 |
Óvónő válaszol - Gyermeksziget
Kérdezni szeretnék
Tisztelt szakember!
A két és fél éves kislányomnál eddig mostanábaan két, számomra telljesen új és ismeretlen probléma ütötte fel a fejét.
Az elsõ: mániákus papírtépkedés. Bármit talál, rögtön szabkodni kerdi.
Próbáltam neki alternatív megoldást találni, odaadtam a reklámújságokat, vettem neki rajzlapot, de sajnos nem használt. A favoritja a könyvek.
Ezért a régi praktikákhoz folyamodtam: minnél feljebb pakoltam mindent.
Ebbõl jött a következõ probléma: felmászik.
Ha már három centi van valamin, amin megvetheti a lábát, rögtön nekiindul.
Ez a probléma ma hajnalban érte el a csúcspontját:
a kis hölgyet az ablakból szedtem ki, mert felmászott elõször a szennyestartóra, amiben a játékokat tartjuk, aztán át a radiátoron, és ki a nyitott ablakon a szúnyoghálót kilökve. Mindezt öt óra felé.
Megijedt és kiabált nekem.
Azt hittem a szívem megáll.
Ha meg becsukom az ablakot, nem tud aludni, úgy megizzad.
Ami a legjobban bosszant, hogy tudja, hogy rosszat csinál, hiszen ha rajtakapom, rögtön rávágja: anya, nem bünti, ne sarokba. Nálunk ugyanis, ha rosszalkodik, öt perces sarokbaállítás a jutalma, utána elmondom neki, hogy miért volt a bünti (szuperdada módszer).
De most már ez sem hatja meg.
Kérem segítsen!
Válasz >>>
Tisztelt Óvónõ!
Azzal a kérdéssel - kérdésekkel fordulok Önhöz, hogy:
A kislányom ( 5 éves múlt) bár még nem sokat volt az óvodában, de amit ott töltött napok alatt, sajnos volt rá példa majdnem minden nap, hogy az egyik kisfiú megverte..bántalmazta, sõt volt olyanra példa, hogy azt mondta neki, hogy ha oda adod a játékot akkor nem verlek meg! A kislányom egy idõ után merte csak elmondani, mikor játszottunk..! Szóltam végette az óvónõnek, de az volt a válasz, hogy ilyen elõfordul.. és sajnos a kisfiú ilyen hiába próbálkoznak bármivel, nem csak Õk hanem a szülõk is, nem tudnak javítani rajta kb 1,5 éve!. - tanulja meg magát megvédeni a lányom, meg kell ez is ahhoz, hogy beilleszkedjen megszokja hogy nem csak jó dolgok történnek a világban! Mit tehetnék, mi a helyes lépés??
Hozzá teszem, hogy nem régen beszélgettem más szülõkkel is, és még mielõtt bármit is mondtam meséltem volna, elkezdték mesélni.. hogy az Õ gyerekük az egyik harapással ment haza.. hogy a szemöldöke vérzett..- így már bizonyosságot is nyertem, hogy nem csak Nekem van ezzel problémám, mert az Õ kislányát az adott kisfiú bántotta.
A másik problémát is szintén is másik szülök hozták fel, amit Én sajnos belátok, hogy annyira az elején nem hittem el a kislányomnak, pedig szegény még le is rajzolta hogy mi volt..
- szóval az adott szülõ azt mesélte, hogy a fia úgy érkezett haza az óvodából, hogy szorítás nyomát fedezte fel a kézén.. és a nyakán.., mikor rákérdezett az óvodában, azt a választ kapta. hogy elesett..a gyermek, és nem kell ezzel foglalkozni. A másik szituáció, hogy az adott személy állandóan kiabál, és úgy fegyelmez, sõt- (itt hittem a lányomnak már), hogy ki is zárja a rosszul viselkedõ gyermeket egy külön szobába..!
Kérdeznem.. hogy ezeket hogyan kezeljen, mert megmondom õszintén..már kicsit félik is a lányomat ott hagyni..!
Válaszát elõre is köszönöm!
A.
