Ezzel a rendellenességgel született Levélírónk 3 éves kislánya, akinek bõrén itt-ott pirosas foltok láthatók. Az édesanyának a pszichológus azt tanácsolta, óvodakezdés elõtt beszéljen gyermekével a bõrérõl.
Kedves Óvónõ!
Lányom májusban tölti a harmadik életévét, szeptemberben kezdi az óvodát. Egy ritka érfejlõdési rendellenességgel született Van Lohuizen szindrómával. Szinte az egész testén arcát is beleértve vannak lilás pirosas, néhol erõsebb, máshol halványabb foltok.
Szerencsére, eddig nem alakult ki belsõ elváltozás.
Õ az elsõ és egyetlen gyermekünk.
Még nem kérdezett a bõrérõl, hogy miért piros, foltos, miért kell fáslizni a karját, miért járunk rendszeresen vizsgálatokra stb.
A késõbbiekben lézeres kezelést javasolnak, azzal bíztatnak, jó eredményeket lehet vele elérni.
Ahogy a levelem elején már említettem nemsokára kezdi az óvodát. Már eljártunk különbözõ foglalkozásokra, mindenki nagyon kedves volt, de igazán senki nem akart velünk barátkozni. A párom azt mondja, lehet miattam, talán én nem vagyok nekik szimpatikus.
Szeretném, hogy kiegyensúlyozott boldog gyermekkora legyen. Sokat játszunk rengeteget olvasunk, egészen kisbaba kora óta.
Még nem kérdezett a bõrérõl. Beszéltem egy pszichológussal, aki azt mondta minél elõbb beszéljek vele errõl, még mielõtt óvódába menne. Én furcsálottam ezt a válszt. Önnek mi errõl a véleménye?
Válaszát elõre is köszönöm!
Üdvözlettel: Anita
Bár a szülõk és felnõttek többsége igyekszik gondosan odafigyelni arra, hogy gyermekük elfogadja és soha ne kezdje csúfolni, bántani a különbözõ rendellenességekkel küzdõ, kicsit más társukat, sajnos mégis vannak olyanok, akik nem kezelik helyén a dolgokat. Ezekre sajnos fel kell készülni. Mindenképpen beszéljen errõl a kérdésrõl az óvónõkkel, kérje õket, kísérjék figyelemmel, hogy kislányát a lehetõ legnagyobb szeretettel, természetességgel és barátsággal fogadják a csoportban. Úgy vélem, talán az a legtapintatosabb megoldás, ha mind a többi gyerek felé, mind saját kislányuk felé a lehetõ legnagyobb természetességgel vezetik fel a bõrelváltozás kérdését. Úgy gondolom, nem érdemes és nem szabad túldramatizálni a kérdést, elég néhány szóval helyére tenni a dolgot. Biztos vagyok benne, hogy az óvónõk segítségével semmi gond nem lesz majd ennek elfogadásával.
Jó egészséget, az óvodai életre pedig sok örömöt kívánok kislányuknak!
