stb.), érdemes ezeket átolvasni.
