Kedves Óvónõ!
Kislányom öt éves, járt két bölcsõdébe, majd abba az óvodába (sõt ugyanabba a csoportba), ahová a négy évvel idõsebb bátyja járt. Egy év elteltével átvittem õt a bátyja iskolájához közeli óvodába, mert szétköltöztünk az apjukkal, és ez számomra megoldhatóbbá tette az esti hazahozatal kérdédét. A kislány nehezen szokott be, visszavágyott a régibe. Úgy néz ki, hogy az önkormányzat bezárja ezt az óvodát. A csoportot talán egyben átviszik a közelben épülõ új óvodába, de az óvónõket már nem. A szülõk többsége nem akarja az új helyre vinni a gyereket, tehát a csoport is szétzilálódik. Magától adódik a megoldás, hogy visszaviszem a gyereket a régi óvodába. Már beszéltem errõl a régi óvónénijével, szeretettel várják.Mire kell figyelnem, mit tudok errõl mondani a gyereknek? Jó lesz ez így neki?
Várom válaszát: Simona
Válasz:
Kedves Simona!
Úgy gondolom, Ön a lehetõségekhez képest mindenképpen a legjobb megoldást választotta. Vállalta ezzel a távolság okozta kényelmetlenségeket is a kislány érdekében, ami igazán szeretõ szülõi hozzáállásról tanúskodik.
Az a véleményem, hogy öt éves gyermeke elég nagy már ahhoz, hogy gyermeknyelven, a lényegre szorítkozva elmondhatja neki a tényeket. Fontos, hogy ezt a kislány ne egy újabb változásként élje meg, hanem egy nagyon pozitív dologként, hogy újra a hõn szeretett óvodás csoportjába járhat, ahol tárt karokkal várják vissza az óvónõk és a gyerekek.
