Óvónő válaszol - Gyermeksziget

Kérdezni szeretnék

Kérdés: (2004-05-04 07:59:49)

Kedves Óvónõ!
Amikor elõször irtam, nem gondoltam, hogy ilyen gyakran fordulok majd Önhöz tanácsért. De egyrészt a tanácsok, amit kaptam nagyjából mûködtek a gyerekeimnél, másrészt a kislányom óvónõitõl megkérdezve ugyanezeket a dolgokat, mindig egy kicsit "közhelyes" válaszokat kapok, amikkel én is tisztában vagyok. Tudom, hogy miközben a gyerekekkel foglalkoznak nehéz figyelni a szülökre, nem igazán tudják átgondolni a válaszokat sem, ráadásul megbántani sem akarnak egy-egy okos tanáccsal. Ezért örülök, hogy Ön helyettük is megteszi ezt. Köszönöm!
Dóri

Válasz >>>

Kérdés: (2004-05-01 18:51:32)

Kedves kolléganõ!
A probléma ami engem nagyon foglalkoztat,nem a miénk, hanem egy rokon családban van, ám én ha lehet nagyon szeretnék segíteni a kicsi fiúcskának valamilyen módon.Õ egy három és fél éves kisfiú. Amennyire észrevettem igen súlyos emésztési zavarai voltak esetleg még ma is vannakám ebben nem vagyok biztos. Az azonban biztos,hogy mivel a székrekedése gyakori volt,ma már fél elengedni a fenekét és kakilni akkor is ha nincs semmi baj.Tudnám e rokon kivülálló ként valamilyen jétékkal,étellel mesévela helyzetét segíten? A találkozásaink akár mindennaposak is lehetnek.
Válaszát elõre is köszönöm.

Egy aggodó nagynén.

Válasz >>>

Kérdés: (2004-04-29 08:34:59)

Kedves Óvónõ!

A véleményére lennék kiváncsi abban a tekintetben, hogy az elkövetkezendõ idõszakban egy új rendelet alapján a sérült gyermekeket integrálják az egészséges gyermekek óvodai csoportjaiba.
Elõre szeretném vetíteni, hogy semmiféle fenntartásom nincs a tekintetben, hogy ez mindkétfél számára egy emberibb, elfogadóbb magatartásmintát jelent.
A tekintetben van némi félelmem, hogy a meglévõ rendszer hogyan tudja befogadni ezt az új szemlélelet, az óvónõk leterheltsége, szakirányú képzettsége megfelelõ alapot ad ezen új elvárásoknak.
Köszönettel: Fanni

Válasz >>>

Kérdés: (2004-04-28 18:11:57)

Kedves Óvónõ!
Két kislányunk van a nagyobbik jövõ õsszel négyévesként kezdené az óvodát. A kicsivel itthon vagyok jelenleg Gyed-en õsztõl Gyes-en. Férjem középiskolai tanár közalkalmazotti fizetéssel. A kettõnk netto jövedelme alig éri el a havi 150ezer Ft-ot összesen. Arról kérdeznék, hogy ki jogosult az oóvodai étkezési hozzájárulásra és ebben a kérdésben mi és ki dönt mi alapján?
Válaszát elõre köszönöm:Móni

Válasz >>>

Kérdés: (2004-04-25 06:41:54)

Kedves Óvónõ!

Lányom 1999. júniusában született. Csoportjában a legtöbb gyermek január és május közötti születésû, a foglalkozások középsõs tematika szerint vannak felépítve, jövõre pedig az iskolaérettségüket vizsgálják. Lányom képességei szerint elvegyül a többiek közt, sok barátra tett szert, és szívesen menne velük iskolába is, ezért kérdésem ennek lehetõségeivel kapcsolatos. Szükséges-e nevelési tanácsadóhoz fordulni, ha az óvónénik véleménye szerint iskolaérett a gyermek, és a szülõ is jónak látja a szeptemberi iskolakezdést, de a misztikus május 31-i születési dátumot néhány nappal lekéste az amúgy idõre és súlyra érett gyermek.
Válaszát elõre is köszönöm.
Enikõ

Válasz >>>

Kérdés: (2004-04-23 04:10:29)

Kedves Óvónõ
Kisfiam õsszel lesz 3 éves. egy magánoviba irattam, ahol 12 fõs homogén csoport indul.Illetve most derül ki, hogy kisebbek: 2 évesek is csatlakoznának a csoporthoz.Ön szerint mi a jobb :ebben a csoportban 3 évesnek lenni/ lesznek nála 2-3 hónappal idõsebbek is/. Vagy ragaszkodni ahhoz, hogy a mostani kiscsoportba tegyék, ahol
mondjuk õ lenne a kicsi. Hozzáteszem , nem sokkal, mert ez a csoport is miniként indult tavaly.Gyermekem egyébként jól beszél, sok-sok éneket, mondókát ismer, és van egy 7 évvel idõsebb testvére.
Válaszát elõre is köszönöm

Válasz >>>

Kérdés: (2004-04-20 21:42:02)

