Kedves ovónő! A problémám a következő: kisfiam 3 éves 3 hónapos. Most szeptemberben ment oviba kb. 4 hét után átvittük egy másikba mert nem foglalkoztak eleget vele. Az új oviban folyton verekszik, nem fogad szót, nem figyel a mesélésre, nem vesz részt a közös játékokban. ( nagyon szeret oviba járni - játékok miatt főképp) A gond ott indult, hogy mégcsak most kezdett wc-be kakilni - azt is csak otthon, így mindkét oviban rendszeresen bekakált. Gondolom ezért nem kedvelik tulzottan. Az első helyen sem volt túl jó, de nem verekedett. Egyébként jókedvű, kiegyensúlyozott gyerek, barátságos, itthon teljesen szófogadó. Gondolom azért viselkedik így, mert nincs testvére, vele egykorú rokona. Eddig nagyon nem vittük sehova csak sétálni, játszótérre, még máshol sem aludt eddig csak itthon. A beszoktatási problémákból végső elkeseredésemben arra gondoltam, hogy lehet, hogy be kellene iratni bölcsödébe. Ott legalább a szobatisztasághoz jobban állnak és többet tudnának foglalkozni vele. ( viselkedés, szabályok stb.)
Mit javasol, mi lenne a legjobb a gyereknek? Mielőbbi válaszát megköszönném. Pami
Válasz:
Kedves Szülő!
Levele alapján úgy vélem, nem biztos, hogy elegendő időt hagy gyermekének arra, hogy megszokja, elfogadja az új körülményeket. Úgy gondolom, 4 hét semmiképpen nem elegendő idő arra, hogy pálcát törjünk egyes intézmény munkája felett. (t.i.: ott nem foglalkoznak eleget a gyerekkel) Most ismét intézményváltáson gondolkodik, hiszen meglátása szerint ez az ovi sem vált be. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, gyermeke (teljesen érthető módon) nehezen tolerálja az újabb és újabb közösségváltást, és ezt fegyelmezetlen viselkedésével, valamint a bekakilással környezete tudtára is akarja adni. Nem más ez, mint egy kimondatlan segítségkérés, figyelemfelhívás. A bölcsődei beíratást semmiképpen nem tartom helyes döntésnek, hiszen gyermeke sem életkorilag, sem érzelmileg nem erre vágyik. Nem valószínű továbbá az sem, hogy a bölcsődei gondozó jobban odafigyel a kicsik szociális fejlesztésére, mint egy óvodapedagógus. Ez sokkal inkább tartozik az óvoda nevelőmunkájához, mint a bölcsőde (elsősorban gondozási teendőket magába foglaló) munkájához. Javaslom, ne tegyen ismét elhamarkodott lépéseket, mert kisfia egyre jobban meg fogja sínyleni az újabb és újabb (nem biztos, hogy minőségi) változásokat! Ehelyett inkább kérje az óvónők segítségét és együttműködését problémáival kapcsolatban! Közösen, sok-sok türelemmel a tarsolyunkban, minden bizonnyal sikerül kiküszöbölni a nehézségeket!
