Kislányom áprilisban múlt két éves. Értelmes, szépen beszél, bár még nem szobatiszta. Január óta hetente kétszer dolgozom, ilyenkor az apukája (aki vállalkozóként otthon, saját mûhelyében dolgozik), majd nagyszülei vigyáznak rá. Eddig semmi probléma nem volt, egy ideje azonban nem engedi ki édesapját a mûhelybe,nagyszüleinek - akik imádják õt, bár tény, hogy nem olyan ötletesek, mint az apukája - azt mondja, hogy õket "nem szereti", nem akar velük maradni. Megpróbáltuk bölcsõdébe szoktatni erre a két délelõttre (hogy édesapja tudjon dolgozni), de nem sikerült (a két hónapos szoktatás alatt minden délelõtt vittük)-végig a kerítés szélén állt és rendületlenül várt minket (csak akkor játszott, ha mi is ott voltunk, igaz, akkor önállóan). Végül a gondozónõk javasolták, hogy hagyjuk abba, mert kevés, hogy csak délelõtt van ott. Másik problémánk az altatás. 15 hónapos koráig szopott és így aludt el, aztán az elválasztással egyidõben az a szokás alakult ki nála, hogy cumisüvegbõl teázik, miközben a könyökünket "morzsolgatja". Már többször próbáltuk ezt mással (maci, rongy stb.) helyettesíteni, de nem sikerült. Ezért nem is erõltettük az ottalvást a bölcsõdében, hiszen ilyersfalta altatásra erre nincs lehetõség, máshogy pedig még sohasem sikerült elaltatni. Hogy lehetne errõl leszoktatni? (Azt gondolom, hogy alapvetõen az altatáshoz használt cumisüveg a probléma, a könyökmorzsolgatás - ami egyébként számunkra egyre kellemetlenebb - ehhez asszociálódott.)Hogy kellene közösségbe szoktatnunk? Mit tegyünk, ha hisztizik?
Válasz:
Válaszomban az Ön által írt levél felépítését követve fogok kitérni a problémákra.A nagyszülõkkel való nehezebb összeszokás okára már Ön is rátapintott, miszerint õk" nem olyan ötletesek, mint a gyermek apukája".Azt gondolom, ebben az esetben együtt kellene kigondolni, hogy milyen érdekesebb játékokkal tudnák a nagyiék a szülõk távollétében is elszórakoztatni, lekötni a kislány figyelmét.Osszák meg egymással tapasztalataikat.(Pl.:festés gyurmázás, babázás...stb.)Érdemes esetleg különbözõ programokra is elvinni a kicsit, amennyiben ezt fel tudják vállalni a nagymamáék.Ezeken keresztül nem csak hogy elfogadja, hogy velük kell lenni, de örömmel és lelkesen fogja ezt tenni.A bölcsõdei beszoktatással kapcsolatban félelemre azt hiszem semmi ok, hiszen levele alapján úgy tûnt, hogy a kislánynál a nehezebb beszokás csupán abban mutatkozik meg, hogy félrevonultan és rendületlenül várja szüleit, sírás és hangos hiszti nincsen. Innen már csak egy lépés lesz, amikor már az egész napos ottartózkodás alatt rájön, hogy az álldigálásnál sokkal jobb szórakozási lehetõség is van, pl. egy-egy érdekes játék,barátkozás a többiekkel...Ehhez azonban majd az kell, hogy teljes napokat töltsön ott a gyermek.
Az elalvási nehézségekre a következõ megoldást tudom javasolni:egyik este közölje a kislánnyal, hogy a cumisüveg "elbújhatott" valahova, mert sehol sem találja.Ezek után javasolja, hogy ha most szépen elalszik cumi nélkül, akkor holnap jutalomból elviszi egy játékboltba, ahol Õ maga választhatja azt a JÁTÉKOT,amivel ezentúl aludni szeretne.Ez majd valószínûleg annyira motiválni fogja kislányát, hogy a másnapi jutalom kedvéért akár még a cumijáról is elfelejdkezik majd. Az új alvójátékot másnap természetesen ígéretünkhöz híven mindenképpen meg kell venni. Sok sikert!
