Kisfiam ebben hónapban lesz 3 éves. 2 éves kora óta bölcsibe jár, és fél éve már örömmel is ment, felszabadultan játszott és jól érezte magát a közösségben. Az unokatestvére 15 hónapos kislány, és mióta járni tud, mindíg a kisfiam után megy, azt szeretné tenni amit õ, azzal szeretne játszani amivel õ. Az elején persze szívesen megmutatta neki a játékait, ideig-óráiga el is játszottak "közösen", de mára azt veszem észre, hogy inkább kerüli a kislányt. Persze ebben szerepe lehet annak is, hogy a sógórnõm és a nagymama állandóan figyelmezteti a kisfiamat, hogy vigyázzon a kislányra, adja oda neki éppen azt is, amit talán 1 perce vett fel. Ebbõl már konfliktus volt közöttünk a családon beül, ugyanis én azt a nézetet vallom, hogy az 1 évesnek is meg kell tanulni, hogy nem minden az övé, a 3 évestõl pedig nem szabad elvárni, hogy odafigyeljen a mozgására, a játszására csak azért mert körülötte van egy kisebb. Odáig fajult a dolog, hogy nem is szívesen megy a mamához, sõt nemis akar nagyon bemenni, ha a kislány is ott van.
Annál is inkább foglalkoztat a dolog, mert 5 hónapos várandós vagyok és tartok attól, hogy a kistestvér megérkezésével bonyolódik az ügy tovább. Habár minden nap "beszélgetünk" a testvérkével, és a kisfiam állítása szerint vele fog majd játszani ha megszületik, mégis aggaszt a dolog.
Kérem, tanácsoljon valamit a probléma megoldására. Köszönettel: Kata
Válasz:
Kedves Kata!
Egy alig egy éves gyermektõl még nem várható el, hogy megértse: nem veheti el a másik játékát. Mindemellett egy három éves csemetétõl sem lehet megkívánni, hogy igazi nagy gyerek módjára lépten-nyomon lemondjon mindenrõl a kicsi javára. Azt hiszem, ebben a helyzetben mindenképpen tanácsos egy darabig külön helyet és idõt biztosítani mindkét gyermek számára a nyugodt, zavartalan játékhoz. A problémát az idõ tudja csak megoldani, amikor mindkét gyermek eléri a kellõ érettséget az együttjátszáshoz.
A testvérkérdésben, kellõ érzelmi megalapozás, elõkészítés mellett nem kell nagyobb problémákra számítani. Mire a pici megszületik és akkora lesz, hogy ténylegesen játszani képes, a fiúcska addigra kellõen érett lesz az esetleges konfliktushelyzetek kezelésére. (Játékról való lemondás, …stb.) Addig is beszélgessenek sokat, és éreztesse a kisfiúval most is, majd a baba születése után is, hogy mennyire szereti. Ha a gyermek nem érzi magát mellõzve, semmi probléma nem lesz.
