Nagy szívfájdalma Levélírónknak, hogy kiscsoportos korú kisfia a mai napig nem szokott be az óvodába. Nem szeret oda járni, mert mint mondja: ott senki sem barátkozik vele. Mit lehet tenni?
Kedves Óvónõ !
Kisfiam szeptemberben kezdte az óvodát és még mindíg nem szokott be. Vegyes óvodai csoportba jár, valamint többnyire testvér gyerekek járnak oda. Két új gyereket vettek fel, az Én kisfiam az egyik (a másik kisfiú még nem alszik ott). Kisfiam elven, cserfes, míg az óvonõk szerint egy csendes kisfiú és "még mindíg nem jött meg a hangja". Az egyik óvónõhöz ragaszkodik, amelyik megvigasztalja, ha sír. Nem akar járni, már az esti fürdésnél sír, valamint reggel és természetesen az óvodába is amikor ott hagyom. Állítólag napközben már nem. Próbálom bíztatni, hogy barátkozzon a gyerekekkel, de a kisfiam azt mondja, hogy nem akarnak vele játszani, elküldik, hogy ne menjen oda. Szóval folyton elutasításba ütközik. A kisfiam egyértelmûen azt mondja, hogy azért nem szeret járni, mert nem barátkozik vele senki. Szülõket nem ismerem, akit ismerek arra a kisfiam azt mondta, hogy nem akar vele barátkozni, mert verekedõs. Nagyon szeretném ha az Én kisfiam is boldogan menne az óvodába. Mit tegyek ?
Válasz:
Kedves Levélíró!
Két dolgot tehet: egyrészt egy fogadó órán ossza meg a problémát gyermeke óvónõivel, s kérje segítõ együttmûködésüket annak megoldásában. Kérdezzen rá, õk hogyan, milyen módon, milyen játékokkal igyekeznek az új gyermekek beilleszkedését, többiekkel való megismerkedését, barátkozását elõsegíteni. Ha felhívja figyelmüket erre a gondra, valószínûleg még aktívabban közremûködnek majd a probléma megoldásában.
Másrészt azzal is segítheti a baráti kapcsolatok kialakulását, ha néhány csoporttársat meghívnak magukhoz egyszer-egyszer egy játszódélutánra. Ilyen körülmények között sokkal oldottabb légkörben barátkozhatnak egymással a kicsik, s a csoporttársak nyitottabbak lesznek kis vendéglátójuk felé.
Sok siket kívánok!
