 |
Óvónő válaszol - Gyermeksziget
Kérdezni szeretnék
Tisztelt Óvónõ! Gyermekem iskoláktól kezdve egyszerûen nem képes megenni a halat. Utána olvastam az interneten, hogy ez kihathat mentális fejlõdésére. Ez sajnos be is bizonyosodott, sokkal el van maradva a korabeliekhez képest.Találtam egy olyan készítményt, amely kifejezetten ilyen gyermekek számára készült nagy omega tartalommal. A kérdésem az lenne, hogy merjem-e neki adni a készítményt, nem lehet-e tõle valamilyen mentális megbetegedése?
Válasz >>>
Tisztelt Óvónõ!
2006 októberében született kisfiamnak idén iskolába kellett volna mennie. Ma volt az iskolaérettségi felmérés, amely azt állapította meg, hogy a gyermek nem iskolaérett. A felmérés után szóba került, hogy a gyermek nagyon szorong, feszeng, nem tudja kinyilvánítani mit is szeretne, a feladatok elõl meghátrál és folyamatos segítséget ér a rajzolás során. Emberábrázolása jóval elmarad a korabeli átlaghoz képest (kb. egy pálcikaember nagy fejjel és nagy hassal). Nem tud hosszú távon odafigyelni, ceruza fogása merev, a logopédus tanárnénink azt mondta még nyelvileg is van mit fejlõdni(kb. 3-4 hang még mindig nem megy, pedig már 2 éve járunk logopédushoz). Emlékezõ képessége viszont nagyon jó, bármit megjegyez pillanatok alatt. Nekem az lenne a kérdésem, hogy mit tudok tenni annak érdekében, hogy a következõ felmérésig valami változzon ezekben a hiányosságokban, vagy hogyan tudom a legjobban fejleszteni kisfiamat? A fejlesztõpedagógus ajánlott már ötleteket, de egyik sem hozta meg a várt hatást. Az nagyon nagy baj, ha ennyi problémánk van 6 évesen? A felmérés után azt javasolták, hogy ha nem múlik el a szorongás, nyár végén induljunk el pszichológushoz. Nem kellene azt most elkezdeni? Elõre is köszönöm válaszát. Üdvözlettel: I.I.
Válasz >>>
Kedves óvónõ!
Elkeseredettségemben találtam rá az oldalra, aminek meg is örültem, hisz segítségre lenne szükségem, vagy csak egy jó tanácsra.
Kisfiam decemberben töltötte be a második életévét, és azóta számomra kezelhetetlen szituációk sorozatát kell átélnem.
Egy konkrét esetrõl lenne most szó, a hétvégén ausztriában voltunk egy hosszú hétvégén. Amint a szállodába értünk, az én fiam rázenditett, hogy HAZA MEGYÜNK. Elõször nem vettem róla tudomást, gondoltam majd elfelejti. De sajnos nem úgy volt. a vacsoránál hangosan kiabálta e bûvõs mondatot, éjjel 2 órakkor felsirt, és ordította hogy hazamegyünk, ez 4 óráig tartott, majd másnap ezzel ébredt, és egész nap ezt hajtogatta. Aktív programot szerveztünk neki, a szánkózástól kezdve, a játszótérig, csak róla szólt az egész nap, de semmi nem volt jó, haza akart menni. Nem hatott rá sem az igéret, sem a szép szó, így egy nappal elõbb a tervezettnél hazajöttünk, mert ez már nem arról szólt, hogy jólérezzük magunkat, hanem a folyamatos kûzdelemrõl.
A kérdésem az lenne, ilyenkor mi a helyes döntés, hagyjak teret a gyerek akaratának, vagy küzdjünk a végtelenségig a saját akaratunkért?
Válaszát köszönöm!
Válasz >>>
Kedves Ovono!
Kisfiam 2 es fel eves, es az utobbi idoben nagyon fel az eros zajoktol. Pici baba koraban a hajszaritora aludt el sokszor, most pedig a hajat nem szabad szaritani, par napja meg a botmixertol is fel, mikor a gyumolcsot pepesitem. A szomszedban lakasfelujitas van es furasok, amitol teljesen lemered( majd kezd sirni), a sarkara all es ugy totyog, a kezebe nem lehet semmit ilyenkor adni, nem nagyon lehet a figyelmet elvonni, csak a furasra koncentral, pedig neha alig hallszik, most mar attol is megijed, ha a szomszedban valamit elmozditanak. Vigasztaljuk es a figyelmet is probaljuk elterelni, de latszik, hogy nagyon fel, mit lehet tenni, sokan mondjak, hogy majd kinovi? Elore is koszonom valaszat.
