Móni nagyon fájlalja, hogy 6 éves kislányát egy ármánykodó kis barátnõ hatására kiközösítik, bántják a többiek. Mit lehet tenni?
Kedves Óvónõ!
Kisfiammal kapcsolatban nagyon ötletes és jól használható tanácsot kaptam Öntõl, amit ezúton szeretnék megköszönni. Most a 6 éves kislányommal Blankával kapcsolatban van kérdésem. Olyan helyzet alakult ki az oviban, amivel kapcsolatban teljesen tanácstalan vagyok, és sajnos 3 hónapnak el kellett telnie, hogy észre vegyem. Blanka legjobb barátnõje Réka volt, egészen a közelmúltig. Még kiscsoportos korukban lettek barátok, és Réka részérõl ez a ragaszkodás odáig "fajult", hogy ha a kislányom mással akart játszani, sírva kapaszkodott a kezébe, hogy " légyszi ne haragudj, az én barátnõm legyél stb. " Hiába magyarázta neki a lányom, hogy nem haragszom rád, csak mással is szeretnék játszani, a vége az lett, hogy mégis csak Rékával játszott. Szeptemberben úgy gondoltam, megpróbálom elhívni az oviból másik pajtását hozzánk játszani, hogy mással is barátkozhasson. Ez heti rendszerességgel történt, eleinte úgy, hogy Rékát is elhoztam, de így nagyon sokat veszekedtek, így legközelebb csak a másik kislányt hoztam.Ettõl kezdve boldogan láttam at oviban, hogy többen játszanak együtt, Blanka, Réka, és a többi kislány. Körülbelül októberben kezdte mondogatni a lányom, hogy Réka elveszi a barátnõimet, de csak most jöttem rá, hogy ez mit jelent. Szülinapi zsúron voltunk, ahol az ovis kislányok voltak a meghívottak. Egyszer csak sikítva futottak ki a gyerekek, hogy Blanka kerget minket, Réka volt a szószóló. Utánuk jött a kislányom, és mondta, hogy nem is. Bementem a szobába velük, hogy lássam mi történik. Most egy másik kislány kezdte õket "ijesztgetni " mire újra sikítva kifutottak. Majd visszajöttek, és mondogatták, hogy ez mennyivel jobb volt, mint amikor Blanka "bántotta" õket. Kb fél óra múlva, a kislányom kezében szétesett Réka egyik játéka, mire Réka: "Elrontottad a játékomat!" Ezt hajtogatta, erre Blanka nagyon elkezdett sírni, mert megijedt, hogy tényleg elrontotta. Bejött Réka anyukája, és elmondta, hogy ez a játék minden alkalommal szétesik, ahányszor elõveszik. Réka erre :"ja, elfelejtettem." Következõ: Blanka becézgette az egyik kislányt, hogy Kittibú, Réka ezt a szoba másik végébõl meghallotta, és rögtön ott termett, hogy "ne csúfold a Kittit, látod milyen szomorú lett!" Blanka megkérdezte "nem szereted, ha ezt mondom?" A kislány azt mondta, hogy nem bánja, ez neki nem csúfolás, de addigra Réka ezt annyiszor ismételgette, hogy az összes gyerek rosszalóan rászólt Blankára. Elnézést, hogy ilyen hosszúra nyúlt, de ez csak három kiragadott történet a 4 órás zsúrból, ahol fél óránként történtek meg a hasonló dolgok. Sajnos a vége az, hogy ez a hangulatkeltés rendszeres az oviban is, és Blanka bármit csinál, Réka figyeli, és ok nélkül bírálja. Mostanra az én talpraesett, könnyen barátkozó kislányom lett az oviban a "szocializálatlan", aki "nem tud a többi gyerekkel játszani." Nem hibáztatom az óvónéniket, mert nagyon nehéz egy vegyes csoportban 28 gyerek között észrevenni ezt, hiszen arra figyel fel, hogy a Blanka "ijeszteget, csúfol, stb." és addigra ezt már több gyerek állítja, mert Réka annyiszor elmondja, hogy az a gyerek aki nem látta, már az is biztos benne, hogy így történt. Az óvónéni annyit vett észre, idézem: "csodálkozom Blankán mostanában rögtön mindenért sír, úgy viselkedik, mint egy három éves." Valóban változott, kapaszkodik belém reggel az oviban, a nyolcadik puszi után sem akar elengedni, de most már legalább értem, hogy miért. Természetesen az óvónénik segítségét fogom kérni a helyzet megoldásában.A kérdésem: Mennyi ideig tarthat egy csoportban helyre állítani egy ilyen helyzetet? Meddig tehetem még ki a gyertekemet ilyen bántásoknak, hogy ne sérüljön még jobban? Szívem szerint rögtön egy másik közösségbe vinném, hogy egyetlen alkalommal se kelljen már ezt elszenvednie, de míg egy fél évvel ezelõtt tudtam, hogy barátságos, könnyen teremt kapcsolatokat, és jól beilleszkedik egy új közösségbe, most már nem vagyok ebben biztos.
Elõre köszönöm Válaszát: Móni
Válasz:
Kedves Móni!
Nagyon átérzem kislánya helyzetét, sajnálatos, hogy egy áskálódó kis társ (Réka) mennyire tudja befolyásolni a többieket is. Érdekes folyamat, hogy amíg kezdetben alárendelt helyzetben "kunyerálta" ki Blanka szeretetét, addig mostanra hogy kinõtte magát e szerepbõl. Itt persze nem pozitív irányú jellemfejlõdésre gondolok. Átvette a "vezér" szerepet és ezzel alaposan vissza is él. Mit lehet tenni? Javaslom, hogy az egészséges társas kapcsolatok visszaállítása érdekében erõsítse meg Blanka helyzetét a közösségben. Teremtsen minél több lehetõséget arra, hogy egy-egy kislányt meghívjanak magukhoz közös játszódélutánra, lehetõleg Réka nélkül. Így a kis társak észreveszik, hogy Blanka "nem is olyan ijesztgetõs, nem is olyan rossz", mint azt Réka elhitette velük. Ármánykodás nélkül felfedezhetik egymás pozitív tulajdonságait, így fokozatosan csökkenthetõ Réka befolyása. Talán hasznosabb, ha nem az összes, hanem csak egy-két kislánnyal próbálnak szorosabb baráti kapcsolatot kialakítani.
Az óvónõknek pedig a hozzám írt levélhez hasonló részletességgel számoljon be a kialakult helyzetrõl. Ennek szellemében kérje õket arra, hogy az általuk kezdeményezett játékokban úgy próbálják irányítani a "szereposztást", hogy az kislánya javát szolgálja és tovább építhesse társas kapcsolatait a többiekkel.
