Kisfiam három napja jár óvodába, első nap ott is aludt, de harmadik napon már ki kellett venni reggel a kezemből annyira sírt, nem akart ott maradni. Magam is harmadéves óvodapedagógus hallgató vagyok, és tudom milyen a könyvekben a beszoktatás, de most tanácstalan vagyok. Este már azzal fekszik le, hogy nem akar menni, éjszaka sem tud nyugodtan aludni. Pedig van három unokatestvére is a csoportban akikkel a nyáron is nagyon sokat volt együtt. Talán ha fokozatosan töltött volna egyre több időt az oviban akkor jobban érezné magát? Első nap beszaladt és az óvónő mondta, hogy menjek nem kell ott maradnom. Jól tettük? Válaszát előre is köszönöm!
T.
Válasz:
Kedves Kolléganő!
Véleményem szerint jól tette, hogy eljött, hiszen a gyermek maga döntött úgy, hogy egyedül is jól érezheti magát óvodai berkekben. Ha akkor ott marad, lehet, hogy pont azzal bizonytalanította volna el a gyermeket. Előfordul, hogy egyik-másik csemeténél csak néhány nap elteltével buknak a felszínre a beszokási problémák. Véleményem szerint ilyenkor nem árt "tiszta lappal" indítani a gyermeknél, t.i. nulláról kezdeni a beszoktatást. Ennek menetét Önnek, mint leendő óvodapedagógusnak nyilván nem kell részleteznem, ezért csak néhány szóban: eleinte rövidebb időt töltsön ott a gyermek, a szülő a kezdet-kezdetén legyen elérhető közelben (pl. a folyosón), otthoni játék lehessen nála...stb. Úgy gondolom, ilyen aspektusból megközelítve könnyebben és gyorsabban megoldható lesz a probléma.