Két lányom van, 8 és 4 évesek. Kérdésem a nagyobbik lányommal kapcsolatos. Második osztályos, nagyon szeret iskolába járni, sok barátja van, és igen jól tanul. Az osztályfőnöke szerint ő a legtájékozottabb, legértelmesebb kisgyerek az osztályban, és a magatartása is példamutató. Szinte minden dolgozata hibátlan, gyönyörűen olvas, szépen furulyázik (ének tagozatos).
Eddig mindez nagyon jól hangzik. Sajnos ennek ellenére nagyon szorongó a lányom, mindig mindenért izgul, nincs önbizalma, túlzottan szerény, és mindig csak azzal foglalkozik, hogy a környezetét nehogy valamivel megbántsa.
Sokat dicsérgetjük, rengeteget játszunk vele, kirándulunk sokat, uszodába járunk, folyton közös programokat szervezünk, amiket nagyon élvez. Az iskolai tananyaggal nem igazán foglalkozunk hétközben, legfeljebb hétvégén gyakorlunk egy kicsit, de szinte nincs rá szükség, mert minden kiemelkedően jól megy neki.
Vajon mi állhat a háttérben? Mitől szorong, miért nincs több önbizalma, miért nem önzőbb egy kicsit??
Válaszát előre is köszönöm: Sz.B.Lilla
Válasz:
Kedves Lilla!
Nem vagyunk egyformák, míg egyik ember szinte ölre menne saját érdekei védelmében, addig szerényebb társa csöndben teszi a dolgát, mindenféle hangos öndicsőítés nélkül. Meggyőződésem, hogy az utóbbi csoportba tartozó egyéneket sokkal jobban fogják szeretni a környezetükben, mint az előbbieket. Némi "önvédelmet" természetesen meg fog tanulni a kislány, hiszen a mai erőszakos világban ez már sajnos szinte elkerülhetetlen. Gyermeke ezt magától ki fogja tapasztalni, előbb-utóbb kénytelen lesz megtanulni menedzselni saját magát. Erőszakos és akaratos valószínűleg soha nem lesz, egész egyszerűen azért, mert nem olyan típus. Erre legyen büszke, ha pedig az önös érdek megvédése elkerülhetetlen, bátorítsa ebben gyermekét! Amit idáig szülőként tett, nagyon hasznos gyermeke számára, csak így tovább!