Levélírónk 4 éves kisfia egy csoportba jár idõsebb unokatestvérével, s valósággal rajong érte. A hálátlan rokon azonban durva agresszióval válaszol a kedvességre.
Kedves Óvónõ!
Kisfiam középsõs (4 éves, márciusi), és egy csoportba jár a nála 7 hónappal idõsebb unokabátyjával. A kisfiam nagyon szereti az unokatestvérét (felnéz rá, örül, hogy egymás mellett van a törölközõjük, ha a fogmosópohara más mellé kerül, visszacseréli…stb.). A fiú viszont – az óvónõk szerint – terrorizálja a kisfiamat. Amikor teheti, bántja, összekarmolta a kezét, megharapta, az arcát két kézzel szétkarmolta, biciklizés közben kergette, míg leesett a biciklirõl és az orráról lejött a bõr, letépte a jelét a falról…stb.stb. Teljesen kétségbe vagyok esve. Azon gondolkodom, hogy másik csoportba viszem a kisfiamat, de tudom, hogy szereti ezt a csoportot, és lehet, hogy ezzel õt büntetném. De azt is tudom, hogy így nincs egy nyugodt percem, félek, mikor mi fog történni. Van idõszak, amikor eljátszanak egymással, meg idõnként elkezdi puszilgatni a kisfiamat, aki örül, hogy szereti, de aztán megint kap (vagy már a puszik elõtt kapott). Õ pedig nem üt vissza, pedig már ezt is mondtam neki elkeseredésemben. Egyébként születése óta mindig kapott, fellökte, kihúzta alóla a széket…stb, a szüleim nem is vállalják el õket egyszerre, ha megkérjük, hogy vigyázzanak rájuk.
Az óvónõk próbálják õket külön szedni, de hát õk sem lehetnek mindig mellettük. Mindig megtalálják egymást.
Tegnap kérdeztem a kisfiamat, hogy szerinte szereti-e az unokatestvére õt. Azt mondta: „Nem tudom.” Aztán megkérdeztem, hogy õ szereti-e az unokatestvérét. Azt válaszolta: „Igen.”
Nem tudom, mi lenne a megoldás. Másik csoport, másik óvoda, vagy maradni és ott megoldást találni – de mit és hogyan? Most már mondják, hogy kezdettõl külön csoportba kellett volna tenni õket, de a mi lett volna ha itt nem segít. Ahhoz szeretnék tanácsot kérni, hogy mi legyen ezután???
Válaszát elõre is nagyon köszönöm!
Válasz:
Kedves Levélíró!
Utólag valóban könnyû okosnak lenni, a megoldást megtalálni a jelen helyzetben sokkal nehezebb. Elképzelhetõ, hogy az unokatestvért kissé irritálja, ha kis rokona fáradhatatlan rajongással csüng rajta. Természetesen ez nem menti fel csúnya agressziója alól, pusztán némi magyarázatot próbálok keresni a dologra.
Egyelõre valóban nem lenne tanácsos csoportváltáson gondolkodni, ehelyett érdemes lenne a jelenlegi helyzetet orvosolni. Ha nem is a tiltás eszközével, de más módon úgy hiszem, szét lehetne választani a párost. Ezt úgy lehetne a legegyszerûbben kivitelezni, ha kisfia figyelmét megpróbálnák a többi társ felé terelgetni. Teremtsenek lehetõséget arra, hogy alaposabban megismerhesse, megbarátkozhasson a többi csoporttárssal. Hívják meg a kiszemelt gyerekeket otthonukba, szervezzenek velük sok programot, természetesen az unokatestvér nélkül. Emellett kérjék az óvó nénik segítségét is, akik különbözõ szerepjátékok, ill. közösségi tevékenységek alkalmával szintén besegíthetnek a társas kapcsolatok kedvezõ formálásába. Elõbbiek talán segítenek kisfiának elfeledtetni a hálátlan unokatestvért.
Sok sikert kívánok!