Válasz >>>
Kedves Óvónõ!
A tanácsát szeretném kérni, mert teljesen elbizonytalanodtam ebben a kérdésben! Kislányom májusban tölti a 3-at, szeptemberben kezdi az óvodát, most családi napközibe jár. Már tavaly be kellett íratnom; a szabályok változása miatt a vezetõ óvónõ nemrég tájékoztatott, hogy az eredeti csoport helyett egy kislétszámú csoportba tenné át a kislányomat, de ez a csoport a kiscsoportot kétszer fogja "járni". A kislétszám miatt, ezt választottuk, azzal a feltétellel, hogy a kiscsoport után õ visszakerül az eredeti csoportba, és így az eredeti "terv" szerint középsõ csoportos lesz. Az alapján gondolkodtunk így, hogy a rendszer miatt ne veszítsen automatikusan egy évet iskolakezdésnél, csak ha a fejlettségi szintje indokolja. Ebben az esetben viszont többször kényszerül majd csoportváltásra. Hozzáteszem könnyen elõfordulhat, hogy a testi adottságai miatt visszatartanák, mert alacsony és a súlygyarapodásával is vannak gondok (Jelenleg 90 cm és 12 kg) Ilyen helyzetben melyik az ideálisabb? Mennyire viseli meg a gyerekeket a csoportváltás? Megéri-e, hogy rakosgassuk a csoportok között azért, hogy ne veszítsen évet, ha nem indokolt?
Elõre is köszönöm válaszát!
Emõke
Válasz >>>
Üdv! Kislányom juniusban lesz 5 éves az ovodában már most iskolaérettségi feladatokat oldattak meg vele.
A feladatok nagyon jól sikerültek, okos értelmes, nagyon tájékozott sok mindent ismer, számol... DE Ovónõ szerint antiszociális és ha ez nem változik jövõre nem mehet iskolába!? Utánnanéztem a szó jelentésének, azokat az embereket hívják így akik nem tudnak kapcsolatot teremteni az emberekkel, zárkózottak. Az én lányom nem ilyen inkább mindenkivel barátkozik még azzal is akivel nem kellene. Vannak hisztijei akaratos, mindig el akarja érni a célját szinte bármi áron. Ezzel küzdünk egy kicsit de a probléma már oldódik mert értelmes és meg lehet vele ezt beszélni. Nem értettem az ovónõket. Hova forduljak hogy ezt tisztázhassam, mert most kétségek gyötörnek...
Válasz >>>
Tisztelt Óvónõ!
A következõ kérdésre keresnék választ, de visszaolvasva sajnos nem találtam erre megfelelõt. A kislányom Január végén született, és az itteni óvoda 2,5 kortól engedélyezi a beszoktatást. A vezetõóvónõ azt szeretné, hogy az egész kiscsoport a következõ tanévben középsõcsoportos legyen, azaz az Én idén januárban 3. életévét betöltött kislányom is és még hozzá hasonlóan jó páran, arra hivatkozva, hogy sok lesz a kiscsoportos. Ezt megteheti, vagy kérhetem azt, hogy maradjon kiscsoportos?
Elõre is köszönöm a válaszát:
Andrea
Válasz >>>
Tisztelt Óvónõ!
Szeretném a segítségét kérni, mert tanácstalan vagyok. Nagyobbik lányom, most töltötte be a 6.élet évét.Lányom,gyönyörûen aprólékosan rajzol,okosan számol,viszont nagyon nehezen teremt kapcsolatot,új környezetben, és számára ismeretlen emberekkel.
Óvónõnk azt tanácsolta,hogy iskolába kell mennie, fejlettsége végett.
Azonban az egyik ismerõsöm tanácsára elvittem nevelési tanácsadóba ahol megállapították,hogy gyermekem súlyosan szorongó,nem iskolaérett.Õsztõl még terápiát is javasoltak.
A szakvéleménnyel nem értenek egyet az óvónõk,mert Õk nem látják ezeket a problémákat...Kisebb vita alakult ki miatta.
