 |
Óvónő válaszol - Gyermeksziget
Kérdezni szeretnék
Üdvözletem!
A 4 és fél éves kiscsoportos lányom cserfes, imád óvodába járni, de! az óvónõk panaszkodnak, hogy ha kérdezik a lányomat, õ nem válaszol, elszégyelli magát. Már fel is bosszantotta az óvónõt ez a viselkedés.
A lányom pedig erre elsírta magát.
Nyáron, amint összevont csoportok lettek, más-más óvónõkkel, a lányom 3 alkalommal be is kakilt.
Itthon rendezett, normális légkörben, szeretetben élünk, semmi különösebb megrázkódtatás nem éri.
Ön szerint mi állhat ennek a hátterében?
Elõre is köszönöm válaszát!
További szép nyarat!
Válasz >>>
Tisztelt Hölgyem!
Kisfiam 2010. február 12-én született. Szeretném megkérdezni, hogy 2012 vagy 2013 tavaszán kell óvodát keresnem neki?
Köszönettel:
Cs. Tímea
Válasz >>>
Üdvözlöm!3 éves kisfiam egy-két hónapja fél több dologtól is (repülõgép,ha elmegy felettünk,dörgés,harangozás,gyerekek hangos visítása,szél fújás).Ennek hangot is ad,közli fél,és bevonul a szobájába.Lehet ennek visszavezethetõ oka,hogy pár hónapja éjjel nagy viharra ébredt,és több órás fentlét,és viharcsitulás tudott elaludni?Már megijeszt minket ez a félelemsorozata!Várom válaszát.
Egy aggódó anyuka
Válasz >>>
Kedves Óvónõ!
Kisfiam elmúlt négy éves és sajnos még mindig nem szeret óvodába járni. Egy barátja van a csoportban ,ha õ nincs, akkor egyedül játszik.Az óvónõk azt mondják, aranyos, nincs vele baj. Mielõtt óvodába járt, mindent megevett, most pedig teljesen leszükült a kivánság listája:oviban nem nagyon eszik, esetleg üres kenyeret ( fél szeletet) és vizet. Otthon csak krumplipüré vagy spagetti..
Erre az óvónõk azt mondják, minden rendben. Az óvodai Pszichologust megkértem figyelje meg a gyermekemet ,,,mondta, hogy semmi baj nincs vele, okos, nagy az igazság tudata, amit az óvonõk nem tudnak kezelni.
Mit tegyek ? Óvoda váltás, legyek türelemel?..Minden nap számolja mennyit kell még óvodába menni..
Köszönettel: egy aggodó anyuka
Válasz >>>
Kislányommal (3 éves) már két alkalommal meglátogattauk a gyermekfogorvost. A rendelõben azonban nem hajlandó kinyitni a száját, s nem mutatja meg a fogait. Nem együttmûködõ.
Otthon mesekönyveket nézegetünk együtt a tejfogak ápolásáról, sokat beszélgetünk róla, ha én megyek a saját fogorvosomhoz, Õ elkísér s nézi a folyamatot, tehát ismerõs a környezet számára. Van esetleg ötlet arra vonatkozóan, hogy mit tehetnék azért, hogy fogait megnézhesse, esetleg kezelhesse a fogorvos?
Köszönöm szépen elõre is a választ.
Válasz >>>
T. Óvónõ!
Fiam szeptembertõl megy bölcsibe, akkor már 2 éves lesz. Most még szopizik és délután illetve este is cicin alszik el. Szeretném kérni a tanácsát mit tehetnék bölcsi kezdésig, hogy ne legyen gond az ottani altatással. Próbáljam, hogy hagy sírjon addig míg el nem alszik, vagy valami mást javasolna? Köszönöm elõre a válaszát: Sz. a. Judit
Válasz >>>
Tisztelt Óvónõ!
Kisfiam 4 éves lesz augusztusban és szept.-ben kezdi az ovit. Tavaly már megpróbáltuk az óvodába járást, de sajnos több oka is volt, hogy nem sikerült beszoktatnom. (pl. autista csoporttárs agresszivitása, kisfiam nagyon érzékeny lelkivilága)
Egy waldorf óvodába írattam fiamat, mert nekem nagyon gyereközpontúnak tûnik. Az óvoda környezete is nagyon tetszik, és ez az egész waldorf pedagógia nagyon szimpatikus. Egy héten egyszer szoktunk járni délután baba-mama délutánra, hogy szokja a kisfiam a környezetet és társait is. Itt is persze van egy-két olyan gyerkõc, akik elég agresszívek, bántják a többieket. De ami nagyon zavar az az, hogy az egyik óvónõ azt mondta, hogy õk nem fognak közbeavatkozni, ha az egyik gyerkõc bántja a másikat, mert minden gyereknek meg kell tudni tanulnia védeni magát.
Az oké, ha pl. valamilyen játékon összevesznek, azt tényleg rendezzék el egymás között. De a fizikai bántásnál hogyan védje meg magát egy 3-4 éves gyermek? Én mondtam, hogy az én kisfiam nem verekedõs típus. Elõbb simogatja meg a gyerekeket minthogy rájuk ütne. És nem is buzdítanám, hogy üssön vissza. Semmi értelme.
