Levélírónkat egyre jobban kétségbe ejti, hogy 4 éves kislánya a mai napig is könnyes tiltakozásba kezd, ha óvodába kell mennie. Mit lehet tenni az eredményes beszoktatás érdekében?
Kislányom januárban töltötte a 4. életévét. Szeptember óta óvodás. Szenvedünk. Én okos szülõ óvonõt választottam, így társaitól külön került (ezt nem tudhattam). Januárra kicist kialakult a helyzet, de már megint a minden esti sírásnál tartunk. Az óvonók kétszer adták ki bepisilve (észre sem vették) és 11-15,30-ig sírt - fogadott az Óvonõ. Kérdeztem mit tehetnék még, hogy szeressen járni. Makacs, önfejû kislány volt a válasz. Mit tegyek? Vigyen máshová? Kérem segítsen hogy tudok még segíteni a lányomnak.
Éva
Válasz:
Kedves Éva!
Levele alapján néhány részlet nem világos számomra. Mint írja, gyermeke 11 órától délutánig sírdogál az oviban. Ezek szerint 11-kor kezdi ott a napját? Ha igen, akkor ez a beszoktatás szempontjából semmiképpen nem szerencsés. Javaslom, próbálják ki a korai érkezést, amikor még nincs nagy nyüzsgés, nincs akkora pezsgés az oviban, és ez a nyugalom segíti a társas kapcsolatok, barátságok kialakulását.
Az óvónõ személyisége, mint óvoda választási szempont valóban kiemelkedõ fontossággal bír (bár úgy tûnik, ez esetben ez sem volt túl sikeres), de egyéb tényezõket is figyelembe kell venni. Így pl. , mint azt Ön is említette, hogy az eddig megismert kis barátok melyik csoportba fognak járni.
Bõ fél év eltelt az óvodakezdés óta, ez azonban még nem annyira nagy idõ, hogy messzemenõ, végleges következtetéseket vonjunk le belõle. Próbáljon inkább az óvónõkkel karöltve segíteni a jelenlegi állapoton. Mindenek elõtt, javaslom, egy fogadó óra keretében üljenek le egy alapos beszélgetésre. A "makacs, önfejû kislány" kezdetû szakvéleménybe ne nyugodjon bele, inkább kezdeményezzen valódi megoldást. Kérdezzen rá, az óvónõk konkrétan (!) milyen megoldási módokkal próbálták ezidáig segíteni kislánya beszoktatását. Hogyan igyekeznek bevonni õt a játékba, milyen közösségformáló, egymás megismerésére és a baráti kapcsolatok kialakulására irányuló játékokat kezdeményeznek? Kérdezzen rá, véleményük szerint kik felé mutat érdeklõdést gyermeke, mely ovistársakkal kezd bimbózni egyfajta baráti kapcsolat? Akik lehetséges barátként szóba kerülnek, azokat, ha mód van rá, hívja meg otthonukba egy-egy játszódélutánra. Kislánya a saját otthonában bátrabb, kezdeményezõbb és nyitottabb lesz, mint az oviban. Ha sikerül néhány kis barátra szert tenni, lesz kiért és lesz miért másnap is óvodába menni.
Sok sikert, és mielõbbi eredményes beszoktatást kívánok!