4,5 eves kisfiam etkezesevel kapcsolatban fordulok Önhöz tanacsert. Kisbaba koraban jo evö volt, barmit elfogadott.Azota furcsa szokasai alakultak ki, es attol tartok, valahol "utközben" nagyon elrontottam valamit. A problema a következö: A fiam kizarolag az altala megszokott ( es altalam elkeszitett) eteleket hajlando megenni, es azokbol is egyre szükül az etlapja. Semmifele szoszt, vagy puhabb allagu etelt nem fogad el, es nem is kostol meg semmi ujat. Baratoknal, rokonoknal szinte sosem eszik.Ez neha kellemetlen, sokan nem ertik ezt meg es " szekirozzak " a gyereket az evessel.Egy ismerösöm direkt a fiam kedveert keszitett grizgaluska levest ( az egyetlen, amely bevalt), de Marci azt mondta, hogy nem eszi meg, mert nem olyan az ize, mint otthon. Igy csak egy keveset fogyasztott belöle. Nagyon sok kifogast talal, vagy a szine, vagy az allaga, vagy az illata nem tetszik neki, ha uj etelt lat.Peldaul a rizst szereti, de kizarolag, csak ha feher, ha egy picit szine van, akkor mar nem.Semmifele peksütemeny nem izlik neki, legyen az csokis kifli, turos bukta, barmi.Egyszerüen nem hajlando megkostolni. Edessegevesröl nalunk nincs szo, persze neha elöfordul, de egeszseges mertekkel.Mindemellet a fiam jo felepitesü, izmos alkat, nyitott, erdeklödö, ovistarsai szeretik.Ausztriaban elünk, a tizorait a gyerek itthonrol viszi, ezert az itteni ovonö nem eszlelte ezt a problemat.Ez a tizorai is gondot jelent, a fiam nem engedi, hogy szendvicskent keszitsem el neki a kenyeret, külön kell raknom a kenyerszeleteket meg a parizsit ill. a paprikat egymas melle.A vajtol irtozik es görcsösen ragaszkodik a mindennapi parizsihoz, mas felvagottat nem akar. Igy mindennap ugyanazt kap.Miert csinalja ezt? Egyaltalan problema ez? Kell ezzel foglalkoznom? Van esely, hogy kinövi ezt a valogatossagat es hajlando lesz megkostolni uj izeket? Varom tanacsat, amit elöre is köszönök. Üdvözlettel, Andrea
Válasz:
Kedves Andrea!
Gyermeke étkezési szokásain valóban érdemes lenne változtatni, amíg lehet. Ez gyermekkorban, így a fogékony óvodáskor hajnalán még egyáltalán nem lehetetlen feladat. Javaslom, hogy a "direkt" kóstoltatás helyett próbálkozzon meg inkább a játékos módszerrel. Pl.: Bábozzon, meséljen sokat (saját történetekkel) a "válogatós Nyúl-Tádéról", aki semmiféle új ételt nem hajlandó megkóstolni. A nyuszit kisfia segítségével próbálja rábeszélni, hogy miért érdemes új ennivalókat megízlelni. Hasznos és érdekes momentum lehet a mesében, ha Nyúl-Tádé csak akkor kóstolja meg az idegen étket, ha kisfia megmutatja neki, hogyan kell. Valószínûleg hatásos lesz a "Találd ki, hogy mi lehet ez?" játék kezdeményezése is. Itt gyermeke csukott szemmel, kitátott szájjal várja, hogy egy-egy falat ételt megízlelhessen és kitalálhassa, hogy éppen mit kóstolt. Pl: nem hófehér, ízesített rizs, "különleges kenyér" (pl: túrós batyu...stb.). Fenti módszerekkel elkerülhetõ a direkt értelemben vett kóstoltatás, ám ezen játékos eljárásokkal mégis áthidalható a az idegen ételek teljes elutasításának problémája.