Az óvónõ mondta, hogy bízzak bennük, majd õk terelgetik a gyerekeket. Én bízok, de nem szeretném, ha kisfiam megsérülne, mint a másik oviban és végleg elmenne a kedve az egész ovibajárástól. Nem beszélve arról, hogy nagyon érzékeny lelkivilágú kisfiúról van szó. Szereti a gyerekeket csak nehezen nyílik meg. Önnek mi a véleménye a waldorf pedagógiáról? Jó ötlet volt, hogy mély érzésû, nehezen oldódó fiamat egy ilyen oviba írattam? Válaszát elõre is köszönöm! Tisztelettel: Andrea
Válasz >>>
Kedves Óvónõ!
A fiam 3 és fél éves, kiscsoportos óvodás és nagyon szereti az óvodát, jól beilleszkedett de egy picit félénk. Jó kedvvel, sírás nélkül megy oviba.
Van azonban egy probléma, amivel küzdünk. Az óvodában bekakil alvás közben, egy héten 3-szor legalább és csak alvás közben. Napközben nincsen probléma. Éjjel még elõfordul, hogy bepisil, de bekakilni itthon nem szokott. Próbáltuk kérdezni, hogy miért, de azt mondja, hogy azért mert...Ennyi, amit mond. Amikor megyünk érte az oviba, úgy adja elõ, hogy bekakilt, mintha valami nagy dicsõséget csinált volna. Olyasmit mondott mostanában, hogy fél a WC-tõl. Mesélte az óvónéni is és a dadus is, hogy mikor kimennek a WC-re és véletlen egyedül marad, elkezd kiabálni, hogy menjenek vissza, ne hagyják egyedül.
Kérem szépen adjon tanácsot, hogy miért, mitõl van ez és mit lehetne csinálni.
Elõre is köszönöm!
Tisztelettel: egy anyuka.
Válasz >>>
Tisztelt Óvónõ!
Lassan két éves kislányom családi napközibe jár. Nehezen oldódó, félõs gyermek, ez már korán kiderült, de úgy gondolom, hogy ha a lehetõségeinkhez mérten minél többet viszem társaságba, akkor enyhül a félénksége. A bölcsibe való beszoktatás nagyon jól sikerült, mert a félénkségét általában legyõzi az érdeklõdése a számára érdekes tárgyak, de fõleg zenés, dalos folgalkozások iránt. Kb. egy hónapja jelzik a gondozók, hogy csak a közelükben, lehetõség szerint az ölükben nem sír a kislányom. A történethez az is hozzátartozik, hogy van egy igen élelmes kislány a csoportban, aki sorra harapdálja a félõsebb gyerekeket, már mi is szereztünk 3 alkalommal egy kis sérülést tõle. Mivel már reggel is sírva megyünk be, megfordult a fejemben, hogy nem viszem egy darabig, bár meggyõzõdésem, hogy nem ez a jó megoldás. Azonban attól is félek, hogy ez a mindennapi trauma olyan mély nyomot hagy benne, amit nagyon nehéz lesz egyébként játszóterezéssel feloldani. Ön mit javasol?
Elõre is köszönöm a válaszát, üdvözlettel:Kiscsiga
Válasz >>>
Kedves Ovónõ!
Most leszeretném irni önnek az ovodai szakértõ véleményt hogy mit szól hozzá!
Gyermek neve:B. Dániel
2007.12.31-én született
B. Dániel 2010. nov.01 óta jár ovodánkba!December végéig sokat betegeskedett!Sokat hiányzott!A csoportban egy sajátos nevelési igényû gyermek,és Dani között összeférhetetlenség mutatkozott ezért az anyával egyeztetve januártól átkerült az ovoda másik csoportjába!Szivesen jár ovodába,közvetlen nyitott a kapcsolatokra.a beszoktatás ideje alatt szokásokat szabályokat nehezen fogadta el,ezeket dacosan visszautasitotta!
Jellemzõ játéktípusa a gyakorló játék.Általában egyedül játszik játék módja felületes kapkodó a gyerekekkel nehezen teremt kapcsolatot ha sikerül rövid idõ alatt ki is lép belõle.Társaihoz nem alkalmaszlodik mások játékterületeit nem tiszteli vannak agressziv megnyilvánulásai elveszi kitépi meglöki rálép a játék eszközöket rongálja széthagyja.
Ábrázolása a firka a jellemzõ ceruza fogása még nem kialakult szeret gyurmázni énekelni táncolni.
Önkiszolgáló tevékenységnél a szerialitása még nem alakult ki. a feladatokat nehezen érti meg.figyelme szétszórt könnyen elterelhetõ Megfigyelõ képpesssége pontatlan.Emlékezete átlagosnak mondható.Szereti a mondókákat A dolgok jelenségek közötti összefüggést még segitséggel is nehezen ismeri fel Beszéde sokszor nehezen érthetõ Sokszor fegyelmezetlen társait zavarja.Az elmarasztalást nem tudja lereagálni nem számol a következményekkel!
Kedves ovónõ ezt irják õk!Várom válaszát hogy mit gondol errõl!És ha válaszol nekem utánna én is szeretném leirni önnek hogy mit gondolok én!Nagyon várom a válaszát!B.né
Válasz >>>
Következõ 10 Óvónõ válaszol
|
|
