Kedves Óvó néni!
Mint iskolába készülõ 7 éves kisfiú apukája szeretnék Öntõl tanácsot kérni.
Kisfiam nem a lakóhelyünk ill. az óvoda vonzáskörzetébe fogja elkezdeni az iskolát. Így leendõ osztálytársai közül még nem ismer senkit. Tanácsot szeretnék kérni, hogyan segíthetnénk neki mi szülei az új közösségbe való beilleszkedésbe, milyen tanácsokat adhatnánk neki. Gyermekünk szorongó, izgulós típus, új közegben lassan oldódik.
Segítségét, tanácsait elõre is köszönöm.
László
Válasz:
Kedves László!
Az iskolakezdés a gyermek számára általában izgalmakkal, de várakozással teli idõszakot is jelent, melyre valóban hasznos lehet felkészíteni a leendõ kisdiákot. Sokszor, sokat beszélgessenek az elkövetkezõ iskolai életrõl, s e beszélgetések kapcsán tegyék minél vonzóbbá a kisfiú számára ezt az új "életformát". Sokat segíthet, ha a szülõ a régi iskolakezdési tapasztalatait is megosztja gyermekével, természetesen úgy, hogy az ne elriasztó, hanem minél inkább motiváló legyen a kicsinek. Elmondhatja, Ön is mennyire izgult, de fölösleges volt, mert nagy élmény volt elkezdeni a sulit és megismerni annyi új embert. Meséljen arról, mennyi új barátot szerzett az iskolában, milyen jók voltak az osztállyal szerzett közös élmények.
Szerepjátékokban el is játszhatják az elsõ iskolai napot, melyben a gyermek gyakorolhatja a bemutatkozást. Bátran, érthetõen mondja el nevét, lakcímét, születési idejét, ill. szülei nevét, amit a "tanító néni" kedves mosollyal, esetleg dícsérõ szóval nyugtáz. (Soha sem fogom elfelejteni saját iskolakezdési élményemet, mikor az osztályból egyedül én tudtam szüleim segítsége nélkül is megmondani pontos születési dátumomat. Az akkor érzett büszkeséget máig nem felejtem.) A játék során a tanító néni személyét is tegyük minél vonzóbbá, szimpatikusabbá a gyermek számára.
Õszintén remélem, hogy fentiek segítségével sikerül örömtelivé és igazán pozitív élménnyé varázsolni az iskolakezdést.