Azonban hozzá tartozik, hogy a családunkban, a 4 éves kislányommal is ezt érzékelem, hogy nagyon nehezen teremt kapcsolatot az idegenekkel,új környezetben.Tovább nehezíti a helyzetünket,hogy most született meg 3. kislányunk is, és 2 hónap múlva el kell költöznünk.Szeretném kérni a segítségét,hogyan tudnék segíteni neki, hogy,könnyebben teremtsenek kapcsolatot,és felszabadultabbak legyek máshol is.
Válaszát,és segítségét elõre is nagyon köszönöm!!
Tiszetelttel: V.Kitti
Válasz >>>
Kedves Óvónõ!
Kislányom 3 és fél éves , kis-nagy, vegyes csoportba jár az óvódában. 4 hónapja járt óvódába, amikor az óvónénik behívtak egy fogadó órára, ahol elmondták, hogy kislányom nem vette fel az óvodai szokásokat, sokat játszik egyedül, kérdésekre nem adekvát választ ad, beszédértési problémákat mutat, befelé fordulásból nehéz kibillenteni. Nagyon megijedtem, mert otthon egyáltalán nem így viselkedik. Barátságos, közvetlen, beszélgetünk, szívesen kezdeményez játékot. A családban senki nem ismert rá arra a leírásra, amit az óvónénik írtak. Sõt, amikor idegenek, vendégek jönnek, rövid idõn belül oldódik. Elvittem nevelési tanácsadóba, pszichológushoz, összesen kétszer kellett vinnem. Azt mondta a pszichológus, hogy nincs semmi baja, nem tapasztalt nála beszédértési problémát, meg lehet nyugtatni, ha hisztizik. Beszélgettek az oviról is, a pszichológus szerint mindazt, amit kettesben megkap figyelmet, azt az óvodában nem. Kezdtem megnyugodni, de megkaptam a kislányom mozgásszûrésérõl készült véleményt. Problémás területként jelölték meg a hátrafelé járást, páros lábbal ugrálást haladással, tyúklépést, labdába rúgást, egy lábon állást, futást és lépcsõzést. Kisebb mértékû eltérés tapasztalható: kúszás, mászás, járás elõre, repülõ labda elkapása, visszadobása, talicska, szökdelés helyben páros lábon. Speciális mozgásfejlesztést javasolnak. Valóban probléma lehet, ha ezeket egy 3 és fél éves gyermek nem tudja tökéletesen végrehajtani? Otthon kipróbáltuk a hátrafelé járást,egy lábon állást mindkét lábbal, futást és én nem láttam semmilyen furcsát a mozgásában. Kúszik, mászik, normálisan jár, tud ugrálni, a labdát idõnként elkapja. Az igaz, hogy a lépcsõn lefelé még nem váltott lábbal közlekedik, de felfelé 2 éves korától igen, és mostanában már egyszer-kétszer elõfordult, hogy lefelé is próbált. Természetesen elviszem foglalkozásra. Kétségbe kell esnem, hogy az óvónõk ennyi problémát látnak rajta és én ebbõl semmit nem vettem észre? Tény, hogy idõnként hisztis, akaratos, de szerintem ez életkorából is fakad. Érdemes lenne óvodát váltanunk? Válaszát elõre is köszönöm!
Válasz >>>
Üdvözlöm.
A kérdésem önhöz az lenne van egy 5 éves kislányom és egy 3 és fél éves kisfiam,2012 szeptemberében kezdték el mindketten az óvodát a kislányommal az elsõ perctõl kezdve zökkenõmentes volt a dolog de a kisfiam sírva kezdte és ez a mai napig nem változott. Õ egy eléggé érzelmes gyermek és azt vettem észre hogy nem igazán szereti sem a dada sem pedig az óvónõ hogy ilyen.A gond nem is azzal van hogy sír amikor otthagyom hanem inkább azzal hogy itthon is azon stresszel még hétvégén is hogy neki mennie kell.Már többször kértem az óvónõt hogy segítsen nekünk ezt a problémát megoldani mert egy elég eszes kisgyerek és õk gyakorlatilag azt sem tudják hogy"beszél"mert ha sír azzal büntetik hogy nem mehet oda hozzá a testvére és az óvónõ is közli vele hogy nem beszélek veled mert sírsz.Szerintem bizalmát vesztette az ott lévõ felnõttekkel szemben . Köszönöm válaszát. Még talán annyit hogy az óvodán kívül nagyon közvetlen mindenkivel és keresi a gyerekek társaságát az óvodába pedig ahányszor megyek értük azt látom hogy a kislányom játszik õ pedig vagy félre van ültetve vagy pedig sír.
