Adrienn kislánya, -szaktanácsadó Óvónõnk tanácsa nyomán- , gond nélkül szobatisztává vált. Kb. 2 hónap után azonban elõször csak éjszaka, késõbb nappal is be-bepisilt. Az édesanyja újra pelenkát kezdett használni, ám bizonytalan: vajon jól tette-e?
Kedves Óvónõ!
Korábban már segítségemre volt 2,5 éves kislányom szobatisztaságával kapcsolatban, és hálásan köszönöm akkori válaszát, mert bizony mûködött a tanácsa.(Megvettem a könyvét is.) Akkor a wc szûkítõrõl lemondva sikerült a bilire áttérve teljesen szobatisztává válnunk. Gyönyörûen ment, mindenhol, nagyszülõknél is lett külön bilije, és tetszett neki, hogy magától intézi a dolgait. Aztán kezdõdött az éjszakai bepisilésekkel újra a dolog. Elõtte mûködött már korábban is (2 hónapig), hogy pár órával az esti elalvás elõtt felkeltettem pisilni, és reggelig már száraz volt a bugyi. Aztán ez nem volt elég, és éjjel 1x, 2x. a végén már 3x pisilt be. Éjszakánként ment az ágynemû, lepedõ, bugyi csere. Ahogy Ön is írta, külön kell választani a nappali és éjszakai szobatisztaságot. Így estére a 3 hét bepisilés után visszaadtuk a pelust. Az elsõ héten könyörgött, hogy ne, majd õ szól, de persze 3-szor pisilt éjjel ugyanúgy, így nem bírtam már, és megnyugtattam magam azzal, hogy az amúgy is el kell különíteni a nappali szobatisztaságtól, így csak ráadtam a pelenkát. (Mellesleg az öccséhez is kelek még 2x, így az éjszakai 5 kelés hetekig kimerített.)Eltelt pár hét éjszaka pelussal, látszólag megint minden mûködött, aztán a délutáni alvásra tért vissza a pisi. Betudtam a nagy melegnek és a sok ivásnak. Pár hét után itt is ráadtuk a pelust. De most mellé jött a bili elõtti bepisilés, és kint is szó és jelzés nélkül bepisil újra!! Míg a kezdettekkor 3 hétig a kakit mostam mindenhonnan (most az ügyesen belemegy a bilibe), most a pisivel nem gyõzzük. Úgy, hogy mondom másfél hónapig minden mûködött szépen.
Mára rutin lett neki a napközbeni bepisilés utáni újabb bugyi csere. Szemrebbenés, és szó nélkül megjelenik az újabb bugyiban, és akkor kérdezem, hol a másik bugyid? Az pisis lett, válaszol (teljesen nyugodtan), és keresem a nyomot a lakásban. Van egy mászó 10 hónapos öccse, aki miatt nem mindegy merre, hol talál tócsákat. Már nincs hely a lakásban ahol ne folyna rendszeresen a pisi (mi ágyunk, vagy evés közben a székre stb.) Egész eddig hittem, hogy elmúlik, de ma elegem lett, és visszaadtam rá a pelenkát. Egyszerûen nincs több türelmem. Nem bírom már! Májusban kezdtük, és augusztus van. Hogy lehet, hogy 1, másfél hónapig megy, utána meg elfelejti, és nappal is bepisil? Lehet, hogy most ezzel, hogy visszaadtam rá a pelenkát, és teljes bizalom-megvonást él át hónapokra-évekre pecsételtem meg a szobatisztaság kérdését?
Sajnos voltak gondok, ami oka lehetett mindennek: heti 2x vittem egész napra egy fizetõs bölcsibe, amit fél évig imádott. A szeretett óvó néni felmondott, de még volt, amikor már beszoktatták az új embert, így nem tudom ebbõl mit érezhetett. 2 alkalom telt el az új óvóbácsival, mikor reggel tombolással közölte õ nem marad itt, és ne hagyjam ott. Sose volt ilyen elõtte, és ott abban a pillanatban vártam, hogy óvóbácsi feloldja, és elüsse a helyzetet. Nem tette, én meg otthagytam a lányom. Kiabált zokogva utánam hogy õ nem alszik ott...szörnyû volt. Délben már mentem érte, mert egész délelõtt a fülemben csengett az eset. Összepakoltattam mindenét, és kivettem onnan, hisz nem kötelezõ, fizetek érte, és heti 2 napról volt szó. Gondoltam úgyis jön a nyári szünet ott is, nem erõltetem a dolgokat, nehogy soha ne menjen többet. (Majdnem 4 éves lesz, mire rendes oviba kerül, mert így vették csak fel.) Emellett majdnem egyidõben történt az az eset, hogy 9 hónapig apukájával aludt, én meg másik szobában a kistestvérével. Mivel ezt megelégeltük a férjemmel, elérkezettnek láttuk az idõt, hogy újra legyen közös hálószobánk, így a gyerekek egyedül maradtak a szobákban külön-külön. Ezt kísérte egy új gyerekágy vásárlás, aminek a lányom nagyon örült, és élvezte is. 2 hétre minderre jött az óvódai incidens. Továbbá azóta nem mozdul mellõlem, csak én csinálhatok mindent, a konyhából velem jön ki a fürdõbe, mindenki le van söpörve a színrõl. Esélyem sincs a nagyszülõknél otthagyni, mert õrjöng. Korábban heteket töltött ott is gond nélkül. Most egy lépést nem tudok megtenni nélkülük. Nehéz, mert építkezünk eközben, és jövõ tavasszal meg költözünk. Mi lesz ezzel az egész szobatisztasággal?
Üdvözlettel: Adrienn
Üdvözlettel: Adrienn
Válasz:
Kedves Adrienn!
Mikor még nem olvastam levele utolsó részét, melyben a fizetõs bölcsirõl ír, a gyermek környezetében beállt változásokra, lelki megrázkódtatásokra kérdeztem volna rá. Mint azt a levél folytatása igazolta is, igazam volt: kislányát a bölcsõdei változások traumatizálták, amik elõször éjszakai, késõbb ennek kiterjesztéseképpen nappali bepisilésekhez vezettek. Gondoljon csak bele: ha mi felnõttek erõsen szorongunk valami miatt, mi is sokkal gyakrabban szaladgálunk a mosdóba. Így vannak ezzel a gyerekek is, úgy vélem, ezen nincs mit csodálkozni.
Ha a gyermek rendszeresen bepisil éjszakánként, igenis szüksége van pelenkára. Ezt továbbra is fenntartom, hiszen a struccpolitika nem vezetne sehová, esetleg egy kiadós felfázáshoz. A nappali pelenkázást azonban kerülném, helyette újra kezdenék mindent az alapoktól. Mit javaslok hát?
Egyetértek Önnel, hogy a lehetõ leggyorsabban kivette gyermekét a bölcsibõl, ám ezen felül is vannak még szülõi teendõi: kezelje maximális megértéssel gyermeke szokatlan ragaszkodását, szervezzen vele minél több közös játékot, programot, állítsa vissza lelki egyensúlyát. Szobatisztaság tekintetében kezdje elölrõl, megingathatatlan türelemmel a könyvemben megfogalmazott programot. Ha a szeptemberi óvodakezdés elõtt ezt sikerül biztos alapokra helyezni, jó eséllyel indulhatnak „tiszta lappal“, szorongás-mentesen az oviban.
