Mónikát novemberben biztosították az óvónõk, hogy gyermeke szeptembertõl elkezdheti az iskolát. A gyermek érzelmileg teljesen ráhangolódott a sulira, ám a pedagógusok azóta meggondolták magukat...
Kedves Ovónõ,
kislányom 2007 novemberében volt 6 éves. Az ovónõkkel akkoriban egyeztettem, s akkor azt mondták, hogy 2008 szeptemberében mehet iskolába. A gyerekrõl tudni kell, hogy értelmi képességei igen jók, szívesen és jól oldja meg a feladatokat. Viszont: nem mindíg van kedve ezekhez a feladatokhoz, azaz még az ovodában is elõfordult már olyan, hogy nem akart a többiekkel együtt dolgozni, mivel nem volt éppen hozzá kedve. Ezen kívül elég lassú is: ezt nem a gondolkodására értem, hanem pl õ az utolsó a csoportban, aki fel vagy leöltözik, aki megeszi az ebédet.
Mi a gyerekkel közösen nagy örömmel készülõdünk az iskolába, ahol egy nagyon kedves, de igen szigorú és következetes hírben álló tanítónénink lesz. Az elmúlt héten az ovónõk jelezték, hogy pszihológus fogja megvizsgálni a kislányomat, hogy adjon szakvéleményt, mehet e szeptemberben iskolába, mivel a gyerek még mindíg lassú, s õk javasolják, hogy maradjon még egy évet az oviban.
A fentiek engem a következõkben zavarnak:
- nem fogja a gyerek kudarcként megélni, hogy készül az iskolába, s a végén mégis csak oviban marad?
- nem vagyok meggyõzõdve arról, hogy az új ovónõket el fogja fogadni
- lemaradunk arról a tanítónénirõl, akihez nagy bizalommal adtam volna a gyerekemet,
- mi van akkor, ha a gyerek alaphelyzetbõl lassú (én inkább komótonak nevezném), s nem javul a tempója a plussz egy év alatt sem, de viszont több kudarc is éri ez alatt az egy év alatt?
Várom válaszát, kérem adjon tanácsot.
Üdvözlettel:
Mónika
Válasz:
Kedves Mónika!
Nem értem az óvónõket, miért tettek olyan felelõtlen kijelentést korábban, hogy gyermeke szeptembertõl biztosan elkezdheti az iskolát, ha ez szakmailag nem volt megalapozott. Ezt nem lehet hasra ütés szerûen, gondolom-formán megsaccolni, hanem alapos szintfelmérés birtokában mondhatunk "a"-t vagy "b"-t. Ha a szintfelmérés nem hoz egyértelmû eredményt, akkor kell a Nevelési Tanácsadó szakvéleményét is kikérni. Javaslom, ezt Ön is tegye meg, és amennyiben ott egyértelmûen iskolaérettnek látják a kislányt, akkor bátran vágjanak bele a suliba. Az erre való felkészüléshez hasznos segítséget nyújthat "Játékos suliváró" c. könyvem is, melyet oldalunkon megrendelhet.