Kedves Óvónõ!
Mivel korábban kétszer is hasznos tanácsokat kaptam gyermekeim nevelésével kapcsolatban, most ismét az Ön tanácsát szeretném kérni!
Kislányom 4 éves, nagyon értelmes, érdeklõdõ óvodás. Kisfiam szintén rendelkezik ezekkel a tulajdonságokkal, csak õ fiatalabb kiadásban - júniusban lesz 2 éves. Mindketten szeretnek mesét hallgatni és képeskönyvet nézegetni. Kb. 1 hete együtt fektetem le õket aludni a gyerekszobában. Eddig a nagy velem, a kicsi a párommal aludt egy ágyban. Alvás elõtt mindig felolvasok 1-2,(3,4...) mesét. Valami szép, színes kialakítású könyvbõl, hogy a kicsi is élvezze. Ugyanakkor,a nagynak már nem elég a sok kép, kis szöveg. Õ inkább a fejbõl mondott meséket szereti a macijáról aki, amíg õ az óvodában van, mindig érdekes kalandokba keveredik. Ez viszont képek nélkül a kicsit nem köti le. A kicsi szereti ugyanazt a könyvet sokszor átlapozni, a nagy mindig új történetekre vágyik. Mit tanácsol, milyen mesét válasszak nekik?
Segítségét elõre is köszönöm!
Dóri

Válasz >>>

Kérdés: (2004-04-17 12:45:26)

Kedves Ovonõ!

Azt szeretném kérdezni, hogy ha nema körzeti oviba iratkozunk, van rá esély, hogy a szabadon választhato ovodát válasznuk. Mennyire nyitottak ezen irányba az önkormányzati ovodák?

Válasz >>>

Kérdés: (2004-04-16 20:21:40)

Tisztelt Óvónõ! Egy négyéves kisfiú és egy kétéves kislány anyukája vagyok. Kisfiam óvodás és sajnos nagyon sok problémám van az óvodával, illetve az óvónõkkel kapcsolatban. Csak azokat említeném, amik a legjobban bántanak:kisfiamat nagyon megviselte, hogy bár az óvónõk a 0. szülõi értkezleten arról tájékoztattak, hogy az óvodai beszoktatás 2 hétig tart, valójában nem engedték meg, hogy a szülõk ott maradjanak a gyerekekkel az elsõ napokban egy kis idõre. Szeptember óta semmilyen információt nem kapok a gyerekemrõl, az óvónõk nem kommunikálnak a szülõkkel még heti szinten sem, pedig igazán nem várom el, hogy komplett jellemrajzot kapjak a gyermekemrõl, beérném hetente 1-2 információval /pl. kivel játszott, hogyan viszonyul a többiekhez stb. / . Ebéd után a gyerekek csak egy kis pohár vizet kapnak, nehogy bepisiljenek alvás közben, alvás idõ alatt nem szabad wc-re menni, szinte soha nem mosnak fogat ebéd után, ha pedig alma van az ebédhez, a fogmosás gondolata szóba sem jöhet, ritkán és keveset vannak levegõn, sokszor ragyogó idõben sem viszik ki õket az óvónõk, és ha néha kimennek, nem is az óvónõvel, hanem a dadus, vagy a konyhásnéni kíséri ki õket. Keveset mozognak, a heti egyszeri tornaóra csak papíron létezik, szinte soha nem tartják meg az óvónõk, pedig a kisfiam nagyon szeret mozogni. Az óvónõk rendszeresen "cimkézik" a gyerekeket pl. buta vagy, aranyos vagy stb. mindezt ráadásul indoklás nélkül. Ebéd után az óvónõk a "döntõbíró" szerepébe bujnak és kiválasztják azt az egy-két gyereket, aki aranyos volt /mindenféle indoklás nélkül/ és aki fent aludhat a galérián. Meggyõzõdésem, hogy az ilyen fajta megkülönböztetések nem ösztönzik a gyerekeket a jó viselkedésre, ahogy ezt az óvónõ szeretné, inkább csoportbeli széthúzáshoz vezetnek. Nem akarom a problémákat tovább sorolni, rengeteg mindennel kellett szembesülnöm szeptember óta. Sajnos tûrõképességem határán vagyok, így elhatároztuk, hogy Montessori óvodába adjuk gyerekeinket jövõ évtõl, mert ott meggyõzõdésem, hogy több odafigyelést kapnak. Szeretném, a véleményét hallani a fenti problémáimmal kapcsolatban. Hogyan lehetséges, hogy óvónõk ennyire nem gondolják át a dolgok pszichológiai hátterét?
Üdvözlettel H.Kinga

Válasz >>>

Kérdés: (2004-04-13 19:07:45)

Kedves Óvónõ!
3 és másfél éves kisfiam nyuszit kapott húsvétra. A nyuszi 4 napja van velünk, nagyon szeretik, vigyáznak rá. Sajnos ma a nagyobbik fiam hányt este, a kisebbik fiamnak is úgy érzem van valami szokatlan a gyomrával. Az utóbbi napokban étkeztünk étteremben is, tehát ez is kiváltó ok lehet. Én azt szeretném tudni, hogy a nyuszi okozhat-e hasonló tûneteket. Köszönettel, Melinda.

Válasz >>>

Következõ 10 Óvónõ válaszol