Levélírónkat kissé bántja, hogy míg más gyerek szinte repül szüleihez, mikor megjönnek érte, az õ csemetéje tiltakozik a hazamenetel ellen.
Kedves szakértõ! A következõ kérdésben szeretném a véleményét kérni:
a gyermekem most kezdte az óvodát szeptemberben. A köv. hónapban tölti a 4. évét. Mindíg önállóságra neveltem, de attól tartok talán ez a kötõdés rovására ment. Egyedül nevelem õt, s sajnos a közeli családtagokat is ritkán látja, mert más országokban tartózkodnak néha hónapokig. Nálunk az óvodai beszoktatás látszólag nagyon simán megy. Reggel berepül a terembe, sõt, ebéd után haza sem akar jönni. Normális ez? Minden gyerek csillogó szemmel rohan szülei karjába, de õ mikor meglát engem, szó szerint elrohan tõlem. Tudom, hogy igazán nyitott természetû, közöséggi jellem - de belefér ebbe hogy így elutasítson? Délután, mikor kipihente magát már bújós, puszilgat (talán többet is mint eddig). Lehet, hogy a gyors beilleszkedés csak látszat? Talán így fejezi ki, hogy dühös rám amiért ott marad "egyedül"? Vagy igazán nem jól csináltam valamit, s az anya-gyerek kötõdés körül kell körülnéznem? Ha jól tudom ennek hiányában már nem sokat tehetnék... a korából adódóan. Remélem válaszával segít megfejteni ezt a számomra igen furcsa helyzetet.
Válasz:
Kedves Levélíró!
Ne aggódjon, igazán nincs miért! Soraiból ítélve gyermeke nyílt, talpraesett csemete, aki ki akarja élvezni az óvoda csodáját az elsõ perctõl az utolsóig. Jól érzi magát, ennek csak örülni lehet.
Jómagam is nem egyszer találkoztam már hasonló esettel, amikor egyik-másik kis óvodásom annyira jól érezte magát az oviban, hogy hangosan tiltakozott, amikor az anyukája érte jött. Ez nem szégyellni való dolog, nem Ön ellen szól, hanem az óvoda mellett. A kettõ nem ugyanaz!
Sok szülõ egyébként úgy oldja meg ezt a problémát, hogy mikor gyermeke hazaküldi, úgy tesz, mintha valóban el akarna menni. Ilyenkor aztán észbe kapnak a csemeték, és rájönnek, hogy holnap is van nap, amikor ismét lehet jönni. Én a magam részérõl ezt el is szoktam magyarázni kis neveltjeimnek, hasznos lehet, ha gyermeke óvónõje is így tesz.
Összefoglalván: ne aggódjon a jelenlegi helyzet miatt, inkább örüljön, hogy ilyen talpraesett, közösségi emberke a gyermeke.