Válasz >>>
Tiszteletem!
Lehet hogy túl korán írok, de nem tudom hogy mit és hogyan is csináljak. A kislányommal (2 éves) a héten kezdtük a bölcsit. Addig amíg ott vagyok, minden rendben. Persze próbálok a háttérben meghúzódni, hogy játszon a kispajtásaival, de ez csak ideig óráig megy, mert ahogy valami eltereli a figyelmét egybõl elkezd keresni engem. És persze visz játszani. Eddig egyszer tudtam kimenni (wc-re) a szobából, amikor jöttem vissza már hallottam az üvöltését. Mint akinek a lábát vágták volna le.... Sajnos olyan típus, hogyha elkezd sírni és nem tud megnyugodni akkor mindent összehány. Hát most is ez lett a vége. A gondozó nénitõl meg kifejezetten elzárkózik. Így õ nem is tudja megnyugtatni. Nem keresi a társaságát, ha hozzászól "rámorog", ha megsimogatja, ellöki a kezét. Én úgy gondolom, hogy ez azért van, mert a csoportban van három iszonyatosan rossz kisgyerek akit folyamatosan "nevelni" kell. Szegény kislányom meg azt hallja, hogy az a néni akivel neki jóban kellene lenni egész nap csak szabályoz.... persze nem õt, de több erõteljes beszédet hall, mint kedves hozzászólást tõle. Amikor neki szól akkor nagyon aranyos a gondozó néni, de hát másokat meg meg kell nevelni... Valahogy nem érzem azt hogy a lányom egyáltalán be tudna szokni a bölcsibe. Ahogy felhozom neki hogy megyek wc-re, papírzsebkendõért stb. akkor egybõl fogja a kezem és jönni akar õ is. Megszökni nem akarok, mert az megint nem jó. A gyerek elõtt próbálok erõs lenni és "kemény" de szinte egész nap görcs van a torkomban (eléggé érzékeny típus vagyok). Igazából szerintem lelkiismeret furdalásom is van, hisz nem lenne muszáj bölcsibe járatni a gyereket mert úgy néz ki hogy hamarosan kistesó érkezik, de így talán nekem is könnyebb lenne a késõbbiekben, ha egyáltalán sikerül. Mit tudok ilyenkor tenni? Vannak olyan gyerekek akiknek nem sikerül a bölcsõdei beszoktatás?
Válasz >>>
Kedves Óvónõ! Kisfiam 2007 februárjában született, azaz ebben a hónapban betöltötte a 6. életévét.
Szeptemberben elküldték iskolaérettségi felmérésre, ahol megállapították, hogy részképességi gondok vannak, és rejtett balkezesség, ami miatt fáradékonyabb, és nehezebben teljesít. Akkor ebben is maradtunk, ettõl függetlenül a gyermek óvónõje folyamatosan arról beszélt, hogy õsszel már majd úgyis iskolába megy.
Most a hónap elején megismételték az iskolaérettségi felmérést, ahol azt hozták ki, hogy minden nagyon jó, rendkívül értelmes, okos, beiskolázzák.
Én jeleztem, hogy a gyermek szociálisan nem érett, minden kudarcnál, apróbb sérelemnél sírva fakad (akkor is, ha valamelyik kisebb gyermek ledönti az általa épített várat). Erre azt a választ kaptam, hogy ez amiatt van, hogy 3 hetes kora óta egyedül nevelem, minden segítség nélkül (se nagyszülõk, se nagynéni, nagybácsik nincsenek), és változtassak én a körülményeken, aztán majd nem lesz érzékeny a gyerek.
Egyáltalán nem használja az "az" névelõt, úgy beszél, hogy " a óvoda, a orvos, a anya, stb", jelenleg is hetente kétszer logopédiára jár (s,sz,zs,z,cs,c,r hangok képzésével voltak gondjai, ebbõl az "s" és "zs" hangokat vette már vele a logopédus.
Az óvónõ külön kiemelte, hogy egyetlen gond van csak vele, nem követi és nem tartja be egyáltalán a szabályokat (az az érzésem, hogy emiatt is szeretné minél hamarabb elküldeni).
