... vallott õszintén érzéseirõl Reni, akinek 3 éves kisfia novemberben kezdi el az óvodát. Az anyuka igyekszik palástolni szorongását gyermeke elõtt, ám a félelmek attól még ott motoszkálnak benne. Vajon jó lesz kisfiának az óvoda? Vagy mégsem?
Tisztelt Óvonõk!
Az után érdeklõdnék, hogy én magam nagyon félek az óvodától! A kisfiam novemberben lesz 3 éves, úgy érzem , hogy nem kellene még neki menni, de a másik részrõl pedig azt érzem, hogy jó lesz neki...olyan helyen lakunk ahol nincsenek gyerekek így csak akkor tud gyerekekkel játszani ha játszóra megyünk, de akkor meg olyan örömtelien játszik a kis pajtásokkal.Beszélgetni szoktunk az oviról, de azt mondja nagyon sokszor, hogy nem megy, nem játszik majd a babákkal...félek hogy így is áll majd hozzá! Mivel bíztathatom? A másik a beszoktatás. Nagyon félek attól hogy sírni fog! Nem szeretném, de sehol nem marad meg nélkülem, sem a férjemmel, sem a szüleimmel! Nagyon félek elkezdeni is majd 25-én az egészet! Igyekszem palástolni félelmeim, hogy ne vegye át õket, ezért is kérek tanácsot. Meg attól még óvoda érett, hogy a pulcsiját és a pólóját nem tudja levenni, meg a cipõjét fel-le? Azon kivûl öltözik, a többit próbálgatjuk szépen, nyugodtan! Köszönöm elõre is segítségét! Reni
Válasz:
Kedves Reni!
Úgy érzem, Önt jobban meg fogja viselni gyermeke óvoda kezdése, mint magát a fiúcskát. :)
Javaslom, ne aggódjon feleslegesen, próbáljon megnyugodni és önmagában is elfogadni, hogy gyermeke életében szükségszerûen új szakasz kezdõdik: az óvodáskor. Olyan ez, mint a szoptatás utáni leválasztás, sokszor megkönnyezi az édesanya, hiszen az eddig oly szoros szimbiózis hirtelen megszakad. Az életkori szakaszokat az élet természetes rendjeként kell felfogni. Azzal teszünk jót gyermekünknek, ha hagyjuk, hogy megtegye elsõ, önálló lépéseit az élet útján, hagyjuk, hogy elkezdjen önállóan (de természetesen nem egyedül) kibontakozni. Természetes, hogy egy 3 éves kisgyermeknek még szüksége van a felnõtt támogatására, segítségére, így normális dolog, hogy önálló öltözés, teljes önkiszolgálás még nem várható el tõle. Biztos vagyok benne, hogy az óvó nénik és a dadusok a legnagyobb természetességgel fogják segíteni az Ön kisfiát is.
A beszoktatás megkönnyítésében sokat segíthet, ha több alkalommal is ellátogatnak kisfia leendõ csoportjába, természetesen az óvónõkkel való elõzetes egyeztetés után. Ott jó elõre megismerkedhet, megbarátkozhat az új környezettel, gyerekekkel, felnõttekkel anélkül a kötelezettség nélkül, hogy ott kellene maradnia.
Beszélgessenek, játsszanak sokat „óvodásat“, ami szintén kiváló érzelmi motiváció lehet az óvodakezdéshez.
Fentieken túl javaslom még, elõzetesen beszélgessen el a leendõ óvó nénikkel, kérje együttmûködésüket a fokozatos, kíméletes beszoktatáshoz.
