Piroska 2,5 éves kisfia csöndes, de kitartó éhezéssel tiltakozik a bölcsõdei élet ellen. Míg korábban otthon bepótolta a kimaradt bölcsõdei étkezést, most már otthon sem akar enni.
Olyan problémával fordúlnék Önhöz, mellyel még nem találkoztam és egyenlõre nem is tudnak segíteni benne.
A kisfiam 2,5 éves és szeptemberben elkezdte a bölcsibe járást. A beszoktatás az étkezés kivételével zavartalanúl történt. Egy könnycseppet sem hullatot! A kisfiam nagyon jól beilleszkedett, a gondozó néni szerint kedves, segítõkész a kissebb gyerekeknek, le tudja kötni magát a játékokkal és a mondókákat is szépen megtanúlja rövid idõ alatt. Tehát ezzel a résszel semi probléma nem volt. Az étkezés az egyetlen sarkalatos pont számára. Teljes mértékben elutasítja azt, hogy valamit is megkóstóljon. A reggelire, ebédre és uzsonnára felszolgált ételeket elutasítja annyira, hogy az asztalhoz sem hajlandó oda ülni. Míg a többi gyerek szépen falatozik az én fiam a szõnyegen játszik. Egyedûl a tízóraira kínált gyümölcslét fogadja el, de azt 3-4 pohárral is iszik. Amikor érte megyek azonnal azzal fogad, hogy soha nem eszek a bölcsiben ez kb.15.30 körül van és gyakorlatilag addíg étlen és szomjan van a gyerek. Otthon pedig mikor haz érünk degeszre eszi magát, de már ez sem jellemzõ mert már otthon sem akar enni.
Várom válaszát és tanácsát mit lehetne ebben a helyzetben másképpen csinálni!
Köszönettel:Piroska.
Válasz:
Kedves Piroska!
Gyermeke részérõl ez egyfajta néma tiltakozás a bölcsõde ellen. Mint írja, a folyamat kezd veszélyes irányt venni: azaz már otthon sem kívánja annyira az ételt. Mivel ilyen idõs gyermeknek még rendkívül nagy szüksége lenne az édesanyja közelségére (ezért harcol az "éhség sztrájkkal"), így ha teheti, javaslom, függessze fel a bölcsõdét míg kisfia lelki egyensúlya helyre nem billen. Hasznosabb lenne a 3. életév betöltését követõen rögtön óvodában folytatni a közösségi életet.