A fent említettek miatt én egyáltalán nem érzem úgy, hogy a fiam iskolaérett lenne, ám nem tudom, hogy milyen lépést kell tennem, kihez fordulhatok a problémával.
Szeretném, ha Ön is elmondaná a véleményét arról, hogy a felsorolt hiányosságok valóban azt jelzik-e, hogy a gyermeknek még egy évet az oviban kéne maradnia, vagy csak feleslegesen aggódok emiatt.
A válaszát elõre is köszönöm.
Válasz >>>
Kedves ovonõ!Kisfiam 2013 oktober 16-án tölti be a3életévét.Mi egy kis faluban élünk ahonnan 2013 Augusztusában szeretnénk elköltözni városba.Akérdésem az lenne ön felé,hogy mivel biztosan költözünk igy májusban belehet e abba az oviba iratni a gyermeket ahová költözünk,valamint kell e ottani lakcimkártya?Várom válaszát!Maradok tiszteletel:Kovács Enikõ
Válasz >>>
Faluban lakom sajnos 1 óvodával. Az óvónõk viselkedése zavar, amit már nehezen tudok palástolni. Úgy érzem nem fogadják a gyerekemet szívesen. Mi vagyunk a korán jövõk, mi vagyunk akik péntek délután is ott alszunk és nem tudok érte ebéd után menni, mert még dolgozom. Édesanyám nem túl fiatal 3 kisgyereket visz haza (+ 2 a tesómé) minden nap délután mert már 1/4 5-kor mire én odaérnék nincs gyerek. Csepp a pohárba az volt mikor az unokahuga szülinapi tortájából amit bevittek az oviba, nem kapott a bátya mert nem ette meg az ebédjét, ez a cirkusz sajnos az én kislányomat is megviselte. 1 éve járunk lassan de még mindig sírva reggelente, erre az volt a válasz, hogy a 2 nagyfiam után a kislányt biztos elkényeztettem. Már mondtam az óvónõnek szépen és legutóbb csúnyán is, hogy "sajnos" szükségünk van az óvodára, nem tudok minden héten ha kitalálnak valamit elkéredzkedni a munkahelyemrõl, hogy délben hazavigyem a gyereket. A legrosszabb az hogy pl.: csütörtök reggel kiírják, hogy pénteken délben vigyük haza a gyerekeket,vagy pl.: hétfõn szólnak hogy aznap vigyük haza ebéd után õket. Úgy érzem a gyerekemet büntetik mert én dolgozom. 4 éves és nem tudja elmondani mi történik vele egész nap, csak azt tudom, hogy utál óvodába járni. Próbáltam beszélni a vezetõ nõvel is de õ is az óvónõt védte nem tudom már mit tegyek, a legközelebbi óvoda nagy kerülõvel korai keléssel járna.
Válasz >>>
Tisztelt Óvónõ!
Gyermekem 2007. augusztusában született. Elküldte az óvoda iskolaérettségi vizsgálatra, ahol azt mondták, nagyon okos, ügyes gyerek----iskolaérett, menjen. Mi ( szülei) nem szeretnénk, ha menne. Igaz az, hogy ha a szülõ nem akarja, hogy menjen és az óvónõ se tanácsolja, akkor nem kell mennie? Kell ebben az esetben fellebbezni a vizsgálat eredménye ellen? Válaszát nagyon köszönöm!
Tisztelettel: V. Gabriella
Válasz >>>
Üdvözlöm!
A kisfiam miatt írok, õ márc. végén lesz 4,5éves. Nagyon aggódom, mert még nem alakult ki nála, melyik kezét használja. Egyértelmûen bal szemes, és lábas (ha fél lábon ugrál az a bal, és a bal szeméhez emeli a távcsövet is), de a kezét felváltva használja. A pici csavarokat úgy csavarja ki, hogy a bal kezével illeszti a csavarhúzót a helyére, és jobb kézzel tekeri. Általában jobb kézzel rajzol, és ezek szebbek is, mint amikor a másik kezét használja. Értelmes okos gyerek, tisztán érhetõen beszél, a mozgásban is nagyon ügyes (2,5 évesen tanult meg pótkerék nélkül kerékpározni), szereti a társaságot, nyílt, barátkozó típus.
Ön szerint normális ez a dolog? Erõltessem az egyik kezét, vagy majd kialakul?
Válasz >>>
Következõ 10 Óvónõ válaszol
|
 |