Ezeket tapasztalta 4 éves, igen zárkózott kislányánál az édesanyja. A gyermek csak akkor burkolózik hallgatásba, ha az óvodában van, körmét is csak az óvodai idõszak alatt rágja. Elhúzódó beszoktatás sajátos jeleirõl van szó? Vagy konkrét félelmek állnak a háttérben?
Kedves Óvónõ!
A kislányom 4 éves. Már második éve óvodás.A problémánk, hogy nagyon visszahúzódó kislány. (Én is ilyen voltam...) Beszélni már elég szépen beszél, de szinte csak itthon. Minden reggel úgy megyünk az oviba, hogy majd köszönünk,de nem... pedig szereti az ott dolgozókat, mindkét óvónénit szereti, óvodába is szeret járni. Aztán ha kérdezik, akkor se nagyon beszélget, esetleg bólogat, hogy igen-nem. Közös játékokban szívesen részt vesz, 1-2 gyerekekkel van jobb viszonyban, velük beszélget... Az oviban tipikus jó kislány, azt csinálja, amit mondanak, itthon eltelik kb. fél óra ahogy hazaérünk az oviból és "elmegy az esze"... gondolom az egész napos felgyülemlett stressz...
A körmét rágja (nyári szünetben nem rágta), most legújabban a száját is rágja.
Tudnék neki segíteni valahogy, hogy kicsit oldottabb legyen?
Köszönettel:Egy kislány anyukája
Válasz:
Kedves Anyuka!
A körömrágás nagy valószínûséggel szorongást jelez, ugyanígy a makacs hallgatás is. Nem kizárt, hogy a háttérben egy hosszú ideje elhúzódó, lassan oldódó beszoktatási nehézség áll, ám az sem kizárt, hogy konkrét oka van a félelmének (t.i: bizonyos személytõl vagy dologtól fél) Beszélgessen minél többet kislányával, de az is célravezetõ lehet, ha óvodásat játszanak. Elképzelhetõ, hogy a szerepjátékban megjeleníti majd félelmének okát, ami segít a kiváltó ok feltérképezésében (pl: verekedõs, agresszív gyerek a csoportban, ...stb.). Ha azonban nem körvonalazható félelemrõl, hanem szorongásról van szó, akkor is hasznos lehet az említett játék, hiszen alkalomról-alkalomra egyre inkább oldja a benne felgyülemlett feszültséget. Amennyiben ennek nyomán sem oldódik meg a probléma, egy fogadó óra keretében beszélgessen el az óvónõkkel, akik talán közelebb viszik a megoldáshoz.