Levélírónk, aki szintén óvónõ, kislányával kapcsolatban kér tanácsot: míg a gyermek óvónõi azt hangoztatják, sokmindent nem tud a kislány, addig az édesanyja éppen az ellenkezõjét tapasztalja otthon.
Jó napot kívánok!Óvodapedagógus vagyok én is,de segítséget szeretnék kérni.Gyermekem középsõ csoportos.2.éve jár a mostani két óvónénihez,de tudását nem veszik észre.Szerintem korához képest a fejlettségi szintje magasabb. De az óvónéni mégis mindig azzal fogad,hogy "hát nemigazán tudja" leültem vele és tudta. Mit csináljak vele? Elõre is köszönöm segítségét!
Válasz:
Kedves Kolléganõ!
Elképzelhetõ, hogy kislányod némi teljesítménykényszerrel küzd, ami akár abból is eredhet, hogy az óvónõk nem kellõ türelemmel, elfogadással állnak mellé. Vannak olyan óvónõk, akik egyfajta presztízs kérdést csinálnak abból, hogy a csoportjukba járó gyerekek minél többet tudjanak az iskolába lépéskor. A levedben leírtakról eszembe jutott egy óvó néni, aki minden nagycsoportos számára kitûzte a kötelezõen teljesítendõ célt:100 db. feladat megoldását, amit az utolsó óvodai évben meg KELLETT csinálni. Ezek után nem is csoda, hogy a legtehetségesebb gyerekek is (szó szerint) körmüket rágva szorongtak, ill. elsírták magukat egy-egy feladatnál.
Javaslom, járj utána, milyen körülmények között zajlanak ezek a szintfelmérések, és ha a fentiekhez hasonlókat tapasztalsz, egy fogadó óra keretében ülj le beszélgetni az óvónõkkel.