Válasz >>>
Kedves Óvónõ!
Gyermekem szeptemberben(3)évesen kezdte az óvodát,korábban egyszem unokaként és gyermekként minden figyelem rá szegezõdött, de természetesen igyekszünk következetesen nevelni. Korának fejlettebb szinten van, ezt a gyermekorvos és az óvodapedagógusok is megerõsítették, mind a memóriája, mind a számlálási képessége terén, már aszámkép fogalom kis mûködik nála. Bárhová mehettem vele mindig illemtudóan viselkedett, köszönt, étkezésnél is kultúráltan használta az evõeszközöket, stb. A beszoktatás is zökkenõmentesen zajlott, nem sírt, viszont a társai felé nehezen nyitott, mindig a felnõttek társaságát kereste az óvodában is, mivel itthon is felnõttekkel játszott, töltötte a napjait. Az óvónõk jelezték felém, hogy amíg a reggeli gyülekezõnél csak néhány gyermek van a csoportban és egyénileg is tudnak vele foglalkozni, addig nincs semmi probléma aviselkedését illetõen, mikor azonban a csoport másik fele is megérkezik, már viselkedési problémái lesznek. Foglalkozásokon bohóckodik, berregteti az ajkát,körjátéknál elfekszik és mosolyog a saját butaságán, ezt sajnos magam is láthattam a nyílt nap folyamán. Étkezésnél külön asztalhoz kellett ültetni az óvodában, mivel ott is "produkálta" magát, köpködött, néha belecsípett társaiba, nem rendeltetésszerûen használta az evõeszközöket. Mióta külön ül ezek a problémák leredukálódtak. Délutáni alvás után, mikor már kevesebb gyermek van a csoportban újból fegyelmezetten "normális" módon viselkedik. Két éves kora óta éjjel-nappal megbízhatóan szobatiszta, az utóbbi hónapban azzonban kétszer is bepisilt az óvodában, délután kirakózás közben felállt és elengedte a vizeletét, nem szólt csak a társai az óvónõnek. Ugyanakkor szereti mindkét óvónõjét és szeret óvodába járni, bár a gyermekek kezdenek tartani tõle durva és szokatlan viselkedése miatt. Kérném szépen tanácsát mit tehetnék, hogy gyermekem tudjon szocializálódni és viselkedni az óvodában is! Válaszát megköszönve: egy aggódó édesanya, Erika.
Válasz >>>
Kedves Ovónõ!
Nekem egy olyan problémám van, hogy külföldön élünk, mivel sem a férjemnek sem pedig nekem nincsenek szüleink, így 13hónapos kisfiúnk mellé kerestünk 5 hónapja egy babysittert hogy néha mi is ki tudjunk mozdulni .A problèma az hogy megfigyeltem , azokon a napokon amikor jön a babysitter , mindig felébred éjjel , hozzáteszem 2 hónapos kora óta átalussza az éjszakát este 9-reggel 8-ig!Nem tudom ennek mi lehet az oka , hiszen látom hogy a gyerek nagyon szereti a babysittert és viszont! Nem jàtszanak olyant sem amitõl esetleg megijedhet, márpedig õ sírva èbred mintha valami baj lenne!A gond csak az hogy már lassan nem merünk elmenni itthonról este ,mert félek hogy éjjel felébred a gyerek, legutóbb 2 órát is fenn volt éjszaka!Esetleg tudna tanácsot adni hogy mit tegyek/tegyünk másképp?
Köszönöm vàlaszát!
Niki
Válasz >>>
Következõ 10 Óvónõ válaszol
|
|
