Az Ausztriában élõ Rebeka aggódik kisfiáért, aki az óvodát német nyelvtudás nélkül kezdte meg. Ezért vagy másért, de a reggelek sírással kezdõdnek...
Kedves Ovónõ!
Ausztriából írok Önnek. Több kérdésem is lenne: A beszoktatásnál mennyire számit nehézségnek hogy még semennyire sem beszél a kisfiam németül? A kezdeti boldog besétálások után most minden reggel úgy kezdi, hogy nem kell menni óvodába? Igaz angolul a korának megfelelõen az apjától azt tanulva második nyelvként jól ért és beszél ezzek kommunikálva az osztrákokkal, de még a helyi nyelvet nem beszéli. Szerintem az elmúlt három hónapban amióta itt vagyunk a pesztrától aki jár hozzánk sokat tanult és szerintem érti is, de ez még semmi. Mit gondol a nyelvi kifejezés hiánya zavarhatja õt ezért nem szereti? Amikor kérdezem miért nem akarsz menni, nem mond semmit. Viszont 2perc múlva amikor az ovónéni elveszi tõlem már nem sír. Vigyen esetlem minden nap? Itt fakultatív az is, hányszor viszem csak fixen tartani kell a bevállalt napokat. Talán az zavarhatja, hogy nincs folytonosság? Kérem segítsen elég komplex kusza ez az osztrák ovis történetem, de szeretném ha mindketten szép emlékeim és fõleg könnyebb reggelek várnának. Köszönettel, M. Rebeka
Válasz:
Kedves Rebeka!
Sorai alapján úgy vélem, kisfia óvodától való idegenkedése valóban eredhet a nyelvi-kommunikációs nehézségekbõl. Mindemellett maga a beszoktatás önmagában is lelki terhet jelenthet sok csemetének, elképzelhetõ, hogy a nyelvi akadályok mellett ilyen okok is közrejátszhatnak a problémában.
Azonban az elõbbiek ellenére sem reménytelen a helyzet, hiszen a fiúcska szemmel láthatóan hamar megnyugszik az óvó néni ölelõ karjai között. Ez azt jelzi, hogy bár kissé félve, bizonytalanul, de mégis érdeklõdéssel fordul az óvodai élet felé. A rendszeresség (azaz a naponkénti óvodába járás) jó gondolat, hiszen az állandó napirend megléte érzelmi biztonságot ad a gyermekeknek.
Tanácsolom, hogy ne hagyják félbe a megkezdett beszoktatási folyamatot, hanem fokozatosan, tapintatosan, a gyermek igényeit és egyéniségét maximálisan tiszteletben tartva folytassák a megkezdett utat. A fiúcska napról-napra könnyebben áthidalja majd a nyelvi nehézségeket, és az óvodai életformát is egyre jobban elfogadja és remélhetõleg megszereti majd.
